Nook: Az új e-book olvasó – Versenytársat kap az Amazon Kindle és a Google Editions
Az Amazon e-bookolvasója, a Kindle sikerét nemcsak a Google, hanem a világ legnagyobb könyvkereskedő cége, a Barnes & Noble is szeretné meglovagolni. Szeptemberben az IRex nevű, nem túl nagy visszhangot kiváltott hordozható olvasóval jelentek meg a piacon, de időben belátták, hogy ha nagy szeletet akarnak megszerezni a Kindle gyarapodó részesedéséből, akkor valami ütős eszközzel kell előrukkolniuk. Pár hónapos kutatás és fejlesztés eredményeként megszületett a e-bookos kütyük eddigi legkirályabb darabja, a Nook.
A B&N az eszközt wi-fivel és természetesen 3G-s internetkapcsolattal is ellátta, amelyet az amerikai AT&T biztosít, így egyelőre kérdéses, hogy mikor lesz kapható a nemzetközi piacokon. Reméljük, hogy minél hamarabb, mert a hat colos multi-touch monokróm olvasóképernyő és a hozzá társuló színes LCD navigációs menü máris túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen. A készülék tíz napot fog bírni újratöltés nélkül, kapásból két gigabájt (bővíthető) memóriával rendelkezik, és nem maradhat el az USB-csatlakozás és az mp3-lejátszási lehetőség sem.
Magyar sci-fi könyvek az SFportal E-Book kínálatában!
A Nookon a Google Android operációs rendszere fog futni, amelyet mobil eszközökre terveztek, és maga a könyvolvasó szoftver is portábilis lesz, azaz számos különböző kütyün, mobiltelefonon, pc-n olvashatjuk majd a Barnes & Noble-től beszerzett könyveinket. A gyártó ezt megfejelte azzal, hogy a letöltött köteteinket “kölcsönadhatjuk” azoknak az ismerőseinknek, akik ugyanolyan B&N szoftver használnak, mint mi. Ennek során a könyv legfeljebb 14 napig az ő készülékükön lesz olvasható, és a miénken nem. A Nookra feltölthetünk saját szerzeményű pdf-eket is, így igény szerint a szűkös hazai ebook-kínálatból is gazdálkodhatunk.
Elemzések szerint a könyvolvasók eladási rátája rohamosan nő, míg idén hárommillió példány fogyott ilyen készülékekből az USA-ban, addig jövőre ennek a kétszerese várható. A Nook a maga 259 dolláros árával versenyképes lesz az Amazon hasonló termékével, arról nem is beszélve, hogy a szolgáltatások terén mennyivel felülkínálja a vetélytársát. Ezen felül a cég a nyár közepén bejelentette, hogy elindítja a világ legnagyobb ebook boltját, kezdetnek 700.000 kötettel, amelyek közül a klasszikusokat akár ingyen is beszerezhetjük, sok bestsellert pedig mindössze 9,99 dollárért letölthetünk. A kínálat azóta több mint egymilliósra bővült, ami máris több mint kétszerese annak, amit az Amazon tud nyújtani.
Kell. 🙂
Az lesz a fasza, amikor a Google Editionsből letöltött könyvet fogom Nookon olvasni. 🙂
Azért annyira nem olcsó az a 10 dollár egy e-book letöltéséért, amikor sok papírkönyv eleve ennyiért vagy olcsóbban kapható…
Viszont bármilyen más e-bookot olvashatsz a cuccal, míg a Kindle egy záratbb rendszer.
Ezt az előnyét nem vitatom, nagyon szimpatikus hozzáállás. Viszont ha dönteni kell, hogy ugyanannyi pénzért könyvet vegyek vagy e-bookot, akkor inkább a könyvet választom.
Nyilván irreális az árazás, ill. szerintem ez a könyv kölcsönadós dolog is marhaság.
És mindenféle wifis, 3G-s, mp3 lejátszásos, könyvletöltős-kölcsönadós árukapcsolásos marhaság nélkül kerülne max. húszezerbe. Okosan ki van ez találva…
Majd ha lesz egy sima, normál kijelzős, usb-s, txt kiterjesztést ismerő ebook, majd szóljatok.
@signal: ez az ebook olvasó történet szerintem pontosan olyan, mint annak idején a DVD volt. Amikor elkezdett terjedni, akkor volt vagy 100 rongy egy ilyen cucc. Most 10-ért hozzádvágják.
A wifi nem hiszem, hogy annyival megdobná az árát, ellenben kényelmesebbé teszi a használatot.
A 3G és a könyvletöltős bizbasz nyilván az üzlet része – de ez sem ördögtől való, a Kindle megmutatta, hogy működik a modell. Bekapcsolod az olvasót, felmész a könyvesboltba, rákattintasz, és már ott is van a gépeden – ez elég kényelmesnek hangzik nekem. A kérdés a Nook esetében mondjuk kapásból az, hogy csak a saját könyvszolgáltatásából lehet-e majd könyvet venni, vagy pedig engedi-e a más online boltokból való vásárlást is.
@Merras
Zártabb a fenéket. A Kindle Mobipocketből olvas DRM nélkülit, txt-t, illetve az Amazon webalkalmazásával azt konvertálsz át HTML-ből és word doksiból, amit jól esik. Utána pedig a warez könyveket felmásolod USB-n, és kész is vagy.
A Nook ezzel szemben nem eszik Mobit, és megnyitja az új üdvöskét, az Epubot. Lényegi különbség nincs. (A PDF e-könyv-olvasón többnyire fájdalmasan rossz, ne is beszéljünk róla.)
@Freevo
A tíz napos ígért akkuidő e-reader esetében röhejesen rövidnek tűnik. Pláne, hogy ez a 3G és wifi nélküli üzemidő, ha be vannak kapcsolva a rádiók, akkor várhatóan még gyorsabban merül a készülék. Ez az átlag e-bookos 7-8000 lapozáshoz képest vékony.
@Signal
Az többet segítene az ügyön, ha rendesen sorozatgyártásba kerülnének ezek a készülékek. Ha megnézed, a wifi, mobilnet és egyéb csodák nélküli készülékek is hasonló áron mozognak, nem ezekkel van a baj. Pl. http://www.coolreaders.com/default.asp
@Kelt: Akkor rosszul tudtam.
Szedjük akkor össze, hogy mi is kéne egy pöpec e-olvasóhoz:
– Nagyon magas üzemidő (7-8 ezer lapozás)
– Megfizethető ár (szerintem a lélektani határ úgy 10.000 Ft lehet max.)
– USB, wifi, 3G kapcsolat nem árt, hogy minél egyszerűbben lehessen tartalmat szerezni rá
– TARTALOM.
No, ez utóbbival lesznek a legnagyobb gondok, legalábbis kis hazánkban, attól tartok. (A rajongói szkennelést, javítást, egyebeket most ne számoljuk bele.)
@Merras
Amivel főleg az a gond, hogy a magas üzemidő és a rádiós kapcsolatok közül egyelőre csak egyet lehet választani.
A tartalom e-kiadásától pedig többnyire mindenki fél mostanában, mert 1, majd a gonosz kalózok ellopják 2, mert majd nem veszik a papírkönyvet. (Kiragadott példák, Dan Brown német és Stephen King amerikai kiadójának ellenérevei az elmúlt hétről.)
Nincsennek illúzióim, hogy itthon egyáltalán felmerül-e az e-kiadás.
@kelt egy bíztató jelet azért már sikerült fogni egy-két kiadótól SF téren, szóval a teljes elzárkózás mondjuk nem feltétlenül játszik.
A nagyobb probléma ezzel kapcsolatban a HOGYAN kérdése. Kezdve a “milyen formátumban adjuk ki?” kérdéskörtől fogva a “hogyan kellene kultúráltan kiadni?”-n keresztül az igen fontos “hogyan is lesz ebből pénz?” kérdéséig.
Emellett felmerül az is, hogy míg mondjuk webshopot relatíve egyszerűen össze lehet tákolni open source cuccokból, vagy bérelve valami online szolgáltatást, addig az e-book ajánlós / fizetős / letöltős szolgáltatásokra még nincsenek igazán kiforrott rendszerek. Azaz, komolyabb összeget bele kellene feccölni a technikai háttér lerendezésébe is – ami meg nem igazán áll a kiadók rendelkezésére. Tudok olyan társulatról, aki annak alapján választott webshop engine-t, hogy annak a legalacsonyabb a havi fenntartási díja – az én szememben ez például a legelborzasztóbb döntési faktor.
Az sem egyszerű kérdés, hogy egyáltalán foglalkozzunk-e saját e-book bolt létrehozásával – vagy érdemesebb várni mondjuk 1-2 évet, amíg kiderül, hogy:
a., az Amazon tényleg alkalmas lesz-e nemzetközi e-book storenak
b., vagy a Google Editions lesz a nyerő
c., esetleg a Barnes & Nobles is kitalálja, hogy nemzetközi lesz a rendszere, és minden nyelven futni fog
d., mindháromban ott kell-e majd lenni a sikerhez
e., esetleg hirtelen egy magyar befektető találja ki, hogy rá kell nyomulni az ebook piacra, és SOS kell rendszert csinálni (pl. mondjuk egy Bookline kaliberű játékos)
Vagy kell így is, úgy is egy saját e-book eladó-letöltő rendszer, de ugyanakkor ezzel párhuzamosan csatlakozni sem árt egy nagyobb terjesztőhöz.
Azaz, ha a szándék meg is van arra, hogy egy kiadó e-bookban is gondolkozzon, attól még van 1001 buktató, amit meg kell oldani. És ehhez bizony a legtöbb esetben hiányzik a szakértelem.
Én már a 20 000 FT-os árral is kiegyeznék, de ha azt nézem, hogy ma már 30egynéhányezerért vesztegetnek netbookokat, lehet, hogy inkább megvárom majd a tízezres e-könyv olvasót.
A kiadóknak meg muszáj lesz kitalálniuk valami működőképes modellt, mert ha az olvasók elterjednek, akkor az egy időre komolyan betehet azoknak a piaci szereplőknek, akik homokba dugták a fejüket – ha nem adnak ki e-könyvet azért, mert félnek, hogy illegálisan terjed majd, az egy dolog, de ma már bárki be tud olvasatni egy papírkönyvet és fellőni a netre (akár a konkurencia is…), és akkor rövidre van zárva a dolog. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.
hat colos multi-touch monokróm olvasóképernyő és a hozzá társuló színes LCD navigációs menü máris túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen.
Nem is igaz. Az eInk nem érintésérzékeny, az LCD is csak “egyérintős”. Szerintem gombokkal jobban jártak volna, főleg most, hogy nyomulnak a wacomos olvasók.