DVD & Blu-ray

The Arrival – Galaktikus támadás


Az 1000 forintos DVD-k között sikerült rábukanni erre nem túl bizalomgerjesztő magyar címmel ellátott filmre, ami eleddig totálisan kimaradt az életemből. Két név volt, ami mégis megnyitotta a pénztárcámat, és komolyan elgondolkodva ugyan, de kiadtam érte ezt a horribilis összeget: David Twohy, akinek a Chronicles of Riddick filmje – ciki, nem ciki, vállalom – márpedig igenis bejött. A másik név pedig Charlie Sheen volt, akit a The Arrival 1996-os forgatásakor még színészként ismert a világ, nem pedig drogfüggő, pornósztárokkal bulizó hülyegyerekként, mint manapság. Vajon megérte az 1000 forintot ez a DVD?

Zane Zaminsky akár Ellie Arroway kollegája is lehetne – ő is rádiócsillagász, ő is azzal az elképzeléssel ül bent minden áldott éjszaka a bazinagy rádióteleszkópok irányítótermébe, hogy most meg fog csípni egy idegenektől származó adást. Balszerencséjére ez a vágyálma bejön, tényleg elcsíp egy rövid, mindössze 42 másodpercig tartó üzenetet. Az adás rövidsége miatt azonban már nincs idő megerősíttetni egy másik állomással is a felfedezést – így a NASA-s főnök könnyedén a szőnyeg alá söpri azt.

Ami még rosszabb, az eset miatt elveszti az állását is, nem mehet vissza már a teleszkóphoz, hogy újra megpróbálja elfogni a jelet.

Ilana Green egyáltalán nem csillagászattal foglalkozik, hanem nagyon is földi kérdésekkel – úgymint az üvegházhatás és a globális felmelegedés. A munkája során ő is akadályokba ütközik, nem kap megfelelő hozzáférést a kulcsfontosságú mérésekhez a NASA műholdjaihoz, ennek ellenére aggasztó felfedezést tesz… a Föld bizonyos régióiban az átlaghőmérséklet sokkal nagyobb ütemben növekszik, mint az normális lenne.

A The Arrival kicsit összeesküvés elméletes, kicsit inváziós film is egyben, ahol a gonosz idegenek nem bazinagy űrflottával támadnak meg minket, hanem beépülve az emberiség tagjai közé, a háttérből manipulálva készítik elő a terepet a pusztulásunkhoz. Nem tudom, hogy a film bemutatásakor 1996-ban milyen fogadtatása volt a történetnek – így 15 évvel később inkább valamiféle tiszteletteljes főhajtásnak tudom értékelni a sci-fi filmgyártás inváziós vonulata felé.

Nem tartom rossz  filmnek, inkább egy korrekten megcsinált iparosmunkának, ami ügyesen összehozza az alzsáner minden kötelező elemét – legyen szó a magányos tudósról, akinek egymagában kell szembenéznie az idegenekkel; az idegenek, akik embernek mutatják magukat, és mindenhova beépülnek; az ebből fakadó paranoia, ami miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy ki is barát, ki is ellenség. A történet épp emiatt nem tud úgy istenigazából egyedi lenni, de a maga nemében mégis fordulatos és érdekfeszítő. Oldschool, de jó értelemben.

Az ezrest, meg a megnézésével töltött két órát végülis nem bántam meg. Az 1998-ban elkészített folytatást, a The Arrival II-t viszont nem igazán van kedvem megnézni.


1 hozzászólás on The Arrival – Galaktikus támadás

  1. A Kitaszított

    Korrekt, enyhén B-kategóriás film.

    Sajnos én megnéztem a második részt is. Kár volt 🙁

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük