Cikkek: vásárhelyi
SF-rántotta – a Jega Jade kritikája
Írta / Feltöltötte:
Ez a könyv a Félreértések Nagykönyve. Mindenki, mindenkit félreértett. Az alkotók, azért, mert játék-forgatókönyvet írtak. A Kossuth kiadó, mert ezt science-fictonnak ismerte el és irodalomnak. Az olvasó meg azért, mert azt hitte, ezek után tényleg egy új, gazdagon illusztrált science-fictiont vehet kézbe. Hát nem, itt mindenki mindenkit „átvert”, de leginkább, saját magát.
Az alkotók. Azért alkotókat írok, mert az író és az illusztrátor egyformán részt vett a folyamatban. (Ha reklámszöveget írnék, a „magyar Sztrugackijok”-ról beszélnék. De ez itt nem reklám). Talán az a legnagyobb baj, hogy bennük sem tiszta mi is a science-fiction, de ezzel nincsenek egyedül. Egy helyen azt nyilatkozták: „Nem titkolt célunk, hogy egy olyan képzeletbeli univerzumot építsünk, mint a Star Wars szövevényes világa, amiből később animáció, film, esetleg számítógépes játék is születhet. Mindenesetre tárt karokkal várjuk a vállalkozó szellemű jelentkezőket, akik filmvászonra, vagy monitorra álmodnák Jega történetét”. Tehát ezt vállalták, és írtak egy játék forgatókönyvet. Nem többet nem kevesebbet. Még zenét is alkottak, meg egy csomó képet készítettek hozzá. (Az utóbbi időben nem volt még egy ennyire „teleillusztrált” könyv).
Vásárhelyi Lajos kritikája a Székelyhidi Zsolt Jega Jade – háborúban született című könyvéhez és illusztrációihoz.
Könyvkritika: Csendes iszonyat – A darázsgyár
Írta / Feltöltötte:
Vannak olyan természetfilmek, ahol éjszakai felvételeken látjuk, ahogyan ragadozók tépik szét áldozataikat, de egyikük sem lát a sötétben, csak ösztöneik hajtják őket. Mi látjuk a képeket a különleges technikának köszönhetően. (Persze erősen válogatva, mert a természetfilmesek tudják, hogy a néző sem bírna ki mindent). Olyan a szemlélő érzése, mint aki iszonyú, ősi álmot lát. Mintha az ősmajom álmából felriadva nézné, mi történik a többivel, akiket elkaptak és most megesznek. Ha a mi álmunk, izzadva ébredünk fel belőle.
Ilyen Banks könyve is, szembesít bennünket olyan álmokkal, amiket nem szeretnénk megálmodni. Pedig itt vannak körülöttünk és bennünk is, csak figyelni kell. Ha tudunk csendben figyelni, lassan előóvakodnak ezek a képek. Nem lesz bennük sok örömünk, de megismerjük magunkat. El is lehet őket hárítani, ám akkor a legváratlanabb pillanatban rohannak meg bennünket, és szinte szétrobbantják tudatunkat. Mindenkinek el lehet gondolkodni rajta, melyik a jobb megoldás.
Vásárhelyi Lajos kritikája Iain Banks A darázsgyár című regényéről.
Hozzászólások