TV

Star Trek: Federation – Bryan Singer sorozatterve


Az Ain’t it Cool News információi alapján már beszámoltunk Bryan Singer sorozattervéről, azonban Zed nevű olvasónk felhívta a figyelmet arra, hogy van ennél bővebb és alaposabb forrás is, a Trekmovie egy alapos írásban foglalkozott a hírrel. A rendező ötlete a Star Trek: Federation címet viselte, és nem egyedül, hanem Ralph McQuarrie és Robert Meyer Burnett társaságában találta ki.

2005-ben íródott egy 25 oldalas tervezet, Star Trek: Federation címmel. Ebben az évben törölték az Enterpriset, amely a negyedik évaddal végre magára talált, és a régi rajongók tetszését is elnyerő történetekkel, epizódokkal jelentkezett. 17 esztendő után nem látszódott, hogy mi lesz a Star Trek sorsa. A stúdió ajtaja nyitva állt az új ötletek előtt – de valójában a Singer nevével fémjelzett terv sosem jutott el a Paramountig. A rendező ugyanis a Superman Returns filmen dolgozott, és mire az ötletelésből egy valódi tervet tudtak volna írni, addigra már kiderült, hogy J.J. Abrams vezetésével fog új mozifilm készülni. Ettől függetlenül azért elkészült egy első verziója a dokumemtumnak, ami most napvilágot látott.

Bevezetőjükben felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az eredeti sorozat, a TNG, DS9 és Voyager óta eltelt időben a sorozatgyártás megváltozott: ma már nem különálló epizódok laza láncolatát várják el a nézők, hanem valami komplexebbre vágynak – mint amilyen a The West Wing – Az elnök emberei vagy épp a Battlestar Galactica is voltak.

Fontosnak tartották, hogy a Star Trek vissza is térjen a gyökereihez, de meg is tudjon újulni. Az eredeti sorozat esetében különösen jellemző volt, hogy az emberek mindennapi problémáit, kérdéseit, a politikai problémákat csomagolta be egy-egy epizódba – ezt meg kívánták tartani, de a modern televíziós történetmesélés eszközeit felhasználva. De arra is gondoltak, hogy ennek az új sorozatnak ezzel együtt ismerősnek kell lennie az eredeti széria és a TNG nézőközönsége számára is.

A már korábban említett Straczynski – Zabel tervezettel (és J. J. Abrams megközelítésével) szemben azonban nem akartak rebootot csinálni, nem akarták nulláról újrakezdeni a világot. Mint írják, a Trek erőssége a már meglévő Univerzum, a Karakterek, a Csillaghajók, és az Idegenek – a történetek. Mindezt meg akarták őrizni, ugyanakkor szükségük volt egy olyan térre, ahol viszonylag szabadabb kezet kapnak, mintha közvetlenül folytatták volna a TNG-DS9-Voy szálat – ezért is tervezték a 30. századba tolni a saját történetüket.

Ebben az időszakban a Föderáció még mindig létezik – gyakorlatilag a “Béke Aranykora” az, ahol járunk. Ugyanakkor a tervezet szerint:

Az Utópia, mint cél, olyan, mint a tűz egy nukleáris motorban. Az Utópia a gyakorlatban stagnálás; elszáradt gyökér; végeredményben halál. Pontosan ez az az állapot, amiben a Bolygók Egyesült Föderációját találjuk néhány évszázaddal az utolsó Felfedezések Kora után.

A galaxis politikai térképe tehát jócskán megváltozik néhány száz évvel Janeway kapitány és legénysége hazatérését követően.

Egy megváltozott Galaxis

  • az emberiség “kövér és boldog”, ez azonban olyan elégedettséghez vezet, ami miatt az emberek feladják a felfedezést a növekvő kolonizáció érdekében. Ugyanakkor a saját kulturális nézőpontjukat felsőbbrendűnek érzik, mint a többiekét
  • a vulkániak befejezték az egyesülést a romulánokkal. Ezzel együtt azonban el is távolodtak a Föderációtól, inkább az Újraegyesítés utáni társadalmukra koncentrálnak, amiben két kvázi-vallási vezető uralkodik, a logika nevében, a saját népük boldogulására koncentrálva. Gyakorlatilag a vulkáni logika egyesül a romulánok machiavellista politikájával.
  • a bajoriak visszaléptek a Föderációból, ők szintén a saját vallásukra, és a Prófétákkal való kapcsolatukra koncentrálnak. Ebben az időben a Bajor gyakorlatilag egy bolygóméretű Tibet, amelyik a ferengik közreműködésével intézik el az átmeneti ügyeiket.
  • a klingonok a korábbi századokban átestek egy komolyabb reformáción, már nem annyira harciasak, mint korábban. Miközben buzgón ápolják a diplomáciai kapcsolatokat, azért lassanként visszatérnének a hódításhoz a Birodalom dicsőségére
  • a kardassziaiak afféle művész-filózófus társadalommá váltak, akik “az úton járnak”, és a galaxist egy olyan helynek látják, aminek célja az, hogy “próbára tegyék a hithűeket”.
  • a ferengik már nem annyira viccesek, mint inkább befolyásosak. A nők immáron teljesen egyenrangúaknak számítanak a társadalmukban, ráadásul egy női Nagus vezeti őket. Szerintük a “Nagy Föderáció” pénznélkülisége inkább korlát, mint előny, de a Ferengi Szövetség most tud a kapitalizmus teljes fényében ragyogni. Jókora bevételük van egyébként a bajori vallás népszerűsítéséből, így például ők szerveznek zarándoklatot a féregjáraton keresztül.
  • a Csillagflotta immáron valóban nem több, mint egy békefenntartó erő, a határokat védik és megakadályozzák a harcokat. De a csillaghajók már öregek, és túlságosan szét is vannak szóródva.

Ez a világ tehát igazából már elérte a fénykorát, sőt, úgy néz ki, hogy mintha túl is lenne rajta némileg.

Egy új küldetés – egy új Enterprise

300 éve nem viselte az Enterprise nevet egyetlen csillaghajó sem – az Enterprise már a történelem. Ami miatt most mégis építenek egy új Enterpriset, az egy új és eddigeknél félelmetesebb ellenfél feltűnése. A USS Sojourner két kolónia közötti útján tűnik el – az egyetlen túlélő Alexander Kirk hadnagy, aki a Föderáció túlélésének kulcsa lesz. Alexander Kirk azonban nem emlékszik semmire a sajtó által Sojourner incidensnek nevezett eseményből – minden próbálkozás, ami az emlékeinek visszaállítására irányul, erőszakos és irracionális viselkedést vált ki belőle. Az emlékek között csak a halál és mészárlás képeit látja – és egy rejtett, rosszindulatú jelenlétet érez az egész mögött. Amikor meg kell jelennie az elöljárói előtt, mindössze egy képet tud lefesteni az ellenségről – ha igaza van, akkor ez a Föderáció végét jelenti.

Az incidens ahhoz vezet, hogy a vulkániak, bajoriak, betazedek és több más tag is kilép a Föderációból, ami mindössze húsz csillagrendszerre szűkül – körülvéve klingonokkal, ferengiekkel, kardassziaiakkal, és társaikkal. A Csillagflotta közben Alexander Kirköt elbocsájtja a szolgálatból.

Mindezen történések azonban a sorozat hátteréül szolgáltak volna csak, a pilot ezek után indult volna. Egy admirális elrendeli egy új Enterprise építését, hivatalosan azért, hogy a Csillagflotta visszatérjen a felfedezések korához – valójában azonban a “The Scourge” (~a Korbács) névre keresztelt fenyegetés mibenlétét akarja feltárni – és megmenteni a Föderációt.

Az elkészült dokumentum tartalmaz néhány karakter információt is.

  • Alden Montgomery kapitány: a “tökéletes Csillagflotta tiszt”, gyakorlatilag a Föderáció “Amerika kapitánya”. Sajnos azonban a pilot során elhalálozik, hogy a székét átvegye…
  • Alexander Kirk parancsnok: akit a korábbi incidens ellenére ismét besoroznak, bár “ismert múltja”, valamint “agresszív viselkedése” van. Pontosan ez teszi alkalmassá, hogy Montgomery elhalálozását követően átvegye a hajó irányítását; ugyanakkor a figura egy “PR rémálom” a Csillagflotta számára. Viszont ő az, aki ha nem is tud róla, de nagyon fontos információ birtokában van, ami fontos a valódi küldetés szempontjából.
  • Chel Forlaan hadnagy: a hajó biztonsági főnöke, egy ektosi, macskaszerű faj női tagja. Faji jellegzetessége, hogy természetes érzéke van a kézitusához, egyenértékű bármely klingon van Jem Harad harcossal. “Mókából” csatlakozik a Csillagflottához, kissé “higanyszerű” természettel áldotta meg a sors… és hát túlságosan is kíváncsi, de hát végülis macskaszerű élőlény.
  • Sergei Kenyatta hadnagy: kommunikációs és politikai tiszt. Úgynevezett Alfa, genetikailag feljavított ember a Proxima Centauriról, tökéletes fizikummal és mentális képességekkel. Tehetséges a matematikában, nyelvészetben, technológiában és diplomáciában – a személyes kapcsolatokban viszont gyengélkedik.
  • Diz (A Kék 76. Desztillációja): főgépész, egy gázhalmazállapotú faj egyik egyede, aki “mozgásöltözetben” tud kapcsolatba lépni a többi legénységi taggal. Leginkább egyfajta férfi humanoid formát ölt, de olykor gázként, néha akár folyadékként vagy szilárd halmazállapotban is láthattuk volna. Ettől eltekintve azonban nem egy újabb alakváltót kaptunk volna. Akárcsak Sergei, ő sem annyira társas lény, inkább a gépekkel van jó viszonyban, épp ezért is fantasztikus gépész.
  • Dr. Felicity Chen: egy kibernetikus implantokkal felturbózott fizikus – ezen implantok az immáron biztonságossá tett borg technológián alapulnak. Nincs szüksége trikorderre, és rendelkezik olyan nanotüskékkel, amikkel tudja gyógyítani magát, de ennek ára van. A saját emberségével is meg kell vívnia.
  • M.A.J.E.L.: azaz Multitronic Architecture Junction/Interactive Energetic Library. Nagyon leegyszerűsítve az Enterprise számítógépe, bár ezt valószínűleg sértésnek venné: amellett, hogy ő irányítja a hajót, saját személyisége és érzelmei is vannak.
  • Nelscott admirális: egy női Csillagflotta admirális, aki felismerte a Scourge fenyegetését, és elindítja az új Enterpriset. Értelemszerűen ő nem tart a legénységgel, hanem a főhadiszállásról tartja velük a kapcsolatot.

A karakter leírásokban a Trekmovie.com szerint több belső feszültséget, konfliktushelyzetet is megfogalmaztak, így ezek is a sorozat lényegi részét jelentették volna, nem csak a külső fenyegetések.

Egy melléklet pedig írt magáról az Enterpriseról is, amiben a következő technológiákat, részeket sorolták fel:

  • Központi mag: a tányéregység közepén helyezkedik el, ahol az összes folyosó összefut egy nyílt térségben, egyfajta főteret alkotva.
  • Mobil küldetés modulok: buszméretű, flexibilisen alakítható lakómodulok
  • Leszálló búra: erőtér projektor, ami kilőhető egy bolygóra, a pajzson belül belélegezhető atmoszférát teremt bármilyen ellenséges környezetben is.
  • Szingularitás hajtómű: az Enterprise hajtóműve – akárcsak a TNG-korszakban a romulán csillaghajóké – egy mikroszkopikus méretű feketelyukból nyeri az energiát.
  • Álcázó: az Enterprise immáron rendelkezett volna álcázóval, ami harcot nehezítette volna, de egyéb küldetésekben viszont hasznát látták volna.

Az első négy epizód

The Widening Gyre

Alden Montgomery felfedez egy újabb bolygót, ahol a telepesek saját magukat pusztították el az “erőszak orgiájában”. Nelscott admirális parancsba adja, hogy szedjen össze egy legénységet az Enterprise-projectre. Ebben a részben tehát egyfajta eredet történetet kaptunk volna, amiben megismerjük az összes főbb karaktert – köztük a problematikus Kirköt is, aki nem akar visszatérni a Csillagflottába, de ő az egyetlen, aki már találkozott a fenyegetéssel.

The Blood-Dimmed Tide

Kirk és Dr. Chen felkutatnak egy kisméretű, idegen obeliszket, ugyanakkor meg kell küzdeniük az Enterprise legénységével is, akik a Scourge áldozatai lettek – beleértve a kapitányt is.

Mere Anarchy

Az Enterprise egy nagyobb obeliszket üldöz, ami eközben az ellenséges klingon űrbe csalja őket.

The Ceremony of Innocence

Kirk csapdába esett az obeliszkben néhány klingonnal, és felfedezi, hogy ezek az ereklyék a Megőrzőkhöz kötődnek (az a nagyon ősi faj, akiknek a nyomait a TNG egyik epizódjában találják meg, és akik elszórták a humanoid élet magvait a galaxisban).

Az epizódokat leíró dokumentum azzal zárul, hogy a Sojourner incidens rejtélye ezzel megoldódik, és az obeliszkek jelentette fenyegetést – átmenetileg – sikerül elhárítani, de ennek nagy ára van: a Föderáció és a Klingon Birodalom közti kapcsolat sosem volt rosszabb, a belső konfliktusok pedig tovább éleződnek. Nelscott admirálisnak hazudnia kell az Enterprise valódi céljait illetően, hogy fedezni tudja a küldetést a tanács elől. És hát rengeteg ember meghalt.

Nos, trekkerek, mit gondoltok erről a tervről? Meg lehetett volna ezt valósítani, lehetett volna ebből egy jó Star Trek sorozat?

http://www.sfportal.hu/bryan-singer-elvetelt-star-trek-terve-9236.scifi