Star Trek: Begins! – Star Trek XI kritika

[...] 4 Salvation Star Trek XI premier – díszbemutató a Palace MOM Parkban Caprica DVD infók Star Trek: Begins! – Star Trek XI kritika Gáspár András írás helyett szemüvegeket tör Ingyen SF könyv letöltés a Suvudu.com-on [...]

Természetesen mindkettőtől. A helyzet az, hogy én nagyonklingont hamarabb láttam, mint kicsitklingont, és addigra már annyira féltem a nagyonklingontól, hogy kompletten összefostam magam később a kicsitklingontól is.
Nehezen tudtam különben megemészteni, hogy a TNG-ben klingon van a hajón. I never trusted the Klingon… AND I NEVER WILL!!! Nem volt egyszerű megbékélni a helyzettel.
(Az meg mekkora marhaság, hogy valamelyik sorozatban borg csajszi van a hajón! Na tudod kit nézzenek hülyének má! Még a magyarázatra sem vagyok kíváncsi, biztosan szánalmas. Az sem hat meg, hogy milyen jó melle van. Biztosan az is csak implantátum! Nem is nézek ilyen sorozatot.)

Ma megnéztem még egyszer alaposan a filmet. Mivel a történettel már tisztában voltam, így alkalmam volt úgy figyelni rá, hogy megpróbáltam nem mérgelődni azokon a tényezőkön, amelyek első nézéskor zavartak, nevezetesen a kapkodó kameramozgás, a túl gyors tempó, a gyakran villanó fények és a kelleténél kkétszer annyi akció. Való igaz, hogy jobban éreztem volna magamat, ha olyan harcjeleneteket nézhettem volna, mint a TOS verekedései (gyűjtemény NocadLee blogjában). Véleményem szerint a Szaturnuszos megoldás elegáns és ízig-vérig Star Trek-es; a tudományos hihetőségéről nem áll módomban nyilatkozni, amit a Flotta lángelméi mondanak, én elhiszem. Mint ahogyan azt is elhiszem, hogy a farkas hasát felvágva egészben jön ki a Nagymama. Quinto szerintem is szar, viszont a többiek nagyon jók: Kirk kétszer is nagyon kirkös, az egyik, amikor kapitánnyá lesz, és azt mondja, ő is reméli, hogy tudja, mit csinál, na ott van egy kirkös nézés, meg amikor a végén a kitüntetés után belép a hídra, és egy pillanatnyi várakozás után megszólítja Bonest, az a mozdulat is kirkös. Chekov emlékeim szerint a TOS-ban is egy kissé mókásan ügyefogyott volt, nekem Sulu is hitelesnek tűnt, és én Uhurát is mindvégig egy kissé rózsaszínnek és sokatmosolygósnak láttam, blaxploitation vagy nem blaxploitation. Scottyban csakugyan van egy kis idiotizmus, nem sokkal több, mint a TOS-ban, úgyhogy belefér. A Doki ugyanúgy bassza le Spockot, mint a sorozatban. Tehát egészében véve feltétel nélkül elhiszem, hogy ilyenek voltak fiatalkorukban. Az akció, mint már említettem, az én ízlésemnek sok, és akáárhányszor újranézem, tusom, hogy sok is marad majd. Elhelyeztek benne faszajó Strar Trekben kötelező kulturális beszólást is, mint pl. a Sherlock Holmes-os mondat. A humor majdnem jól adagolt, bár néha túlzásba viszik: Scotty kisinasát vagy mijét kihagytam volna, mert idegesített, a Nokia meg a Budweiser annyira nem jó poén, ráadásul eddig ilyen nem volt, ezért fölöslegesnek éreztem most is, bár annyi funkciója talán lehet, hogy ezzel jobban érzi a éző, hogy ez a történet valamivel közelebb van a saját jelenünkhöz, mint a TOS cselekménye, az meg, hogy a Vulcan elpusztult, hát istenem, ez van. Az az igazság, hogy amikor a 2. részben meghalt Spock, sokkal jobban megijedtem és kétségbe estem. Biztosan lehet valami ellenvéleményt felhozni minden mondatom ellen, nem is bánom, ami azt illeti, mert nem tartom magam nagy ST-gurunak, egész egyszerűen csak szeretem a Star Treket, régóta és sokszor nézem, és ezek a szempontjaim, ezeknek pedig a film második nézésre is megfelel. A humánus és a pozitív szemlélet nekem is ugyanúgy hiányzik. Legalább annyira, mint a fekete-fehér és reklámok nélküli Galaktika úság. De hát az is negyven évvel ezelőtt volt olyan, és vannak dolgok, amikbe muszáj beletörődni. Nimoy szerepeltetése jól esett. Azzal nem értek egyet, hogy ez a XI. rész önmagában is élvezhető, és nem szeretnék azok közt lenni, akik ezzel kezdik a Star Trekkel való ismerkedést. Hülye példa, de a Csillagok háborúját is hülyeség úgy nézni, hogy 1-2-3-4-5-6. De hát ezzel meg nemlehet mit csinálni, nem születhetett mindenki a hetvenes években, mint én. Azt ugyan nem mondom, hogy ez a kedvenc ST-mozifilmem, az előbb átgondoltam; jelenleg a hetedik helyen áll, és alighanem ott is marad. A kedvencem továbbra is a 6. Ha nem beszéltem volna a vetítés előtt tíz percet egy húszéves svéd együttesről, akkor is ez lenne a véleményem a második megnézés után. Mivel tízszer-húszszor nézek meg egy ST filmet (a mindössze háromszor látott Nemesis kivételével), a véleményem persze még változhat, de nem számottevően. Jelenleg így érzek. Különben mostanában nagyon ritkán fordult elő, hogy nem vágtam oda a filmet mérgemben; én vagyok a legjobban meglepődve.Magamról még annyit, hogy az esetleges vitapartnereim képben legyenek: a TOS a kedvencem, a TNG-vel nehezen ugyan, de megbarátkoztam, mi több, megszerettem, DS9-t, VOY-t és ENT-et pedig egy részt sem láttam, és nem is fogok, mert nem érdekel. A mozifilmek jóságsorrendje nálam a következő: 1. VI. 2. IV. 3. VIII. 4. II. 5. III. 6. I. 7. XI. 8. V. 9. VII. 10. IX. 11. X. Különben én imádom a lassú sf-filmeket, ahol hosszú percekig lehet gyönyörködni pl. egy űrhajó falaiban, kell a halálnak, hogy feszt csak lőjenek, a klingonoktól pedig félek.

Chelloveck:

Nyilván nem tényeket közlök, csak vélemény. A szerintem szócska felesleges tölteték, magyartanárom mondta mindig: “hát persze, hogy szerinted!”. A “tényeket” meg lehet cáfolni, viszont az embereket csak jobb belátásra bízni. Abszolút az érzelmeimről szólt a komment, eléggé fel voltam háborodva, nem akartam meggőzni senkit, csak érvelni, értelmes vitát generálni. Senkinek nem akartam a lelkébe gázolni, de tudom -magamból kiindulva- hog derékba töri egy film ázsióját a körülötte lévő hype lenyugvása. A Baljós Árnyak első vetítésén fel sem tűnt, mennyit veszített a SW a fílingből. A Mátrixot, mikor először láttam, a világ legjobb filmjének tartottam. Azóta mögöttem áll egy filmszak az egyetemen, és hát, hm… A mozivarázs gyakran egyszeri élményre szól. Szerintem ez a film sokat veszít majd a jelentőségéből , mert nem jó, és idővel belátjuk. Mondom ezt úgy, hogy én is röhögtem rajta, én is élveztem. Csak elég volt utána végiggondolni. Van akinek órák kellenek, másoknak évek. Ld. imdb effektus. Egy film jelentőségét egy vagy két eltelt évtized után mérhetjük fel, ld. A vadász éjszakája – annak idején hatalmas bukás volt, ma benne van a TOP 5 amerikai filmben, a kánon szerint.

A paranoia-effektus dolgában meg nem szorulok okításra, nagyon jól tudom, hogy működik a sci-fi műfaja – amit a múlt hétvégi Plan 9 rendezvényen sokan hajlamosak voltak elfelejteni – , de azt is tudom, hogy Hollywood, a történetmesélős filmek fellegvára mennyire sután és nehezen integrálja a szimbólumait, metaforáit akár vizuálisan, akár cselekmény szintjén a film “szövetébe”. Erről tanulmány hegyeket lehetne írni, de ezt most csak úgy szvsz: szerintem a Star Trekben egyáltalán nem működött a 9/11-es paranoia effektus, nem volt létjogosultsága, mert ostoba és szemét dolog így elbánni az egyetlen népszerű sci-fi univerzummal, ami nem hordja magán állatorvosi lóként az utópiák gagyi gyermekbetegségeit, mint a külsődleges és élhetetlenül filozófikus megközelítésmód, és nem inváziós tematikájú, nem poszt-apokaliptikus vagy diktatórikus antiutópia. A jelen kicsinyességével sikerült szétszedni a jobb jövőről és jobb emberiségről szóló egyetlen igazi utópiát, és ez szerintem legalábbis felháborító, amennyiben fennáll a 9/11 paradigma. Lehet a filmet szeretni, senkit nem vetek meg érte, de gondolkozzatok el ezen, aztán egy kicsit később azon, hogy miért szerettük annyira a Star Treket. Mert én első sorban a humánus és pozitív szemlélete miatt. Megcsinálta a lehetetlent: pozitív jövőképet adott az emberiségnek a hidegháború kellős közepén, de közben elkerülte a propaganda lehetőségét és nem is csinált hülyét magából.

@silenzio:

@chelloveck nagyjából leírta azt, amit a film előtti partyról le lehetett írni.

A fura az, hogy épp amúgy pont belenéztem egy TOS epizódba újból, és megerősített engem abban, hogy J.J. Abrams nagyon jól áthozta az értékeket belőle az új filmbe. A TOS sem volt se több, se kevesebb annál a 60-as években, mint amilyen a mostani Trek film. Egy nagyon jó, szórakoztató, karakterközpontú, humoros és olykor-olykor elgondolkodtató tévésorozat volt, a kor színvonalán nagyon jól megcsinálva. Az elgondolkodtató / társadalomkritikai részek azért a TOSnak sem a 100%-át teszik ki, a mostani film pedig egy kitűnő felvezető, ami képes új rajongókat megfogni a Treknek. Ez egy szórakoztató film lett, amilyen mondjuk a TOSban a maffiás epizód.

Igen, ezzel csak az a baj, hogy az Ikertorony pusztulása nem bosszú volt, hanem “egyszerű” politika. Félelemkeltés, imidzs-rombolás És ki tudja, milyen magasabb rendű összefüggések álltak a háttérben.

Ennek ellenére, mint motívum, védhető amit mondasz, ezzel csak az a baj, hogy az amcsi filmek általában nem dolgoznak ilyen átható metaforákkal, vagy ha igen, akkor sem teszik félre a józan észt, a karakterformálást, sőt a plot ok-okozatiságát egy erős társadalompszichológiai metafora kedvéért. Különben is: a puskaporukat már 2001-ben ellőtték. A Pókember októberi fekete kiadásánál szebb, gondolatibb és lelkiismeretesebb alkotás azóta sem született a témában, Michael Moore, Heroes, Sarah Connor Chronicles vagy Oliver Stone és társai ide vagy oda… Lejárt lemez.

Meglep, hogy a cikkírót sci-fi és ST fanatikusként sikerült ennyire bepalizni. Még hogy a film nem bírt volna el erkölcsi tanulságot vagy morális mélységet? A játékidőből nem futotta volna egy egyszerű akciófilmnél magvasabb tartalomra? Ez a legszánalmasabb kifogás amit film kapcsán valaha hallottam.

A film hemzseg a következetlenségektől, indokolatlan fordulatoktól vagy egyszerű badarságoktól. Vannak kisebbek – ha a Szaturnusz környéki mágneses torzulástól a hajó nem látszik, hogy működhet a transzporter? – és vannak nagyobbak – mi a tökömért hiszi azt Nero, hogy feltétlen bosszút kell állnia a Föderáción? Spocknak bőven lett volna ideje javaslatokat tenni – a Vörös Anyagot biztonságba helyezni a Romuluszon, a technológia és az időpont adott, HA MÁR A MÚLTBAN VANNAK, könyörgöm, lehetőség van mindent meg nem történtté tenni. Elpusztul a Vulkán egy ilyen bagatell, idióta antagonista ostobasága miatt? Jézusom…

Örültem Nimoy-nak a filmben, de aztán csak szántam hogy képes volt a nevét adni ehhez… A többi sirámom csak címszavakban: Quinto olyan volt, mint egy arrogáns, gonosz kis óvodás, Scottie-tól a frászt kaptam, az egyébként zseniális Simon Pegg képes volt idiótát csinálni belőle, mert minden ezermesternek hülyének kell lennie a vásznon (wtf?)… Csekov egy gyökér, Uhurában semmi sincs a blaxploitation idők erős fekete nőfiguráiból, és ha már Uhura – mi ez Spockkal? Jééézusom… A vérfrissítés, a reboot és az alternatív univerzum gondolata jó, bevált már sok helyen (pl. Terminátor, vagy -részben -Alien-sorozat), de ehhez a produktumnak is fel kell nőnie a kívánalmakhoz.

Abrams jó rendező a szó technikai értelmében, de ars és techné ugyebár nem ugyanaz, ő meg a tálentumát szándékos hülyeségre kárhoztatja. Kár érte. A Star Trek szerintem csupán egy jól sikerült blöff, a tinik beeszik, a rajongók közül is jónéhányan – SW-effektus- , Ti meg csak azért istenítitek, mert szerveztetek köré egy jó kis partit, és nem meritek magatoknak -sem- bevallani, hogy a film nem érte meg a belé fektetett hype-ot. Bár lehet csak én vagyok naiv és a ST eleve a dilettánsok játszótere volt mindig, a Wise-féle első moziváltozatról például alig szól a fáma, pedig Trek a javából, a 2. rész meg klasszikus lett, pedig csak egyszerű Gyalogkakukk-történet az űrben.

Elnézést, ha túl agresszív voltam ezzel a kommenttel. Csak szerettem volna ha egy ellenvélemény több olvasóhoz is eljut, és ugyanazt más szavakkal többször leírni nem volt kedvem. Lehet, hogy ennek semmi értelme, csak a megnézés utáni düh vezérelt.
Még egyszer bocsánat!

Nekem úgy látom erről a filmről különvéleményem van. Ez már túl sok volt számomra. Abrams megnyomta a reset gombot és megsemmisítette az eddig ismert Star Trek világát úgy ahogy van. Ez az egész produkció lényegében azt alapozza meg, hogy ezek után ott piszkálhasson bele nyugodtan univerzumba ahol csak kedve tartja, mindig hivatkozhat erre a filmre. Akár semmissé teheti az általam kedvelt sorozatok cselekményeit is (Ezt már lényegében meg is tette a Vulkán elpusztításával, hiszen ezek után már semmi sem mehet az eredeti cselekményszálon.) Ez persze gondolom egyszerűbb út volt, mint megismerni ezt a világot, és igazodni a már kissé tényleg túlságosan összetett cselekményvonalhoz. Amellett, hogy ez a megoldás szerintem, tényleg elképesztően gyenge, tartalmazza a szokásos időutazásos paradoxont is. (A kiváltó cselekményszál megszűnésével, hogy jöhet létre ez a cselekményszál????? Hiszen ha megsemmisül a Vulkán, akkor például Nérónak amikor visszatér olyan tudással kéne rendelkeznie mivel láthatólag nem rendelkezik, például tudnia kellene hogy teljes terve kudarcot vall. Emellett az idősebbik Spocknak emlékeznie kellene a szülőbolygója elpusztítására, vagyis olyan Spock létre sem jön, aki nem emlékszik erre, akkor hogyan képes visszautazni a múltba, egy olyan verzió ami nem is létezik. És még sorolhatnánk.) Persze ezekre, ha nagyon akarunk, adhatunk elképesztően erőltetett magyarázatokat, de ez a cselekményszál éppen ettől is olyan gyenge, hogy ilyen magyarázatok szükségesek lehetnek. Én nem azt vártam volna el, hogy a legkisebb hülye részletig illeszkedjen a korábbi filmekhez, de, hogy azok cselekményét akár teljesen meg is szüntethesse az azért sok. Ennek tükrében nyugodtan mondhatom, hogy ez nem előzmény film, ahogy ígérték, hanem a Star Trek univerzum újrakezdése. És én azzal a gyakran hangoztatott véleménnyel sem értek egyet, hogy erre azért volt szükség, hogy új nézőközönséget nyerjenek meg a Star Trek-nek, mert ahhoz nem lett volna szükséges a régi Star Trek cselekményszál arcul köpése, elég lett volna a hangnemváltás (amit én nem is kritizálok) és egy olyan semleges történet, ami nem piszkálja meg a jövőt és nem szükséges előismeret sem hozzá. Vagyis enélkül is lehetett volna az új Star Trek mindenkié. Persze lehet, hogy azon többet kellett volna dolgozni. Mondom mindezt úgy, hogy nem vagyok fanatikus rajongó, csak szerettem a Star Treket Emellett, hogy valami pozitívumot is említsek a színészeket Uhura kivételével nagyon eltalálták, különösen az új Spockot játszó Zachary Quinto alakít nagyot. (Ez nem csak fiatalabb Spock, hanem egy egészen más tapasztalatokkal rendelkező és ezért egészen más Spock is egyben).

[...] írtam egy Star Trek XI kritikát az SFportalra – nagyon-nagyon bejött nekem a film. Másfél héttel a premier előtt jött a [...]

Igazán nagy film. várom a folytatást!

@adeptus: az utóbbi években én főleg sorozatokat néztem, kevesebb mozit, pont amiatt, mert egy sorozatban úgy érzem, nagyobb lehetőségek vannak sztori és karakter szinten.

@adeptus: why not?