Játék

PR harcban áll a Bioware / EA


Elmondható, hogy az év játékának várt Mass Effect 3 megjelenése egyáltalán nem az a diadalmenet, amire a stúdió és a rajongók számítottak. Sőt, elmondható, hogy január óta folyamatosan botrányok kísérik az egyébként jobb sorsra érdemes franchise-t.

Szivárgás

Az első komolyabb gond még 2011. decemberében jelentkezett, amikor véletlenül kiszivárgott az Xbox Live-ra a Mass Effect 3 demója: nagy biztonsággal elmondhatjuk, hogy ez nem afféle vírusmarketing akció volt a Bioware részéről. Abban a demó változatban ugyanis még az animációk egy jelentős része félkész állapotban volt (pl. az űrhajók textúrája sem volt még kész), és pár dologban különbözött is a február 14-én kiadott demótól. Ez azonban még nem lett volna gond.

A nagyobbik bajt az jelentette, hogy a demóval együtt kiszivárgott egy .doc file is, ami a játék vázlatos forgatókönyvét tartalmazta, beleértve a Mass Effect 3 lezárását is. A rajongó egy része, akik elolvasták az anyagot, már akkor felhördültek, és elkezdték terjeszteni a különböző fórumokon, hogy bizony nem lesz jó a sorozat befejezése. Ezt annak idején viszonylag könnyen félre lehetett söpörni, hiszen kevesen hallatták a hangjukat – és bizony sokan nem is akartak előre tudomást szerezni a történetről, inkább befogták a fülüket.

Deception

Nem konkrétan a játékhoz kapcsolódott, de nem tett jót a Bioware megítélésének a Mass Effect: Deception című, 2012. január végén kijött regény sem. A kötetet William C. Dietz írta, aki totálisan “újfiú” a sorozat világában, míg az előző három kötet írója Drew Karpyshyn volt, akinek jelentős szerepe volt a Mass Effect formálásában. A fő problémát nem Dietz “újfiúsága” jelentette, hanem az, hogy a történet meglehetősen közepes (bár ez ízlés dolga); emellett azonban tele van egy rakat hibával is. A rajongók 14 oldalas dokumentumban taglalják, hogy az írás mennyi helyen mond ellent a korábbi játékokban / könyvekben lefektetett alapoknak, vagy épp a történet saját magának. Elrontott karakterek, ellentmondásos történetszálak jellemzik a regényt. Amely egyébként elviekben átesett a kiadó Del Rey és a Bioware szerkesztésén is – gyakorlatban azonban inkább emlékeztet egy szerkesztetlen kéziratra, mintsem regényre.

Az Amazon.com-on másfél csillagon áll a Deception, és a Bioware sem tudta figyelmen kívül hagyni azt a 11.000 hozzászólásos fórumtopicot, amiben a rajongók felháborodásuknak adtak hangot. A stúdió végül megígérte, hogy egy második kiadásban javítanak minden hibát, ami felmerült, és egyúttal elnézést kértek a komoly hibáért.

Day 1 DLC

Ez a botrány is viszonylag kevés rajongót ért el, a nagy többség továbbra is bízott a Mass Effect 3 sikerében; azonban a From Ashes című kiegészítő sokaknál kiverte a biztosítékot. Ez egy új. Day 1 DLC, olyan extra tartalommal, amit a gyűjtői kiadás vásárlói első nap letölthettek, míg a normál kiadás tulajdonosai 10 dollárért juthattak hozzá. Egy extra karakter, egy extra küldetés és egy extra fegyver járt hozzá. Hasonló elsőnapos kiegészítő volt a Mass Effect 2-höz – ingyenesen. A rajongók egy része felháborodott azon, hogy plusz pénz kért a From Ashes-ért a Bioware / EA, és azt állították, hogy a cég a játékból kivágott, fontos tartalmat ad el plusz pénzért. Hogy mennyire “fontos” ez a tartalom, az ízlés kérdése (személy szerint én egy jópofa, élvezetes, de a sztorit érdemben nem befolyásoló kiegészítőnek tartottam).

Michael Gamble, a Mass Effect 3 producere a botrány kirobbanásakor azt nyilatkozta, hogy a kiegészítőt egy teljesen különálló csapat fejlesztette a Bioware berkein belül, azután, hogy a fő játékot magát véglegesítették. Ehhez képest azonban a kiegészítő egy része – az extra karakter a maga dialógusaival – rajta van a lemezen (a normál és a gyűjtői kiadáson egyaránt). A PC-s verzióban egyetlen file egyetlen sorának átírásával aktiválható a karakter, igaz, a hozzá tartozó küldetést és fegyvert valóban le kell tölteni az Originről, ami egy kb. 600 megabyte-os letöltést jelent. Ez legalábbis erőteljesen megkérdőjelezi a “külön csapat fejlesztette, a játék véglegesítése után”-című magyarázkodást.

Végjáték

A DLC körüli botrányt viszont teljesen felülírta a Mass Effect 3 végével kapcsolatos felháborodás. Az egyik legnagyobb szavazás a témában az a Bioware saját fórumán zajlik, ahol több, mint 54000 szavazó követeli a játék végének megváltoztatását, ez a szavazatok 91%-át jelenti. Még ha meg is kérdőjelezzük a szavazás reprezentatív mivoltát, akkor is levonható a következtetés, hogy a sorozat leghűségesebb rajongói vannak a legjobban felháborodva. A rajongói kritikák pedig közel sem fényesek: én magam sem voltak elájulva, de független kritikusok is lehúzták a játék végét.

A Bioware / EA azóta folyamatos PR harcot vív a rajongókkal, amit egy PR szakértő ragyogóan össze is foglalt – hol másutt, mint a Bioware fórumain. A stúdió az elterelés klasszikus formáit vetette be az elmúlt két hét során, több különböző fronton is. A cél alapvetően az, hogy a rajongók ne a megkérdőjelezhető minőségű befejezésről beszéljenek, hanem valami teljesen másról; valamint hogy kisebbítsék az elégedetlenség mértékét. Vagy legalábbis a látszatát.

Az első lépés – amit az első napokban láttunk is a Bioware részéről -, az a negatív felhangok totális ignorálása. Ha meg is szólaltak valahol – például a hivatalos Twitter csatornájukon, vagy a készítők bejegyzéseiben -, akkor általában a nemzetközi gamermédia pozitív kritikáit citálták. Tény és való, a “hivatalos” játékmagazinokban sehol nem találkozni 80%-nál rosszabb értékeléssel. A magas pontszámok felidézése mellett persze finoman utalgatnak arra is, hogy az elégedetlenkedők tábora egyfajta hangos kisebbség, akiknek a véleménye persze tolerálandó, de a többség nyilván elégedett a játékkal.

Pozitív sajtó

Mellékvágány, de felmerül a nagy játékoldalak / magazinok pártatlanságának kérdése is. A legszemléletesebben a Metacritic oldalán látjuk a gamersajtó és a játékosok eltérő véleményét: míg az oldal által szemlézett kritikák alapján 91/100-as a játék értékelése, addig a felhasználók pontozása alapján 3,7/10-es az átlag. Az első a “universal acclaim” (~általános tetszés), a második a “generally unfavorable” (~általános nem tetszés) értékelést hozza.

Egyes vélekedők azt hangoztatják, hogy ezeket a médiumokat egész egyszerűen kilóra megvették a nagy stúdiók, és soha nem is fognak negatív kritikát írni egy ekkora játékról. Személy szerint ezt az álláspontot túlzásnak tartom. Tény viszont, hogy nagyon nehéz megmagyarázni azt, hogy a kritikákban sehol nem merül fel a végjáték kérdésköre, vagy csak olyan formában, hogy “elgondolkodtató / biztos nem fog mindenkinek tetszeni”. Bizonyos központi játékos oldalakat pedig nagyon nehéz pártatlannak látni – ilyen például az IGN.com is, amely az elsők között kelt a készítők védelmére egy videóban.    Az ő pártatlanságuk azért kérdőjeleződik meg, mert a játék készítése idején még náluk dolgozott Jessica Chobot, az USA-ban játékos körökben amúgy népszerű Youtube-sztár; egy az egyben róla mintázták a játék egyik karakterének külsejét, akit aztán ő maga is szinkronizált. A GTTV egyik fő munkatársa pedig a The Final Hours of Mass Effect 3 című programot jegyzi, mely egyelőre iPadre érhető el, de tervezik az Androidos / PC-s változatot is. Ez egyfajta interaktív dokumentumfilm a játék fejlesztéséről, mely 2.99 dollárért vásárolható meg.

Talán túlzás azt állítani, hogy ezek az együttműködések alapvetően befolyásolnák a legnagyobb játékos oldalak pontszámait és az újságíróik objektivitását; de az biztos, hogy nem egyszerű védekezniük az efféle vádak ellen, amelyek alapvető sajtóetikai kérdéseket vetnek fel. Az mindenképpen hasznos lenne, ha az olvasók is látnák, hogy mennyire erős vajon a fal egy ilyen médium szerkesztősége és sales osztálya között – lévén, hogy ezeknek az oldalaknak a legnagyobb hirdetői a játékkiadók. Az tény, hogy nemzetközi szinten sok játékos bizalma megcsappant a nagy magazinok iránt – nem csak a Mass Effect 3 miatt, hanem évek óta, trendszerűen erodálódik ez a bizalom.

Retake Mass Effect

Nagyjából 9-10 nappal az USA megjelenés után teljesen egyértelművé válhatott a stúdió számára, hogy a játék megjelenése nem diadalmenet, az elégedetlenek hangja elnyomja a tapsolókét. Ráadásul az elégedetlenkedők tömege meglepő szervezettséget és civilizáltságot mutat. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis korrekten, tisztelettudóan, udvariasan kommunikálnak a fejlesztőkkel, nem pedig csak úgy anyáznak a nagyvilágba. Ha valaki túlságosan bunkó módon kommentelne, akkor a többi rajongó pisszegi le és inti normális hangnemre az illetőt.

Elcsépelt duma, de tény: az internet, főleg a közösségi hálózatok megjelenésével átírta a klasszikus PR szabályokat. A Retake Mass Effect nevű szerveződés Facebook oldala például dinamikusan növekszik; minél többen fejezik be a játékot, annál többen csatlakoznak is hozzá. Ráadásul ez a szerveződés képes volt olyan pozitív irányba terelni az akciót, amire felfigyelt a sajtó is – a játékmagazinokon túl a napisajtó is, például a Forbes is.

Azt találták ki ugyanis, hogy adományokat gyűjtenek a Child’s Play nevű szervezetnek, mely játékokat adományoz különböző kórházaknak, hogy a beteg gyerekek jobban érezzék magukat, amíg kórházban vannak. A Mass Effect rajongói idáig 66.000 dollárt, mintegy 14 millió forintot adtak össze néhány nap leforgása alatt – tiltakozásukat pozitív formában kifejezve. Ezzel is jelzik, hogy ők nem átlagos “elégedetlenkedők”, akiket bármely játék körül meg lehet találni, hanem komolyabb problémákról van szó.

Vannak ennél persze extrémebb, vagy legalábbis elsőre extrémebbnek ható akciók is. Egy rajongó ugyanis nemes egyszerűséggel felnyomta a stúdiót az USA hivatalos fogyasztóvédelmi szervezeténél, a Federal Trade Commission-nél: beadványa szerint ugyanis megtévesztő reklámozást folytatott a cég a Mass Effect 3 kampánya során, olyan dolgokat ígértek, amik nem valósultak meg. A legfőbb érv, hogy a Bioware a trilógia során meghozott döntéseinktől függően több különböző befejezést láthatunk majd – egy összefoglaló videóban viszont láthatjuk, hogy apróbb grafikai eltérésektől eltekintve az összes variáció ugyanaz.

Olajág

A Bioware / EA a botrány további szélesedését nem nagyon tudja másképp megoldani, mint eltereléssel, ami látszódik kicsiben is, nagyban is. Az apróbb terelések például a Facebook oldalukon és a Youtube csatornájukon látszik: a friss bejegyzésekhez / videókhoz rajongók tömegei szóltak hozzá, a végjátékkal kapcsolatos nemtetszésüket hangoztatva; ezeket meglehetős gyorsasággal tolják le újabb bejegyzések vagy videók. Sok rajongó számára kicsit cinikusnak is hat ezekben a videókban az “over 40 perfect scores”-hivatkozás a játékmagazinokra.

Hétvégére időzítve aztán több fronton is megjelentek a Bioware részéről békítő hangvételű bejegyzések: Facebookon, és a saját fórumukban is. Ezekben azt írják, hogy “igen, hallgatunk a véleményekre”, valamint “nagyon kíváncsiak is vagyunk a visszajelzésekre”; ugyanakkor arra is kérik a rajongókat, hogy akár tetszett nekik a befejezés, akár nem, osszák meg a legkedvesebb pillanataikat a Mass Effect eseményeiből. Olyat nem ígérnek, hogy bármit is megváltoztatnának a játékkal kapcsolatban például egy ingyenes kiegészítő formájában, ahogy azt a rajongók követelik. Annyit ígérnek, hogy hallgatnak, illetve alkalomadtán megmagyarázzák a végkifejletet – és közben igyekeznek a beszélgetéseket érzelmileg is pozitív irányba terelni.

A halogatás és a pozitív irányba terelés mellett azért két nagyobb dobást is időzítettek a hétvégére, amivel a gamersajtót is simán lehetett etetni: addig sem a befejezés körüli botrány a téma, hanem két, a Biowaret pozitívabb színben feltüntető esemény.

Az egyik a nálunk is reklámozott Star Wars: The Old Republic ingyen hétvége. Jarrett Lee, a Bioware senior marketing managere szerint az SWTOR esemény az előre tervezett dolog volt, ha hihetünk is neki, akkor is extrém mód kényelmes időpontban jött ez a stúdió számára. Az tény, hogy egészen biztosan szüksége is lesz utánpótlásra: Mass Effect rajongók tömegei mondják le az SWTOR előfizetésüket, tiltakozásul a befejezés, valamint a cég konok hallgatása / elterelése miatt. Az ingyen hétvége mindenesetre egy nagyon sietős akciónak tűnik, amit az utolsó pillanatban hirdettek be – és azért a Bioware esetében tapasztaltuk, hogy ennél azért előbb kezdenek kampányolni.

A másik akció az Operation Goliath nevet viselte, mely a Mass Effect 3 multiplayer szekciójához adott hozzá egy hétvégi eseményt. Ebben azt hirdették meg, hogy multiplayerben egy bizonyos ellenfélből a játékosoknak 1 millió darabot le kell mészárolniuk – ha a közösség teljesíti a kvótát, akkor minden résztvevő kap egy spéci jutalmat a játékban, ezen a héten. Jarrett Lee szerint ez is egy tervezett esemény volt, amit persze nem is vitatunk – a kérdés, hogy eredetileg is a mostani hétvégére tervezték-e. Valószínűleg nem, mert például azt elismerte, hogy “kézzel” kell kibányászni a szerverlogokból az eredményt – hogy teljesítette-e a kihívást a közösség. A Bioware multiplayer fórumaiból ezzel párhuzamosan ki is tiltották azokat a témákat, amik az esemény bojkottjára szólítottak fel, ami meglehetősen érdekes moderációs elvekre vall.

Az akció egyébként a játékosok egy részénél visszafelé sült el, ami szintén a sietős bevezetésre utal: a PS3 játékosok ugyanis kompletten kimaradtak ebből a lehetőségből, ők nem vehettek részt benne. Hogy miért, azzal kapcsolatban csak néhány technikai nehézségre utaltak a fejlesztők, ami a PS3 platformból ered.

A gamer magazinok hétvégi / hétfői híreibe pedig egy infografika került be, ami azt mutatja meg, hogy milyen sokan is játszanak a Mass Effect 3 multiplayer részével, és különböző, amúgy érdekes statisztikákat mutat be.

Közben azonban a Bioware belemászott egy újabb PR viharba: vasárnap este egy jobb esetben félreérthető bejegyzést publikáltak Facebook oldalukon, amiből az jött le a rajongóknak, hogy a Bioware egyáltalán nem tervezi megváltoztatni a játék befejezését. Miután másodpercek alatt felháborodott reakciók születtek, gyorsan le is szedték a bejegyzést, és egy másikban azt írták: nem vetették el a lehetőséget.

Ki lesz a győztes?

Rajongói akciók, egyre erősebb szervezettség, közösségi média VS hagyományos PR taktikák. A fogyasztók tömegei fognak győzni vagy a stúdió?

Nem biztos, hogy ezek a jó kérdések a polémiával kapcsolatban, már csak azért sem, mert a két félnek mást jelent a győzelem. Az elégedetlen játékosoknak a győzelem egy alternatív befejezés kiadását jelentené. Lehetőség szerint ingyen: álláspontjuk szerint ugyanis ez nem afféle kiegészítő lenne a szó hagyományos értelmében, hanem inkább egy brutális nagy hibajavítás egy termékhez.

A Bioware / EA számára a “győzelem” kérdése egy picivel talán összetettebb, több rétegű. Ha pusztán az eladásokat nézzük, akkor a játék valószínűleg így is sikeres. Elővételben és az első héten nagyjából 2 millió példány talált gazdára, ami számtanilag mindenképp sikernek tekinthető. A kérdés az, hogy egyébként a játékeladásokból mekkora profitot remél a cég, mit irányoztak elő – a hosszútávú eladásokat legalábbis biztosan veszélyezteti a botrány.

A tét azonban nem csak ez, hanem a komplett franchise jövője. Akár egy esetleges Mass Effect 4-re gondolunk, akár pedig egyéb médiumokra: a képregények, regények (az utolsó kivételével) anyagilag is sikeresek voltak, illetve hát a Legendary Pictures-el karöltve tervezik a Mass Effect mozifilmet is. Magát a brandet veszélyezteti a felháborodás, és a jövőbeli sikereket. Ezt pedig már nehéz számszerűsíteni, és nehéz meghatározni, hogy mit is jelent ebben az esetben a “győzelem”. Talán azt, hogy a rajongók előbb-utóbb kifáradnak, a “hivatalos” média nagy részében pedig pozitív vélemények maradnak fenn, és a sorozat sikereiről szóló cikkek elnyomják a kritikus hangokat. Ezzel együtt pedig megmarad a Mass Effect és a Bioware brandek profittermelő képessége.

A Bioware szemszögéből a vereség meghatározása egyébként pont ugyanolyan nehéz, mint a győzelemé. Vereséget jelent-e az, ha beismerik, hogy elrontották egy meghatározó játékuk végét? Sokak szerint nem, inkább pozitív példa lenne: íme, egy cég, amelyik beismeri, ha hibázott, és ki is javítja azt, mert hallgat a rajongóira.

Az érvek és ellenérvek viharában felmerült néhány filozófiai jellegű kérdés is, aminek hogy lehet-e “győztese”, azt nem a közeljövőben fogjuk látni. Például, ha a Bioware úgy dönt, hogy kiad egy DLC-t egy alternatív befejezéssel (amire van példa a játékiparban, gondoljunk csak a Fallout 3-ra), és ezt fizetős formában teszi… akkor nem hoznak-e ezzel egy nagyon rossz precedenst. Nem sarkallja-e ez arra a játékfejlesztőket, hogy az alapjátékot valami közepesebb befejezéssel adják ki, és később, plusz pénzért adják el az “igazi” befejezést?

De a kérdések között felmerült az is, hogy mi a helyzet a “művészi szabadsággal”? Értelmezhető-e ez a fogalom egy videójátékra? És ha igen, akkor az alkotó kényszeríthető-e arra, hogy változtasson az általa elmondott történeten a rajongók nyomására?

FRISSÍTÉS [2012.03.21.]

Hogy komoly gond van, arra két újabb jel is utal: az egyik, hogy az Amazon.com visszaveszi a bontott Mass Effect 3 példányokat, és teljesen visszatéríti az árát a játéknak. Ezt persze – a fentiekkel szöges ellentétben álló – ügyes PR akcióként is lehet értékelni; az Amazonnak ugyanis mindennél fontosabb az, hogy a vevők úgy érezzék, bármiben számíthatnak rájuk. Az ezzel járó pozitív felhajtás jobb reklámot jelent nekik, mint amennyit bukhatnak az akcióval járó költségeken.

A mai napon pedig Dr. Ray Muzyka, a Bioware vezérigazgatója egy hosszas, bár kissé PR-szagú bejegyzésben reagált a felháborodásra, és megígérte, hogy keményen dolgoznak azért, hogy megfeleljenek a rajongóknak. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt majd áprilisban közlik. Mindenesetre a megszólalás ténye már önmagában jelzi, hogy tisztában vannak a problémával.


32 hozzászólás on PR harcban áll a Bioware / EA

  1. Vagy nem kéne megállás nélkül ontani a trailer-eket és a gameplay-eket! Bioware így szúrta el a biohock 2-őt is . Aztán kövezzen meg aki……:)

  2. soha nem gondoltam, hogy happy-end lesz a vége. nem ezzel van a baj. a baj szerintem ott van, hogy logikai hibáktól hemzsegő, fantáziátlan befejezése van egy olyan trilógiának ami ennél sokkal többet érdemel.

  3. Egyetértek. A végén csak néztem és rámjött a DAFUQ nézés. Először az utolsó pár perc eseményei miatt, de nem cska mert meglepőek, hanem érthetetlenek voltak. Ezek után csak nőtt bennem a “mifaszvanitt” érzés, főleg, hogy nyíltan kicsináltam főhősünket, és minden gépet, a normandy meg lezuhant ….éééééééééés mit ad isten, visszatett a hajó hídjára, épen egészésgesen, még EDI is élt 😀
    Az a bizonyos “tűzfelhő” vagy mifrász mellesleg nekem úgy tűnt minden életet elpusztított, akkor honnan a túlélők?

  4. nekem a végével kevesebb bajom volt, mint a bugokkal, meg a hosszával, meg a történetmesélés helyett egymás után pakolt jelenetekkel. kicsit összecsapták, ezért a vége is az lett.
    (de a végkifejlet engem abszolut nem zavar. egyik sem)

    SPOILER

    a hirtelen hídon termés meg talán érthetőbb a bónusz vége jelenettel (még egy mese shepardról) de az meg állítólag nem “járt” mindenkinek

    /SPOILER

  5. Végre magyarul is egy jófajtán kielemző cikk. Csodálom, hogy sikerült még ennyire semlegesnek maradni.:)

    Én egyébként szintén úgy érzem, hogy a két tábor elbeszél egymás mellett, vagyis inkább a Bioware nem akarja “megérteni” a felháborodás mögötti logikát, és jogosságot. A művészi szabadság élő, ám ha egy klasszicista stílusú csoportkép fő alakjának fejét a festő trehány kubistaként mázolja oda, az embereknek nem fog tetszeni. Egyszerűen ellentétben áll a szépséggel kapcsolatos elvárásaikkal. Mint ahogy egy trehány, logikátlan, érezhetően erőltetett, összecsapott befejezés is ellentétben áll a sci-fi történetmeséléssel kapcsolatos elvárásokkal. Ez zavaró, még ha tudat alatt is, és ahogy egy kapcsolatban sem a feltétlen csak a reális, hanem még hozzágondolt hibákért támadja az egyik a másikat, így a rajongók is jópár még odatett negatívummal dobálóznak.

    Érthető, hogy a Bioware kicsit misztikus, találgatós befejezést akart, de ez nem illik a sorozathoz. Ráadásul a véget megelőző órák kidolgozottsága a végletekig fokozza ezt a kontraksztot. Arról ne is beszéljünk, hogy ha valakinek van egy cseppnyi logikája egybőkl kifundálja, hogy a befejezés lenullázta, súlytalanná teszi mindazt amit a 3-ban elért (békekötések, húsvér-szintetikus kapcsolat, és a többi). Egyszerűbb lenne elismerni, hogy erre sajnos nem volt idejük, beismerni a hibát, hogy csak ennyie futotta, elnézést kérni, és azt mondani, hogy kidolgozunk valamit, amibe több energiát fektetünk. Mert nem csak “művészek” hanem egyben piaci árusok is.

  6. Én nem voltam megrőkönyödve a bugokon. Votl benne egy-kettő, de szépen futott. A baj a 30 óra, ami szerintem kevés, illetve, hogy a befejezésben ott az a kézenfekvő lehetőség, hogy bizony a parancsnok indoktrinálva volt. És nem, és nem, és nem. És így fejezik be. Az egész befejezés logikátlan, gyenge, egy kaptafa az összes, és teljesen felrúgja azokat, amiket ígértek.
    És igen is, Shepard parancsnok egy heroikus alak, és igen is sok játékosnak igénye van arra, hogy a hőse túlélje akkor is, ha ez lehetetlen. Erről szólt az egész sorozat.

  7. örülhetnek azok, akik nem futottak csúnya bugokba. 🙂
    az, hogy általános a falbalógás, az egy dolog, attól még megy.
    de spec a normandy-n (pc), a pilótafülkében rendszeresen be lehet ragadni a padlóba, ha beszélgetésre kerül sor, amit a visszatöltés sem javít.
    volt még pár, (párbeszédnél npc helyett üres falat mutató kamera, stb) de a legjobban akkor kerekedett a szemem, amikor 70e-ről lenullázta a pénzemet és az alap shepard alap ruházatában tett le a citadel-re (ezt azért szerencsére visszatöltéssel meg lehetett oldani). tehát inkább kicsi, de annál irritálóbb hibákról van szó.

    de mindenképpen baromi rövid volt. persze a 25 óra játékidő mostanában azért viszonylag sok, meg van multi is, de a ME2-vel 60 órát játszottam, ha mindent megcsináltam, végigscanneltem és mindenkivel mindent végigbeszéltem.

  8. A gamer sajtót nem vették meg, a játék tényleg remek, átgondolt, segítőkész, és a befejezés(ek)től (meg a multi erőltetésétől) eltekintve egy remekmű.

    SPOILER! A befejezésnek azonban nem csak annyi a baj hogy nem eléggé vidám, vagy megfelelő 100+ óra játék után. A befejezés összecsapott, számos helyen logikátlan, rengeteg új, fura problémát vet fel, ráadásul az első 2 játékbeli tetteink max. a War rating alapján számítanak bele, de igazi hatása (mint az ME2 végén, vagy a Geth-Qurian konfliktusnál) még vágókép szinten sincs.

  9. És tök jó hogy nem spoileres. Amúgy egy részről tényleg érdekes a művészi szabadság kérdése,másfelől meg ha tényleg rosszat csináltak az nekik kéne lelkiismereti dolognak tekinteni, nem úgy hozzá állni, hogy mi letettük a lantot és nem nyúlunk többé hozzá, mert azt nem fizetik meg. Viszont ha ők az elejétől így tervezték akkor lehet nem lehet tenni ellenük semmit.

  10. Nemrég derült ki, hogy valójában csak novemberben döntötték el, mi legyen a vége. Szóval tuti nem így tervezték az elejétől fogva… 🙁

  11. Az azért gáz. Szinte hihetetlen. Azt hittem minden szépen ki lett dolgozva előre, legalább nagy vonalakban, aminek ugyebár a vége a legfontosabb. Azt tudni hogy miért? Eltoltak valamit?

  12. Nem tudni. Szerintem szimplán berúgott/beszívott az egész stáb és úgy vetették papírra az utolsó tíz percet. Csak így lehet magyarázni, hogy három (plusz az eddigi összes többi BW játék) remek játék után a legfontosabb tíz percet elcseszték.

  13. Nem tudni. Szerintem szimplán berúgott/beszívott az egész stáb és úgy vetették papírra az utolsó tíz percet. Csak így lehet magyarázni, hogy három (plusz az eddigi összes többi BW játék) remek játék után a legfontosabb tíz percet elcseszték.

  14. MerlinW

    Itt a lényeg:

    “De a kérdések között felmerült az is, hogy mi a helyzet a “művészi szabadsággal”? Értelmezhető-e ez a fogalom egy videójátékra? És ha igen, akkor az alkotó kényszeríthető-e arra, hogy változtasson az általa elmondott történeten a rajongók nyomására?”

    A válasz pedig: nem. Ha nem tetszik nem kell vele játszani. Ha a vége nem tetszik, nem kell játszani a következő résszel.

    – Egyrészt, az elégedetlenkedők nagy része úgyis megveszi a köv. részt.
    – Másrészt, az elégedetlenkedők egy része warezol
    – Harmadrészt, BW túl fogja élni ha 100 ezerrel kevesebben veszik meg a következő részt. Nem fog jól esni nekik, de túlélik. Haszonnal. Egyébként nem fogják ennyivel kevesebben venni.

    Az egyedüli problémája a BW/EA-nak az ebből a perpatvarból származó presztízsveszteség. Ez egy játék. Ilyen lett, ez van. Mozi után sem tüntetünk a stúdió előtt, hogy csinálják másképp…

  15. IMP

    MetaCritic az egy rossz példa a 3.4 pont a közösségtől az egy támadás volt a játék ellen a kezdetek kezdetén. A második nap már több 10.000-re hanem 100.000-ren szavaztak. Ez nem az első eset, hogy a Meta Critic-en ilyen történik.

  16. Az lehet, hogy egy festő nem kötelezhető a festménye átdolgozására, de akkor nem veszem meg, ha nem tetszik (és fontos a sorrend!). Ráadásul a mecénások gyakran követeltek meg elemeket a képeken, szobrokon…

    Az ME3 azonban nem művészeti alkotás, hanem egy kereskedelmi termék, amelyet számos ember készített, pénzkeresésre – nem üzenetközlésre.

    A moziknál már hallottam olyanról, hogy aki elégedetlen, visszakapja a jegy árát. Pedig ott gyakran próbavetítést is tartanak, és nem egyszer az alapján változtatnak pl. pont befejezéseken. Mert a mozi után nekik még jön pénz a DVD/BR kiadásból, stb. Ahogy az ME3 DLC kiadásoknál is számíthat, hogy hogyan reagál a cég, pláne ha még nem zárná be az univerzumot.

  17. @IMP – nem rossz példa a Metacritic sem; eleve a játék 2 nap alatt kijátszható, és bizony akik olvasták a kiszivárgott anyagokat, már a megjelenés előtt is hangoztatták a véleményüket. Csak akkor még én is tojtam rájuk. És a Metacritices pontszámmal tökéletesen egybevág az Amazon.com-on látható értékelés is, csak ott 5-ös skálán 10-es helyett. Amazonon ráadásul egy fokkal durvább is a helyzet, ugyanis az Amazon hajlandó visszavenni a bontott dobozokat, és visszatéríteni a játék teljes árát.

    @bullseye

    A Bioware-nek van belső minőségellenőr csapata, amelyik a belső teszteléseket csinálja. Viszont úgy tűnik, hogy külsős, fókuszcsoportos vizsgálatokat nem csináltak, vagy nagyon titokban tartják ezt a dolgot. Nem tudom, hogy a belső teszteken kijött-e a probléma, a meglepődés mértékéből ítélve szerintem nem. Ami felveti a belső minőségellenőrzés eredményességének kérdését, illetve hogy van-e ilyen formában értelme a dolognak. Nem bántani akarom őket, de szerintem olyan közel vannak a tűzhöz, hogy nem látják a fáktól az erdőt. (Tudom, képzavar, szeretem. :))

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük