Géniusz – Misztikus magyar minisorozat ma az m1-en

Egy scifihez, miután kijöttél a moziból az Avatarról vagy a Ditrict9-ról? Még a lassú, kanadai, megszüntetett Defying Gravity egy része is – lefogadom – sokkal többől forgott, mint az egész Géniusz.

Ne feledd, a sztorit le is kell forgatni!c

Részenként 450 ezer dollár nem elég egy igényes sztorihoz?!
És nehogy még egyszer a “kicsit savanyú, kicsit sárga, de a MIENK” szinten védjünk már egy … alkotást!

Igen, a kulcsszó a “türelem”. Nem lehet elvárni egy epizódonként 450 ezer dollárból készülő minisorozattól azt pl. amit egy amerikai sorozat hoz a maga 5-10 milliós részenkénti költségvetésével.

És Tibinek nincs is bajsza

Onsai: voltak “nehéz” pillanataim, ezt nem tagadom, de mindig történt valami, ami tovább lökött a nézésben. Ha nagyon untam volna, akkor én is elkapcsolom. Inkább arra szerettem volna utalni, hogy olykor nem árt picit türelemmel lenni, és kivárni. Persze ez nem a mai világ sajátja, de olykor lehet/szabad/megéri kockáztatni.

Jud!

Eredetiség: igzad van, szegény ember vízzel főz… olyan nehéz ma már populárisan eredetit csinálni. Megjegyzem, tudtam volna olyan koppintást is, ami a javára vált volna a sorinak.

Noname-ség: ebben is igazad van. Meglehet, hogy nem érdekli őket… de mi van, ha mégis? Ezt nem tudhatod. Megnéztem: sok noname, meg szerintem nem annyira noname vette a fáradtságot és végignézte. Megírták. Ha érdekli a Fonyódiékat, akkor elolvassák, ha nem, hát nem. Persze ez esetben számolniuk kell azzal, hogy ha nem tanulnak – mert hiába változatos a vélemény, azért a lényeget le lehet szűrni, László Zsolt hajától függetlenül is -, és nem idomulnak, akkor a következőt még többen hagyják majd abba a FELÉNÉL… esetleg el sem kezdik.

Attila.
Volt. Pl.: HC. G. S. Solenard (Tandori Dezső): A Stevenson-biozmagória.
Szégyen ide, szágyen oda: ezt a könyvet nem bírtam végigolvasni. A Solarián ugattam (negatívan) róla. Megfelel, vagy keressék még példát.
Bár igazad van, kígyósziszegésben és sárfröcskölésben nem vagyok valami jó.

Oké! A Te dolgod. Elmondtad, fogtam. Csak kérdezem: és mégis mi lenne az – mik lettek volna azok -, ami(k) miatt rászántad volna az életedből az időt ennek a filmsorozatnak a másik felére is? Ez talán segít a Fonyódiéknak (is)…

adeptus: egyáltalán nem akartam semmi ilyesmit. De pont mert nem igazán készülnek, és mert állandóan sirdogálunk, hogy miért is nem, meg bezzeg milyen jó is volt régen, merthogy akkor mennyi készült, ha végre sikeredik valami, akkor nem biztos, hogy az a jó hozzáállás, ha rögtön sztornózzuk, mert a feléből is kitűnik, hogy milyen gáz.

Persze, mindenki azt csinál és mond, amit akar… még én is.

adeptus: én se nézek meg minden – szerintem – rossz filmet, és én sem olvasok el minden – szerintem – rossz könyvet, de ha akarjuk, hogy legyenek jó magyar produkciók, akkor azokat akkor is meg kellene nézni, ha szenved az ember. Nekem sem megy mindig, úgyhogy szelektálok, és legalább azokat bevállalom, amihez úgy érzem, hogy lehet némi közöm.

Persze, ha nem akarjuk, hogy legyen jó magyar produkció – mert minek?! hiszen a tengerentúlról amúgyis ontják! -, akkor ne nézzük!

“A filmeket nem csupán a szakma formálja, hanem a nézők is (akárcsak a hazai SF-megjelenéseket a vásárlórétegük igénye), csak ennek kevesen vannak tudatában.”/Sheenard/

Igen, én is így gondolom, meg látom is az SFBlogson, hogy van erre igény, és hogy örülnek is a szerzők egy-egy kritikának, de még talán a nem szakértő olvasó/néző egyszerű véleményének is.

Ezért aztán igenis oda kell ülni és meg kell nézni, még akkor is ha szenved az ember, és aztán beszélni róla, és bízni abban, hogy eljut az érintettekhez, és ez a vélemény segít abban, hogy a következő majd jobb legyen. Persze könnyebb “5 perc” után lenullázni valamit, mint rászánni egy kis időt, esetleg még továbbgondolni is.

Elájulva én sem vagyok a Géniusztól, de szerintem van benne fantázia. Fogalmam sincs, hogy ennyi pénzből mit lehetett volna jobban csinálni, de csak ezen lovagolni? Hát nem tudom… ha van pénz az a baj, ha meg nincs, akkor az.

Én sem szeretem a magyar filmeket egy ideje, főleg a témájuk, meg ugyanazon 5 színész okán nem érintenek meg, de a Fonyódi munkáit legalább kedvelem, ezért is voltam kíváncsi erre a sorozatra, és nem bántam meg, hogy rászántam az időmet. Azt viszont egyáltalán nem értem, hogy a főcímet senki nem emelte ki, pedig szerintem az állati jól sikerült, nagyon szép lett. Vagy ez csak nekem tetszett? Lehet, pedig a főcím minden dicséretet megérdemel, azzal a kis kötekedéssel, hogy kár, hogy a stáblista betűtipusának az képhez való harmonizálására már nem figyelt senki.

Sheenard: megkockáztatom, hogy külföldi filmre is kevesebben ültek be. Hiába no, nőtt a sávszélesség.

Megnéztem az MTV oldalán. Alföldi közepesen játszott, volt benne jópár sablon, és ócska párbeszéd, de részemről jól szórakoztam. Nem vagyok nagy tévéző (max főzés közben egy-egy AXN-es film megy a háttérben), de ez végig lekötött. És a következőre is benevezek, ha lesz.

Pár “belsős” információt elpöttyintett Tibi: készülnek egy önálló mozifilmre, amely azért a sorozat hátterét is jobban megvilágítja. Erősebb lesz az időutazós – katedrálisos szál is, és persze mozifilmhez erőteljesebb látványvilág is tartozik.

Remélem, megvalósul.

Egyébként modellnek sem rossz: egy minisorozattal leültetnek párszázezer nézőt a tévéképernyők elé, s utána bevonzzák őket a mozifilmre. Jó lenne, ha ezt a modellt a producerek átvennék – szerintem működne és javára válna a magyar filmnek.

A másik: 250 millió a családi kasszának sok, nem egy filmsorozatnak. Pont az a gond, hogy nincs itthon minisorozatok gyártására pénz. Persze lehet fanyalogni, hogy minek is, nekem ilyenkor az jut az eszembe, hogy míg mondjuk pl. a csehek szinte kötelességüknek érzik beülni a mozikba a saját filmjeikre, addig a magyarok a hatalmas öntudatukkal elhúzzák a szájukat a hazai gyártású filmeknél. A filmeket nem csupán a szakma formálja, hanem a nézők is (akárcsak a hazai SF-megjelenéseket a vásárlórétegük igénye), csak ennek kevesen vannak tudatában.

Meg egy összehasonlítás a 250 milliós gyártási költséghez: a Jóbarátok egy 25 perces epizódjáért egy főszereplő egymillió dollárt kapott az utolsó évadokban már. Akkor csak az ő gázsijuk 1,2 milliárd forint volt részenként… Szóval relatív, mi a sok…

Én minden estre a külföldi filmremekekkel ellentétben itt néha tényleg megvezetődtem, bedőltem egyik-másik fake szálnak, ez számomra kelemes meglepetés – annak ellenére, hogy némelyik külföldit sem éreztem kidobott időnek ..
Persze mindenki szíve joga az ízlése

Javori: én szeretem, ha valami eredeti, vagy ha nem az, akkor újszerűen adja elő magát. Ez az általad emlegetett Shakespeare-nek pl. sikerült, és azért nem állítanám párhuzamba az ő munkásságát a Géniusz – Indiana Jones/da Vinci-kód vonalon…
Ami szerinted félreértett mű, szerintem halovány utánérzés, bár erről nyilván sosem fogjuk meggyőzni egymást.
(Az meg ne legyen már érv, hogy kicsit ilyen, kicsit olyan, de a mienk, ezért ne bántsuk, hanem szeressük, főleg 250 milkóból ne.)

Hát, ez sajnos nekem sem, az első részt még végignéztem, a másodikat a felénél kikapcsoltam.
Érdekes, hogy szinte mindenki da Vinci kódos áthallásokat lát benne (persze van is, meg tán így lett beharangozva, hogy a magyardavincikód – az ilyentől mászom egyébként a falra), de több jelenet az Indiana Jones filmekből lehet ismerős (Lásd. “az X jelöli a pontot”, kard vs. /lézerirányzékos!/ pisztoly, apa-fia rosszban, apa hátrahagyott naplója, “szent gráááál” keresése – tiszta Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag).
Szerintem ez… gáz.

Nekem személy szerint a beharangozó (vérprofi gárda, óriási költségvetés) ellenére óriási csalódás volt.

Sajnos az első részről lemaradtam, de remélem, a folytatást sikerül megnéznem…

az mtv-nek semmit nem szabad elhinni. a magyar televízió és TV2 kifejezések a média-dilettantizmus szinonímái.