Star Trek

Leonard Nimoy, a Star Trek ikonja


Elment. Ő volt a Star Trek sorozat Spock karakterének életrekeltője. Számos tévés, mozis, rádiós és színházi produkcióban játszott, rendezett, sőt többnek ő maga volt a producere is. De neve mégis leginkább Spock karakterével forrt össze, akit a Star Trek sorozatban, mozifilmekben megszemélyesített, és akivel így fél évszázadot töltött együtt.

nimoy_fiatalonDe honnan indult ő maga? 1931. március 26-án született Bostonban, második gyerekként: bátyja, Melvin után öt évvel. Szülei ukrán zsidó bevándorlók voltak és Leonardot a későbbi munkáiban, de még Spock megformálásában is kísérték ezek a gyökerek. A Bostoni Egyetem drámatagozatán végzett, első főszerepe a Kid Monk Baroni című filmben volt 1952-ben, amiben egy bokszolót alakított. 1954-ben feleségül vette Sandi Zobert. Két gyermekük született: Adam és Julie.

Számtalan meghallgatáson vett részt és tévésorozatok beugró színészeként több szerepet is kapott. 1964-ben egy sci-fi sorozat pilotepizódjába is behívták, ahol egy idegent kellett alakítania hegyes fülekkel. Bár a sorozat írója, Gene Roddenberry biztosította róla, hogy az egyelőre kialakulatlan karakternek bőséges és kitűnő hátteret fog biztosítani, Leonard eleinte nem volt meggyőződve arról, hogy ennek a pilotepizódnak egyáltalán lesz folytatása. Kényelmetlenül érezte magát a hegyes fülek gondolata miatt, amelyhez az elején még ráadásul vörös bőrszínt képzeltek el (ezt különben a fekete-fehér tévék miatt vetették el). Azt kérdezte: mi jöhet még? Ördögfarok? Az egyik színész barátja azzal nyugtatta, hogy ha aggódik amiatt, hogy nevetségessé teszi őt Spock figurája, nyugodjon meg, mert ennyi maszkírozás alatt senki sem fogja felismerni.

A végső kinézete végül kiegészült a felfelé ívelt szemöldökkel (amit az elején jakszőrből készítettek), az egyenesre vágott, lesimított hajjal és egy világos, sárgászöld bőrszínnel. Aztán eljött az első sminkpróba és elkezdett megbarátkozni a gondolattal, hogy ő egy idegen. Felülemelkedett ellenérzésein és el kezdte érezni Spockot. A próbavetítés azonban nem zajlott olyan jól, ahogyan azt remélték. Több mindent kritizáltak benne. Spock kinézetét egyenesen „sátáninak” titulálták. Leonardot elkeserítette, hogy mielőtt még megszülethetett volna Spock, már vége is van. De Gene Roddenberry megnyugtatta: nem hagyja elveszni a karaktert. Nem érdekli, mit mond a kritika, átírja az alapötletet, de Spockot megtartja. A karakter tényleg maradt. A korábbi mosolygós, érzelmeket kimutató alkatát azonban szenvtelenebbre, visszafogottabbra vették. A második pilotban már William Shatner kapitánysága alatt indult el az Enterprise és a sorozat végül a The Man Trap (Veszélyeztetett egyedek) című epizóddal 1966 szeptember 8-án adásba került.

nimoy-spock-obituary-star-trekHárom évad alatt a stáb összeért, kialakultak a szerepek és a háttérben barátságok is szövődtek. Már korán voltak előjelei, hogy a sorozatnak lesznek rajongói: volt, aki bekéredzkedett a forgatásra is. De a stúdió mégis leállította a sorozatot, mert nem látta elég népszerűnek. Persze a sugárzási idő (ami péntek esténként 20:30-kor volt) sem kedvezett a nézettségnek, amelynek célközönsége elsősorban a fiatalok voltak. Az igazi áttörést a sorozat ismétlése hozta meg. Az első Star Trek találkozók ennek megfelelően a hetvenes években kezdődtek. A színészek maguk is meglepődtek a lezárt sorozat utáni hatalmas érdeklődésen.

Időközben Leonard belekezdett egy másik sorozatba. 1969-től két évadon át a Mission Impossible Paris nevű karakterét alakította. Ezt követte néhány mozifilm, mint a Catlow című western vagy a Marco Polo, de továbbra is játszott beugró színészként olyan sorozatokban, mint például a Columbo.

1973-ban a régi kollégáival egyetemben részt vett a Star Trek rajzfilmsorozat szinkronizálásában. De amikor 1974-ben felvetődött egy újabb Star Trek sorozat ötlete, határozottan visszautasította a szereplést. Úgy érezte, hogy a karakter rátelepedett és meg akart tőle szabadulni. 1975-ben megírta az I am not Spock (Nem vagyok Spock) című könyvét, amely nagy port kavart a rajongók körében. Nem értették, hogy miért akar kitörni az általuk szeretett szereplő bőréből.

A sorozat nem jött létre, de történetének egy részét átmentették az első Star Trek mozifilmbe, amelyben azonban Leonard újra felvette a hegyes füleket. Az első mozifilmet még öt követte a szokásos legénységi felállással. Sőt, itt már nem csak szereplőként, de két mozinál rendezőként is részt vett a forgatásokban. Sőt, Spockot életre keltette a Star Trek: Új nemzedék című sorozat egy dupla epizódjában is.

Színházi darabokban szintén sikereket könyvelhetett el. Játszott többek között a Caligulában, a My Fair Ladyben és a Vincent című darabban (amely Van Goghról szól). Ez utóbbiból tévéfilmet is készített. 1983-ban egy epizód erejéig beugrott a T.J.Hooker sorozatba is, ahol barátjával és kollégájával a címszereplő William Shatnerrel játszhatott újra együtt.

1987-ben elvált korábbi feleségétől és 1989-ben Susan Bayt vette el. Bár ebből a házasságából nem született gyereke, az elsőből származó két gyerekének köszönhetően ötszörös nagypapa lett.

1995-ben végül belenyugodva a megváltoztathatatlanba megírta második önéletrajzi könyvét I am Spock (Spock vagyok) címmel. Ebben a könyvben szeretettel ír Spock „születéséről”, akárcsak egy jóbarátról szólna. Valamint elmeséli, hogy hogyan követte végig a pályáját ez a szoros kapcsolat alteregójával.

Ugyanebben az évben közös vállalkozásba kezdett John de Lancie-vel (a Star Trek: Új nemzedék sorozat Q nevű szereplője), amelynek keretében híres, klasszikus sci-fiket keltettek életre hangjáték formájában sok Star Trek színészt bevonva ebbe az egyedülálló vállalkozásba.

2010-ben bejelentette nyugdíjba vonulását. Habár itt-ott vállalt reklámfilmszerepléseket, de idejének nagy részében fotózással foglalkozott. Fotói – amelyeket fekete-fehérben készített – több kiállításon is megfordultak. Leonard ebben is sikeresnek bizonyult.

Visszavonulása előtt a 2009-es mozifilmben is szerepelt és a forgatásokon barátságot kötött Zachary Quintoval, az alternatív Spock karakter megformálójával. 2013-ban már csak egy cameoszerep erejéig tért vissza eredeti szerepében. 2009 és 2012 között viszont több epizódban is William Bellt alakította a Fringe (Rejtély) című tévésorozatban.

Az utolsó éveiben sokat betegeskedett. 2014 januárjában egyszer meglátták őt a Kennedy repülőtéren kerekesszékben, oxigénpalackkal. Innen fogva nem látta értelmét, hogy eltitkolja a COPD-t (krónikus obstruktív tüdőbetegség), többször is írt róla Twitter oldalán.

Utoljára a 2014 szeptemberében megrendezésre kerülő londoni Destination 3 nevű Star Trek találkozóra volt hivatalos, de állapota miatt az utolsó pillanatban volt kénytelen lemondani az utazást. A rajongók Skype-on, kivetítőn, de interaktívan kérdezhettek tőle és ő mosolyogva, lelkesen üdvözölt mindenkit a szokásos vulkáni kéztartással. Így láthattuk őt minden nyilvános megjelenésén: erősen és jókedvűen, így marad meg az emlékezetünkben is.

Kasza Magdolna