Amennyiben megerősíthető egy olasz tudományos kutatás, abban az esetben a fizika egyik alaptétele cáfolódik meg: az OPERA (Oscillation Project with Emulsion-tRacking Apparatus) kutatói ugyanis olyan neutrínókat találtak, amelyek gyorsabban mozognak, mint a fénysebesség. A Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, 1400 méterrel a földfelszín alatt található az OPERA, melynek feladata, hogy a tőle 730 km távolságra található svájci CERN-ből érkező neutrínó nyalábokat figyelje és vizsgálja. A neutrínók semleges részecskék, amelyek elenyészően kicsi tömeggel bírnak – de van tömegük, tehát elméletileg nem léphetnék át a fénysebesség határait. Az OPERA egy meglehetősen bonyolult detektor, az eredmény viszony meglehetősen egyszerű: a CERN-ből indult részecskék 60 nanomásodperccel előbb érkeznek meg, mint amit a fénysebesség engedélyezne, a kutatók értelemszerűen meg vannak döbbenve. Az eredményt még nyilván sokféleképp meg kell erősíteni, a kutatók mindenesetre eléggé biztosak az eredményeikben ahhoz, hogy publikálják azokat. Mint elmondták, a 730 km-es utat 10 nanomásodperces pontossággal tudják mérni, és ezt a fénysebességnél gyorsabban történő megérkezést mintegy 16 000 alkalommal figyelték meg. Nem ők az elsők egyébként, akik hasonló jelenséget figyeltek meg: 2007-ben a MINOS kutatás (Main Incjector Neutrino Oscillation Search) Minnesota államban szintén azt tapasztalta, hogy a neutrínók gyorsabban haladnak, mint ezt a fénysebesség megengedné. Akkor azonban túl sok bizonytalansági tényező lépett fel, így nem volt alkalmuk igazolni a megfigyeléseket. Amennyiben igaz a felfedezés, abban az esetben a modern fizika egyik alapja, a relativitás elmélet kérdőjeleződik meg. Egy kutató szerint elképzelhető, hogy az OPERA által érzékelt neutrínók valamilyen módon „átcsusszannak” a tér egy különleges dimenzióján keresztül, így a jelenségre a húrelmélet keretei között találhatnánk magyarázatot. Egy másik kutató szkeptikusan kommentálta az eredményeket, szerinte nem ez lenne az első eset, amikor egyes részecskék sebességét gyorsabban véljük. Emellett emlékeztet egy másik kutatásra, melyben a 1987a jelű szupernóvát figyelték meg. Amennyiben bármely neutrínó fénysebesség fölé tudna gyorsulni, abban az esetben a szupernóva sugárzását előbb kellett volna érzékelnünk, mint annak a fényét – méghozzá évekkel korábban. Ehhez képest néhány órás elcsúszással ugyan, de kvázi egy időben érzékeltük mindkettőt.]]>