A genfi CERN fizikusai egy 300 atommagból álló antianyag-csoportot tartottak mágnescsapdában ezer másodpercen át – számolt be erről a Nature Physics. A részecskefizikai laboratóriumoknak nem az antianyag előállítása okoz nehézséget, hanem a megtartásuk: az antiproton-pozitron pár ugyanis azonnal megsemmisül, amint normál anyaghoz ér és az elektromos mezők sem tartják meg. Most gigászi szupravezető mágnesek között ejtették csapdába őket, fél fokkal az abszolút nulla fok fölött. Az Alpha (Antihidrogén Lézerfizikai Berendezés) együttműködés által befogott antianyagot az eltelt tizenhat perc alatt alaposabban is tanulmányozhatták a kutatók. A kutatás a világegyetem keletkezésének pillanatait segít majd megérteni. Az ősrobbanás-elméletek szerint ugyanis anyag és antianyag egyforma mennyiségben jött létre, ám az antianyag később eltűnt, s a látható kozmosz bizony „csak” anyagból épül fel. Adódik tehát a kérdés: „az anyag és az antianyag ugyanazoknak a fizikai törvényeknek engedelmeskedik-e?” A 2010-es évben a CERN laboratóriumában 38 antianyag-atomot töredék ideig tudtak csak megfigyelni. Most 300 antihidrogén részecskét ejtettek csapdába, amik gyorsan felvették a legkisebb energiájú, ún. alapállapotot. Ezután a kutatók elvégezték az első antianyagos kísérletet, amely során az antihidrogén részecskéket lézerrel gerjesztettek, hogy az energiaeloszlást megmérhessék. Az Alpha fizikusai a következő kísérletekben az csapdába ejtett atommagok számát szeretnék növelni. Tervezik az antihidrogén atomok belső szerkezetének mikrohullámos vizsgálatát, és kíváncsiak arra is, hogyan viselkedik az antiproton-pozitron pár a gravitációs mezőben, bár ehhez szinte abszolút nulláig kell hűteni az antianyagot. Mindezek mellett rengeteg kutatási cél áll a CERN fizikusai előtt: szeretnék szemügyre venni az antiatomok CPT (töltés-paritás-idő) szimmetriáját is, aminek megléte alapvetően meghatározza fizikai elképzeléseinket a természetről, lehetséges sérülése viszont felborítana sok elméletet.]]>
