újrabrandelt SyFy a nyári uborkaszezont egy könnyedebb hangvételű, de izgalmasnak ígérkező sorozattal próbálja feldobni, amely Warehouse 13 címmel a névváltás napján indult el. Emlékezetes, hogy a kispénzű kábelcsatorna tavaly hosszas latolgatás után emellett a produkció mellett tette le a voksát három esélyes közül. Akkor komoly volt a felháborodás, mert mindkét versenytárs, a Revolution és a Caprica is ígéretesebbnek tűnt, mint a komédiába oltott X-akták, de azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a nézők elkezdték várni a Warehouse-t (nem mellesleg a SyFy kerített pénzt a Capricára is, úgyhogy a rajongók megnyugodhattak).

A keveset ígérő premissza szerint a 13-as számú raktárépületben olyan paranormális tárgyakat tárolnak, amelyek mind valamilyen megmagyarázhatatlan tulajdonsággal, gyakran önálló személyiséggel bírnak, ügynökeinknek pedig az a dolga, hogy utánajárjanak az eredetüknek. A kezdeti elutasítás után akkor indult be igazán az online zsongás a sorozat körül, amikor bejelentették, hogy csatlakozik az írói stábhoz Ronald D. Moore és Jane Espenson a BSG-ből. Ők aztán hamar továbbálltak, Espenson talán doktorkodott kicsit a pilot forgatókönyve felett, de aztán a Caprica elszólította őket. Executive producernek így David Simkins és Jack Kenny maradtak, előbbi a Dresden Files című fiaskó után nem is kecsegtetett túl sok jóval. Mégis, a bemutató utáni kritikák meglehetősen pozitívak lettek. A sorozat, amit simán le lehet írni azzal, hogy három másikhoz hasonlítom, valahogy mégis működni látszik. A legtöbb elemzésben egyértelműen az X-aktákkal vontak párhuzamot, hiszen a főhősei egy kissé megszállott, öntörvényű ügynök és az antitézise, a szabályokat mindig betartó kolléganő. Ezt megspékelték az excentrikus-geek tudós alakjával, így összehoztak egy Fringe-klónt, amit stílusában a Reaperhez lehet még hasonlítani, de minden bizonnyal bejönne a Bones (Dr. Csont) rajongóinak is. Egy biztos, a SyFy nyitni akar a zsáner iránt kevésbé érdeklődők felé is. A szereposztáson is látszik, hogy biztosra mentek: Eddie McClintock egy az egyben David Boreanaz baltaarcúbb kiadása, bár állítólag vicces fazon, és iszonyú jó az alkímiája a partnerével, Joanne Kellyvel. A Warehouse raktárosát Saul Rubinek alakítja, akivel nem lehet mellényúlni, mellesleg számos sci-fi sorozat rajongóinak ismerős lehet különböző epizódszerepekből. Hozzájuk csatlakozott a Kemény zsaruk CCH Pounderje, akit nem tudok eléggé felmagasztalni, bár egyelőre kevés jelenléte volt a pilotban, ahol az ügynökök titokzatos főnökét játszotta. Valószínűleg a SyFy még őrizget pár opciót a Battlestar Galactica színészeire, ugyanis már az első epizódban felbukkant az egykori Tigh ezredes, Michael Hogan, valamint a neje és a fia is. Kisebb szerepben Mark Sheppard tűnt még föl, akit szintén nem kell bemutatnom a BSG és a Firefly (illetve bármelyik másik sorozat) nézőinek, a következő részekben pedig Tricia Helferre (BSG) és Joe Flaniganre (SG:A) számíthatunk számíthatunk.

A színészeken túl dicséretet kaptak a pilot vizuális effektjei, és úgy tűnik, a különféle parakacatok is izgalmasra sikeredtek. Ha Simkins betartja az ígéretét, akkor ez így is marad, mert tudományosan, történelmileg megalapozott sztorikkal szeretnének előállni, nem pedig légbőlkapott képtelenségekkel. Igaz, csupán nyári sorozat, de a SyFy-nak nagy a bizodalma a Warehouse 13-ban, és kivételesen úgy tűnik, az ízlésük megegyezik a nézőkével, és a sorozatot nem veszik le a képernyőről, mielőtt észbekapnánk, mint a Painkiller Jane-t, a Flash Gordont vagy a Dresden Filest.]]>