Charles Stross legnépszerűbb ciklusa a Mosoda-akták (eddig) nyolc, kisregény terjedelmű történetet tartalmaz, ezek közül kettő jelent meg magyarul, a Pokoli archívum és a Betontehén-akció. Bár Stross a szingularitás hard SF írójának van elkönyvelve, a Mosoda-akták népszerűségének az egyik oka talán pont az, hogy nem szigorúan tudományos-fantasztikus, hanem mondjuk „tudományos okkultista”, mivel a történetek világának az alapja, hogy az okkult vagy misztikus dolgokra elméleti matematikai magyarázat van, így a démonidézés, a halott feltámasztás, kővé válás… szigorúan tudományos alapokon működik. stross2Stross kitalált világban látszólag minden olyan, mint a mi valóságunkban, az emberek élik a hétköznapi életüket, miközben a Mosoda nevű brit ügynökség a háttérből intézkedik. A Mosoda-akták ezerféle asszociációt hív elő. Sztrugackij testvérek A hétfő szombaton kezdődik: egy olyan intézményben járunk,ahol a legfurább dolog a normális. Sötét zsaruk: a beavatottak idegen furcsaságok ellen küzdenek, miközben az átlagember semmit sem sejt. A hivatal című sorozat: a bürokrácia, egy iroda működése és a tipikus helyzetek meg karakterek. H. P. Lovecraft: horrorisztikus elemek és természetfeletti erők. A rengeteg minta és rokonság ellenére a Mosoda-akták üdítőnek és eredetinek hat, amiben egyfelől nagy szerepe van Stross hihetetlen műveltségének, legyen a téma a kémkedés, a náci történelem, a számítástechnika vagy okkult tanok, másfelől jellegzetes ízt ad a két kisregénynek, a nem térdcsapkodós, inkább erősen ironikus, néha már Monthy Pythonosan fárasztó, abszurd vagy szatirikus humor. Találó cím a sorozatnak az „akták”, mivel valóban két eset felgöngyölítéséről van szó, a két kisregény, amelyek témájukban és jellegükben is különbözőek, remekül kiegészíti egymást.  A Pokoli archívum a komorabb történet egy testfoglaló szörnnyel, idegen világbeli náci erőddel és egy jeges-halott bolygóval. Ez a történet a terjedelmesebb a kettő közül, akcióból, hullákból és (kissé morbid) humorból sincs hiány, és ami a legfontosabb felvezeti és bemutatja a szereplőket. A sorozat főhőse, Bob, rendszergazda, egyfajta mindenes szaki a Mosodában, aki átkéri magát terepmunkára, ahol húzós helyzetekbe csöppen. A karakter jellegzetessége, hogy efféle hacker, ahogy Stross az utószóban megfogalmazza, a régi különc, kíváncsi, vásott istenek leszármazottja. Jellemzője a hidegvér, amint nem szegeződik rá egy fegyver csöve ásítozni kezd, és az ironikus humor, amivel a főnökei idegeit is feszegeti. De a mellékszereplők még találóbbak: a túlbuzgó, geek lakótárs, a bombázó matematikus, a bosszantóan kukacoskodó főnöknő az irodában. stross1A Pokoli archívum komorabb hangulatát nagyszerűen ellensúlyozza a Betontehén-akció abszurditása. Már történet kezdete megadja az alaphangot: a főhőst hajnali négykor ébresztik azzal, hogy vészriadó van, a betontehenek eggyel többen vannak a kelleténél. A kisregény egyszerre keményen szatirikus és életveszélyes, a kettőségben rejlő groteszk humor áthatja a legkomolyabb jeleneteket is. Ráadásul emögött valódi, aktuális kérdésfelvetés is rejlik: amikor térfigyelő kamerák már mindent látnak, biztonságban érezhetjük magunkat, vagy épp akkor kell elkezdeni aggódni? Stross szerint nyilván az aggodalom a jogos, és ezzel szórakoztató formába burkolva mond kritikát a felett, merre tart a világ. A tökéletesen eltalált karakterek és a sajátos humor mellett a Mosoda-akták talán egyetlen hibája a stílus: a hivatali akták nyelvezete néhol túlzottan rányomja a bélyegét, és a tudományos szavak, a szakzsargon, a techno-blabla úgy belemosódik a szövegbe, el sem lehet különíteni a létező és a kitalált kifejezéseket, ami egyrészt lehet írói siker, másrészt néha nagyon idegesítő. De ez inkább már csak kukacoskodás, mert mégsem lehet azt mondani egy kötetről, hogy semmi gond sincs vele, nemde?, ám a tény, hogy úgy öröm olvasni, ahogy van.  Remélhetőleg a kiadó folytatja a sorozatot további Mosoda-aktákkal.]]>