Vízcseppek kontra jégkristályok, avagy létezik-e kör alakú és kifordított “szivárvány”?

Farkas Alexandra ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium A szivárványt mindenki ismeri, hiszen ezt a tüneményt nyaranta több alkalommal is megfigyelhetjük. Azt is sokan tudják, hogy azt a hulló, közel gömb alakú vízcseppekben megtörö fény hozza létre. Ám nap mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek is, amelyek sokunk figyelmét elkerülik. A halójelenségek vagy röviden a halók is ezen “ismeretlen” fényjelenségek közé tartoznak. A halók rendkívül sokfélék, ebböl kifolyólag kör alakú vagy kifordított szivárványként is emlegethetik ezeket, pedig nem vízcseppek, hanem jégkristályok közremüködésével alakulnak ki. Összefoglaló a halójelenségek kialakulásáról a Fizikai Szemle 2010 novemberi számában [pdf] olvasható.

Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban

Barta Dániel Eötvös Loránd Tudományegyetem A téridö görbületének hullámszerüen terjedö megváltozásai a gravitációs hullámok, melyek alapvetö és új – az elektromágneses kölcsönhatástól független – ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetövé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegü fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlevö gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével. Rengeteg jelkeresés konkrét hullámformákra célzottan történik, amennyiben a hullámformák másmilyenek a vákummegoldásban megjósolthoz képest, a keresések érzékenysége radikálisan nöhet. A lehetséges nemtriviális diszperziós-reláción felül jellemzö a hullámok törése és szóródása. Elöadásomban bemutatok egy nagy tömegü, gömbszimmetrikus, (hideg) izotermikus ideális gáz alkotta molekulafelhöt ami egy belsö Schwartzschild-téridöt alakít ki. Az idealizált modellt véve alapul vizsgálhatjuk konkrét nebulák hatását, melyek ismert gravitációs hullámokat sugárzó rendszerek és a Naprendszer között helyezkednek el.

Szintetikus biológia és az iGEM verseny

Bálint L. Bálint Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Kezdödhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív eröket a molekuláris biológiai kutatásokban? Ezekröl és ehhez hasonló kérdésekröl szól az iGEM, a szabványosított elemekre épülö szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba és a Science Meetup 2010 február 16-i elöadásán erröl a kalandról szólna Bálint Bálint beszámolója.]]>