Irodalom

Beszélgetés Európa legjobb sci-fi fordítójával – Németh Attila interjú, 3. rész


“A tiltott gyümölcs ízére vágytam”

A mai magyar sci-fi rajongók kivétel nélkül ismerik Németh Attila nevét, a Galaktika irodalmi szerkesztőjét. Azt azonban nem mindenki tudja róla, hogy ő nem csupán szerkesztő, hanem fordító is. Sőt. Életének legnagyobb részében mindig is fordításból élt. Ezt a fordítói munkát ismerte el idén az Európai Sci-fi Szövetség (ESFS), amikor neki ítélte oda az Európa legjobb sci-fi fordítójának járó díját. Interjúnk harmadik részéből kiderül, melyik magyar sci-fi regényt fordítaná angolra Németh Attila.

F. Tóth Benedek (sangel), SFportal Sci-Fi Magazin: Ahhoz képest – hogy tíz éve nem fordítottál regényt – idén kaptad meg az Európai Sci-fi Szövetség legjobb sci-fi fordítójának járó díját. Hogyan fogadták a hírt a hazai fordítók?

Németh Attila: Eddig csak pozitív reakciókkal találkoztam. Akivel pedig beszéltem, az örült annak, hogy egy magyar fordító kapta ezt a díjat. De azért, mert régóta nem fordítottam regényt, korántsem ért véget a fordítói pályafutásom. Sosem lehet tudni ugyanis, merre visz az élet. Lehet, hogy van még egy évem a Galaktikánál, de az is lehet, hogy öt vagy tíznél több is. Gondolnom kell arra, mi történik akkor, ha megszűnik az itteni munkám, ahogyan egyszer, anno már megtörtént a Galaktikával.

SFportal: Gyors közbevetés csak: kezdjünk aggóni a Galaktikáért?

Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ha így történne, akkor újra fordításból élnék. Hiszen alapvetően fordító vagyok. Évente két novellafordításom így is bekerül a Galaktikába.

SFportal: Szóval örüljünk annak, hogy egy magyar fordító kapta ezt a díjat Stockholmban.

Csak érzékeltetésül: az European Science Fiction Society (ESFS) minden tagországának delegációja csupán két fővel szavazhat. Magyarországról csak én voltam kint, és magamra – ugye – nem szavazhattam. Még kortesbeszédet sem mondtam volna magamért – ezt az ESFS alelnöke, Roberto Quaglia tette meg. Szerintem az ő prezentációja sokat segített abban, hogy a küldöttek végül rám voksoltak – az előzetesen, angolul benyújtott dokumentumok alapján. Kicsit szégyenkezve mondom, hogy korábban éveken át hiába kísérleteztünk azzal, hogy például Göncz Árpád megkaphassa ezt a díjat a fordítói kategóriában, a delegáltak mindig másként szavaztak.

SFportal: Nyilván ez attól is függ és azért is nehéz, hogy a magyar fordítók főként magyarra fordítanak. Munkáikat Európa nem is ismeri. Európa érdeklődik egyáltalán az angol nyelvű magyar sci-fik iránt?

Az érdeklődés megvolna, csak fordítások nem születnek. Az EuroCon rendezvényeire amúgy sem nagyon járnak a kiadók képviselői.

SFportal: Akkor miért nem járnak más rendezvényekre, nemzetközi könyvvásárokra?

A legnagyobbakon azért már részt vesznek a magyar kiadók.

SFportal: Kortárs sci-fi kiadót, magyar sci-fivel az ajánlatában én még nem láttam közöttük.

Ez igaz. A magyar szerzőknek nem könnyű megvetniük a lábukat külföldön. Másrészt, ha megkeresnénk egy külföldi kiadót, hogy itt egy zseniális magyar sci-fi, szeretnénk kiadni külföldön is, akkor azonnal elkérik az angol fordítást, ami alapján el tudják dönteni, hogy megéri-e nekik a befektetés. A magyarok viszont ilyenkor csak állnak, mert nincs angol fordítás.

SFportal: Mennyibe kerülne egy regény angol fordítása?

Változó, regénytől is függ. De mindenképpen több százezer forint.

SFportal: Egy kiadónak nem érne meg egy próbát ennyiért lefordítani?

Talán. Ez viszont nem ennyire egyszerű, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a regény megjelenne külföldön is – legyen a mű bármennyire kiváló.

SFportal: Nem lehetne összeülniük a magyar kiadóknak, hogy végigbeszéljék ezt; hogy találjanak legalább egyetlen könyvet vagy szerzőt? Egy asztalnál a például a Metropolis Média, az Agave, az Alexandra, a Tuan, a Delta, vagy bármelyik kiadó, amelyik sci-fit is kiad…

Mindenki tudna mondani egy könyvet, de aligha születne konszenzus. Egyébként még abban is kételkedem, hogy egy asztalhoz lehetne ültetni mindenkit.

SFportal: Ez nem éppen optimista hozzáállás.

Nem az. A magyar piac ugyanis olyan kicsi, hogy ha valaki kinyújtja a kisujját, valaki biztosan támadásnak veszi, kihívásként értelmezi.

SFportal: Rendben van, ne legyünk ennyire kollektivisták. Tudsz olyan könyvet, kortárs szerzőt mondani, amit vagy akit el lehetne adni külföldön, azaz megérné a pénzt az angol fordítása?

Hogyne. De lehet, még a régebbi időkből is tudnék.

Orson Scott Card és Németh Attila - Eurocon 2009

SFportal: Az idei, június végi HungaroCon-on ehhez képest meglehetősen szkeptikus hangok szólaltak meg ebben a témában, miszerint a magyar sci-fi óriási lemaradásban volna a nyugatihoz, főként az angolszászhoz képest.

Rengeteg magyar és angol nyelvű sci-fit olvasok, így bátran ki merem jelenteni, hogy az, aki azt állítja, hogy a magyar sci-fi nincs azon a színvonalon, mint a nyugati, az vagy nem látja át a teljes képet, vagy szándékosan félrebeszél. Mindenhol olvasni lehet zseniális műveket, mint ahogyan fércmunkákat is. Amerikában és Magyarországon is. A nagy számok törvénye alapján Amerikában bizonyára több a jó regény, de arányaiban semmiképp. Egyetlen olyan területen lehet igaz az állítás, amiben a magyarok talán elmaradásban vannak, ez pedig az úgynevezett hard sci-fi. Magyar csillagászok és fizikusok ugyanis nem ülnek asztalhoz csak azért, hogy sci-fit írjanak. De a sci-fi nem csak ebből áll. Szerencsére.

SFportal: Tudnál említeni olyan magyar sci-fi szerzőket, akikre szerinted kíváncsi lehetne a világ, ha a műveiket lefordítanák angolra?

Zsoldos Péter két-három regénye nagyon alkalmas volna erre.

SFportal: Még húsz-harminc év távlatából is?

Ha az emberek nem volnának kíváncsiak a régi regényekre, senki nem olvasna például Bulgakovot. A régi regényekben olyan értékek vannak, amelyek nem évülnek el csak azért, mert száz évvel ezelőtt írták azokat. Ez a sci-fire is igaz. Persze megmosolyogjuk azokat a műveket, amelyekben még lyukkártyát használnak, de ettől még hordozhatnak a mára is érvényes egyetemes üzeneteket. A jó sci-fi ugyanis minden esetben egy olyan tudományos, technikai, technológiai kísérlet, amelynek középpontjában az ember áll. Ezért is fordíttatnám le angolra a korai Lőrinc L. Lászlókat, egy-két korai Nemere Istvánt és Kasztovszky Bélát, Gáspár Andrást, Szélesi Sándort, László Zoltánt, Lovas Lajost vagy Antal Józsefet.

SFportal: A magyar nyelvet nehéz angolra fordítani? Nehéz visszaadni nyelvi fordulatait, stílusárnyalatait?

Ez attól is függ, milyen a mű és milyen a fordító. Minden szöveg más és más ritmust, szókészletet követel. Az angol nyelv is lehet árnyalt, és az igeidők sem feltétlenül kötik meg a stílust.

SFportal: Azt mondtad a beszélgetésünk elején, hogy Stockholmban kedvet kaptál arra, hogy angolra fordíts magyar nyelvű szöveget. Miért?

Mert egy kaliforniai bejegyzésű nonprofit szervezet (néhány ismert SF-személyiséggel a vezetőségében) létrehozott egy fordítói díjat. Ezzel az előző évben angol fordításban megjelent műveket értékelik, úgy a szerzőt, mint a fordítót. Online és print kiadásokat egyaránt lehet nevezni.

SFportal: Na, tessék, itt egy lehetőség arra, hogy a magyar sci-fi megmutassa magát a világnak!

Igen, ez nagyon dicséretes kezdeményezés. Itt a lehetőség! És ez bárki előtt nyitva áll, ha bírja annyira az angol nyelvet, hogy a fordítással nem teszi tönkre az eredeti művet.

SFportal: Jól állunk mi, magyarok fordítói állománnyal?

Főként azokat ismerem, aki magyarra fordítanak. Nagyon sok a tehetséges ember közöttük. Ám azt is tudni kell, hogy sokan úgy gondolnak a fordításra, hogy ez egyszerű pénzkereseti forrás. Kezükben a friss nyelvvizsgával nekilátnak regénynek, novellának, küzdenek, próbálkoznak, mégis beletörik a bicskájuk. Azt kell ugyanis megérteni, hogy a fordítás nem csupán szavak és mondatok átplántálása, hanem főként szellemi játék. Mert egyszer egy orvos bőrébe kell bújni, máskor egy pilótáéba, és előfordul az is, hogy meg kell tanulni golfozni, legalábbis fejben, hogy hiteles legyen a fordítás. Ettől szép, és ettől működik az egész. Éppen ezért minden fordítóra odafigyelek, a tapasztalataim alapján segítek nekik, ha nehézségbe ütköznek. A fogékony emberekkel mindig öröm együtt dolgozni. Nem azt mondom, hogy én már mindent tudok. Magamat is folyton képzem. Főként azóta, hogy befejeztem az iskoláimat. Azt szoktam mondani, hogy sokkal többet tanultam így a fordítás lényegéről. Úgy ráadásul, hogy soha nem fáradtam el benne. Ma is élvezem minden pillanatát.


3 hozzászólás on Beszélgetés Európa legjobb sci-fi fordítójával – Németh Attila interjú, 3. rész

  1. I just couldn’t depart your site before suggesting that I actually enjoyed the standard info a person provide for your visitors? Is going to be back often in order to check up on new posts

  2. Thank you for any other informative blog. The place else could I am getting that kind of information written in such a perfect way? I have a undertaking that I am simply now running on, and I have been on the look out for such info.

Comments are closed.