EuroCon

Beszámoló: EuroCon 2016., Barcelona – 3. rész


A 2016-os barcelonai EuroCon vasárnap délelőttje izgalmasra sikeredett számomra, mivel mások meghallgatása helyett a saját előadásomon végeztem el az utolsó simításokat, és barcelonai nyomtatási lehetőség után kajtattam.

eurocon3_1

Vancsó Éva előadását Ismael Avalos Perez vezeti fel

12:15. Sci-fi filmek és irodalom a rendszerváltás után Magyarországon (és Kelet-Európában)
Mivel ez a saját előadásom volt, így nem részletezném, csupán pár szót szentelnék a közönségnek, akik a néha botladozó spanyol nyelvtudásom ellenére lelkesen és kíváncsian hallgattak az előadást, sőt kisegítettek, amikor egy-egy szó nem ugrott be. A beszédem utáni kérdésekből kiderült, hogy a leginkább az érdekelte őket, mely regények vannak lefordítva spanyolra, vagy legalább angolra (ezen a téren el kellett keserítenem őket), illetve azt hiszem, szereztem új rajongókat Rajnai András Pirx kalandjainak; több esetben kellett lebetűznöm a nevet, hogy aztán a spanyolok is megmosolyoghassák a sorozat – mondjuk – hogy retró báját.

(Szerk: az előadás az 1980-as évek magyar SF kiadásából kiindulva mutatta be az évtized végének nagy változásait, vázolta fel a magyar írók, klubok, filmek, rádiójátékok sorát és lehetőségeit. Kitért az elmúlt évtized sci-fi hazai szubzsánereire, alkotóira, és regényeire is. Miközben Vancsó Éva haladt előre előadásában, a terem közönsége egyre nőtt és a végére megtelt a kettes előadó. A spanyolok érdeklődő és hálás közönségnek bizonyultak.)

eurocon3_2

Catalin Badea-Gheracostea, James Womack, Luis Filipe Silva, Helen Marshall és Magdalena Hai

16:00 Hogyan lehet reklámozni az európai sci-fit?
A kerekasztal beszélgetésen egy román és egy angol akadémikus, valamint egy spanyol, egy portugál, egy angol és egy finn kiadó cserélt gondolatokat. A téma általában a körül forgott, hogy milyen lehetőség van a sci-fi népszerűsítésére, kinek milyen egyéni hangja, jellegzetessége van, amely külföldön érdekes lehet. A beszélgetésen elhangzottak olyan mondatok, amelyek különösen érdekesek voltak a hazai viszonylatok tükrében. A román Catalin Badea-Gheracostea PHD hallgató fél évig Angliában tanulmányozta az SF-F irodalmat, majd a hazai művek felé fordult (Romániában van egyetemen kifejezetten fantasztikus irodalommal foglalkozó intézet). Az ő szájából hangzott el, hogy „nem állhatsz ki felemelt fejjel külföldön, amíg nem tettél meg mindent, hogy büszkén tudd vállalni a hazait”. Hosszas vita folyt a kerekasztal beszélgetésen arról is, hogy mi a helyzet a díjakkal. Ezen a téren szintén sokan nehézségekkel küzdenek. Idézem: „bármilyen a szabály, mindig van, hogy rossz könyvet díjaznak, de az akkor is ismertető a játszma állásáról.”  Egyébként lehetett gyűjteni ötleteket is, hogy egyes problémákon a finnek vagy a spanyolok hogy lendülnek/lendültek túl.

17:15 Záróünnepség
A záróünnepség kevésbé sikerült ünnepélyesre, mint vártam volna, talán addigra fogyott el a lendület. A főszervezők megköszönték a résztvevők munkáját, kiosztották a díjakat, és átadták a zászlót Németországnak, mivel a következő EuroCon Dortmundban lesz. Azért volt pár fergeteges poénja az eseménynek: lejátszottak egy részletet az újraindult Doctor Who sorozat első évadjának záró epizódjából, amelyben azon tréfálkoznak, hogy Barcelona bolygó egy milyen csodás hely. Majd Freddie Mercury & Montserrat Caballé Barcelona című dalától visszhangzott a színházterem.

A zárás után a fáradt, de már felszabadult szervezőkkel öröm volt beszélgetni, pletykálni egy kicsit.

eurocon3_3

A Moritz sörgyár és söröző egy terme, háttérben a réztartályokkal

eurocon3_4

Vancsó Éva, Michaleczky Péter és Alejo Cuervo

Hétfő, 12:00 Dead Dog Party

Levezetésképpen egy utolsó program várt a még a városban maradó Con-látogatókra hétfőn délben: egy sörözés a Moritz sörgyárában Barcelona szívében. Ez a különleges sörök kóstolásával és beszélgetéssel egybekötött másfél óra mintegy összefoglalta, miért csodás élmény egy EuroCon: vagy tíz országból jöttünk, mást olvasunk, más nyelveket beszélünk, de jól éreztük magunkat együtt, mert a közös pont, a fantasztikus irodalom szeretete erősebb volt, mint a különbségek.