Barack Obama – tudomány vagy ideológia?

---

“Visszaállítjuk a tudományt jogos helyére és felhasználjuk a technika csodáit az egészségügy minőségének emelésére, illetve költségeinek csökkentésére” – az Egyesült Államok újonnan beiktatott elnöke, Barack Obama a gazdaság felpörgetésében a tudománynak is nagy szerepet szánna. Az USA korábban technológiai és tudományos szempontból 30 éve a harmadik legfejlettebb ország volt, George W. Bush regnálása alatt a tizehetedik helyre csúszott vissza – ezen sürgősen változtatna Obama.

Hirdetés

“A napot, a szelet és a földeket fogjuk kiaknázni gépjárműveink meghajtására és gyáraink üzemeltetésére” – vázolta fel az egyik legkomolyabb feladatot, amely enyhítene az USA súlyos olajfüggőségén is. Barack Obama céljaihoz bírja az amerikai tudóstársadalom támogatását – nem is csoda, hiszen számukra George W. Bush regnálása valóságos átok volt. Gyakorlatilag teljes az egyetértés abban, hogy a – most már – ex-elnök visszafogta a tudomány fejlődését, részben vallási okokból.

Míg a klímaváltozással kapcsolatos problémákat elbagatellizálta, nem vette elég komolyan, addig minden befolyását latba vetve megakadályozta az embrionális őssejtkutatásokat – jelentős hátrányba hozva ezzel országát. Mitöbb, bátorította, hogy az evolúció mellett az iskolákban az intelligens tervezést is oktassák.

2007. novemberében hat tudós vezetésével megalakult a Science Debate 2008 – a mozgalom célja az volt, hogy visszahelyezzék a tudományt és az innovációt az USA politikai párbeszédébe. 150 egyetem és több tízezer tudós csatlakozott a kezdeményezéshez. Az elnökjelöltek pedig újból az iskolapadban érezhették magukat, mert meg kellett felelniük a mozgalom kérdéseire – ezekkel akarták kipuhatolni a jelöltek tudománypolitikai irányvonalait.

Obama tudományos téren is abszolút kedvenccé vált, sokkal nyitottabb és pozitívabb hozzáállásúnak mutatkozott, mint Bush volt, bár ez nem volt egy nehéz feladat. Sőt, úgy tűnik, hogy a tudományos és technológia fejlődés segítése stratégiai fontosságú elemmé nőtte ki magát. Sokfelé már a “geek-elnök” becenevet is kiérdemelte magának – ez már csak azért is kijár neki, mert a kampánya során kiválóan alkalmazta az internet lehetőségeit is.

Barack Obama a problémák gyökerét a tudományos oktatásban látja – nagyságrendekkel kevesebb természettudományos végzettségű polgára van az Egyesült Államoknak, mint 30 éve. A pályakezdő tudósokat ösztöndíjakkal támogatná, míg a tudományos, műszaki, mérnöki és matematikai tantárgyak oktatását külön programmal segítené.

Nemzetközi szinten gyakran vetik az USA szemére azt, hogy semmit nem tesz a globális felmelegedés ellen – a korábbi elnökök megkérdőjelezték az ezirányú kutatások eredményeit, vagy csak szimplán a szőnyeg alá söpörték a gondokat. Obama ehhez képest radikális fordulatot jelent – kijelentette, hogy nem lehet kétségünk az emberek felelősségében a klímaváltozást illetően. Kemény célszámokat határozott meg programjában – 2020-ig az 1990-es szintre kell csökkenteni a károsanyag kibocsátást, 2050-ig pedig még ehhez képest is 80%-os csökkenés a cél.

A megújuló energiaforrások szerepe így mindenképpen nőni fog az Egyesült Államokban, ahogy a különböző energiatakarékos megoldások támogatása is. Tervei szerint az új építésű ingatlanoknak 50%-al kevesebb energiát kell fogyasztaniuk, a régiek esetében megelégedne a 25%-os csökkenéssel is. Ezen felül új nukleáris erőművek építésébe kezdene. Az energetikai program élére Nobel-díjas tudóst nevezett ki: Steven Chu 1997-ben kapta meg a rangos elismerést.

George W. Bush egyik első rendekezése 2001-ben megtiltotta az embrionális őssejteket használó kutatások támogatását – Barack Obama egyik első rendelkezése az lesz, hogy feloldja ezt a tilalmat. Ezáltal megnyílhat az út rengeteg új gyógymód előtt – például a kutatók reményei szerint a Parkinson-kór is gyógyíthatóvá válna.

Az űrkutatók is egészen biztosan jobban jártak a demokrata elnökkel – emberes űrrepüléseket és szondás felderítéseket egyaránt akar Obama. Sőt, a NASA-nak várhatóan kulcsszerep juthat a klímaváltozás figyelésében és az energetikai kutatásokban.

„A Szputnyik fellövését Eisenhower felhasználta arra, hogy ösztönözze a matematika és a tudományos tárgyak tanulását, és ez jelentős újításokat és gazdasági fellendülést eredményezett a 20. század második felében. Most újra fenyegető pittyegést hallunk a távolból, de ezúttal nem egy űrszonda hangja ez, hanem a hackertámadásoké, a bológiai terrorizmusé és a nukleáris fegyvereké” – jelentette ki Obama. Megújulhat a DARPA nemzetvédelmi kutatóhivatal is ennek alapján – a kiberterrorizmus, a biológiai és nukleáris hadviselés szakértőire is számít.

Forrás: Index.hu & SG.hu