Vásárhelyi Lajos cikkei
Vélemény: Fanyarú csoki – Szavak, megfelelő sorrendben
Írta / Feltöltötte:
“A címlapról egy ismert magyar csoki jut eszembe, talán a színösszeállítása miatt. Mintha a kis robotpásztor őrizgetné az ő Bocikáját, és közben – hogy az időt múlassa valamivel – olvasgat. Hiába, a műveltség nagyon fontos. De félre a rosszindulattal, a lap tipográfiája és színmegoldása nagyon tetszik. Szép és gusztusos, jó volna kézbe fogni.
Bár ez nem megy, letölteni azt lehet. Hát akkor fogom a virtuális újságot és belelapozok. Sajnos a csoki íze fanyar, fanyarabb, mint amit a szabvány megenged!
Mindent és mindenkit sorra veszek, nehogy sértődés legyen…”
Vásárhelyi Lajos meglátásai a Szavak megfelelő sorrendben című antológia írásairól.
A Kommunizmusgyártó Gép – A. E. van Vogt: A nulla-A világa
Írta / Feltöltötte:
Ha a világot meg akarjuk változtatni, az emberrel kell kezdeni, lehetőleg már a bölcsődében. De az is lehet, hogy akkorra már elkéstünk. Az ugyan közismert, hogy korán kellene kezdeni, de ennyiben is marad minden igyekezet.
A. E. van Vogt egy új, más világot ábrázol és ebben a világban az a legfontosabb, hogy mindenkit az ész vezéreljen, ezért oktatnak, nevelnek és vizsgáztatnak. A vizsgákat egy minden gyanú felett álló Gép végzi. A legjobbak a „mennyországba” kerülnek, akik pedig nem annyira jók, azok irányíthatják a földi társadalmat. A többiek tanulhatnak tovább, és majd ha a Gép újra meghirdeti a Játékokat, megint próbálkozhatnak.
Ám van egy másik, egy arisztotelészi világ, ahol az embereket nem az ész irányítja, hanem az ösztöneik, és ezért nem tudnak együtt dolgozni, csak versenyezni. őket rá kell vezetni, hogy működjenek együtt, és az eszüket használják. Mert a „nem A világa” a jövő, ezzel tudjuk meghódítani és legyőzni a kozmosz többi, ösztönből vezérelt faját. Tovább →
Világvége féláron – Lukács László: Nibiru a halálbolygó
Írta / Feltöltötte:
Egy jól kondicionált sci-fi őrült akár háttal állva is észreveszi, ha valami neki való dolog van a környezetében, de a szeme sarkából biztosan. Így jártam én is reggeli zsömlevásárlásom közben. A látóterembe óvakodott egy közepesen harsány könyvborító, aminek olyan sci-fis jellege volt. Elsőre arra gondoltam, talán tévedek, hiszen élelmiszerboltban vagyok. Aztán jobban oda néztem és kiderült, a szemem sarkának igaza van. Akadt a címlapon minden: bolygó kéken, sötét űr és még egy fenyegető kozmikus kődarab is. Minden, ami mostanság divatos. Azonnal le is tettem kis bevásárló kosaramat – hiszen a zsömlék várhatnak -, és kézbe vettem ezt a hivalkodó csodát.
Vásárhelyi Lajos kritikája az Anno kiadónál megjelent Nibiru, a halálbolygó című kötetről.
Tovább →
200. – Kritikai ismertető: „Válogat a kendermagban…”
Írta / Feltöltötte:
A kiadók döntik elénk a „kendermagot”. Van ilyen, van olyan, az egyik ocsús a másik tiszta, néha minden egyéb is belekeveredik, de azért ügyes válogatás után fogyasztható. A Metropolis Média előre kiválogatta számunkra a magot, és a csomagolásra rá is írta, ez a Kétszázadik csomag. Magunk elé öntjük és lehet benne szemezgetni. Az eredmény itt következik.
Isaac Asimov: Hatalomérzet
Kezdésnek nem rossz, főleg, hogy az írónak neve van. Ez teszi megbocsáthatóvá, hogy valami olyan dolgot írt, amit nem gondolt végig. Pedig érdemes lett volna. Van egy Petzvál József optikus egyetemi tanárról terjedő legenda. A híres objektívjét úgy számította ki, hogy a katonaságtól jól számoló embereket kért, akik a négy alapműveletet fejben jól tudták, és az emberekből számítógépet állított össze. Mindenki, amit kiszámított, átadta a másik katonának, és így haladtak végig a feladatokon. Egytől egyig csak részszámításokat végeztek. Tehát Petzvál kitalálta ezernyolcszáz-valahányban azt, amit Asimov itt leírt. Ám neki ez a számolgatás igen lassan ment, és el sem tudom képzelni, hogy ezzel a módszerrel hogyan lehetne irányítani az űrben egy csatacirkálót. Lehet, hogy az idegenek tényleg meg lennének lepve, ha működne. Hát igen, ha valaki híres, attól a szerkesztők sokkkk mindent elfogadnak! „Légy te is Asimov!”
Vásárhelyi Lajos novellákról szóló, egyedi hangvételű kritikai ismertetői olvashatók a Tovább után.
Tovább →
SF-rántotta – a Jega Jade kritikája
Írta / Feltöltötte:
Ez a könyv a Félreértések Nagykönyve. Mindenki, mindenkit félreértett. Az alkotók, azért, mert játék-forgatókönyvet írtak. A Kossuth kiadó, mert ezt science-fictonnak ismerte el és irodalomnak. Az olvasó meg azért, mert azt hitte, ezek után tényleg egy új, gazdagon illusztrált science-fictiont vehet kézbe. Hát nem, itt mindenki mindenkit „átvert”, de leginkább, saját magát.
Az alkotók. Azért alkotókat írok, mert az író és az illusztrátor egyformán részt vett a folyamatban. (Ha reklámszöveget írnék, a „magyar Sztrugackijok”-ról beszélnék. De ez itt nem reklám). Talán az a legnagyobb baj, hogy bennük sem tiszta mi is a science-fiction, de ezzel nincsenek egyedül. Egy helyen azt nyilatkozták: „Nem titkolt célunk, hogy egy olyan képzeletbeli univerzumot építsünk, mint a Star Wars szövevényes világa, amiből később animáció, film, esetleg számítógépes játék is születhet. Mindenesetre tárt karokkal várjuk a vállalkozó szellemű jelentkezőket, akik filmvászonra, vagy monitorra álmodnák Jega történetét”. Tehát ezt vállalták, és írtak egy játék forgatókönyvet. Nem többet nem kevesebbet. Még zenét is alkottak, meg egy csomó képet készítettek hozzá. (Az utóbbi időben nem volt még egy ennyire „teleillusztrált” könyv).
Vásárhelyi Lajos kritikája a Székelyhidi Zsolt Jega Jade – háborúban született című könyvéhez és illusztrációihoz.
STB… – Könyvkritika: Karcolat, Amíg világ a világ
Írta / Feltöltötte:
A nagy probléma az, hogy ma már nem lehet ártatlan szemekkel rácsodálkozni a világra és bejelenteni, „én ezt nem tudtam, kérem, hogy nem ezt kellene tennem.” Sem írónak, sem szerkesztőnek. Hiszen tele vannak a boltok és az internet példákkal, hogy mit lehet, és sajnos olyanokkal is, mit nem kellene. Aztán mégis csak az jelenik meg, amiről az olvasó úgy érzi, nincsen eléggé átgondolva.
A Karcolat egy novellákból álló válogatás. Lehetne írásról írásra boncolgatni, de ez az olvasó számára érdektelen, a szerzőket meg csak idegesítené. Tehát marad az a lehetőség, hogy általánosságokat fogalmazunk meg olyan hibákról, amelyek gyakran előfordulnak, majdhogynem kötelezőek.
Vásárhelyi Lajos írása a Karcolat Amíg világ a világ című kiadványáról.
Tovább →
Filmkritika: District 9 – Az ész árnyékos oldalán
Írta / Feltöltötte:
Heten voltunk a moziban. Az jutott eszembe: valamikor valakik, valahol Magyarországon készítettek egy panoptikumot, és előtte eldöntötték, hogy nagyon realisták lesznek. Utána néztek mindennek, mindenkinek, és a régi királyokat alacsonyaknak, szőröseknek és hétköznapiaknak ábrázolták. A megnyitás után hatalmas volt a felháborodás. Mindenki kikérte magának. Hát ezért voltunk heten ezen a vetítésen, egy négyszáz személyt befogadó teremben. Mi is kikértük magunknak, főleg azok, akik inkább kívül maradtak.
Előítéletes voltam, amikor bementem a moziba. Előtte tájékozódtam és láttam a mindent betakaró űrhajó képét, ami már ismerős volt. Nem is sf, amiben a fél eget nem takarja be valami hatalmas technikai kütyü. És volt még más is mikor elkezdődött a film. Sőt, minden volt, ami egy ilyen mozit sf-é tesz.
Vásárhelyi Lajos kritikája a District 9 filmről.
Hozzászólások