Könyvkritika

Anthony Ryan: A tűzkirálynő – Minden csata véget ér egyszer


Anthony Ryan a Hollóárnyék-trilógiával kétségtelenül valami monumentálisat hozott létre, de az egyenként ezer oldalas kötetekben a mennyiség nem mindig áll arányban a minőséggel. Az első kötetről, a Vér énekéről ódákat zengett mindenki, ahogy mi is. A várúr már megosztóbb volt, de hát a második részeknek bizony megvannak a maguk tipikus gyengeségeik. Így értünk el a harmadik részhez…

És sajnos azt kell mondanom, A tűzkirálynő sem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

ryan_tuz_kiralyno_boritoA tűzkirálynőben az előző kötetekben megismert szereplők szétválnak, mindenki másfelé indul, hogy a maga módján jelentsen fenyegetést a Volári Birodalomra. Lyrna királynő miután visszafoglalta Alltort, flottát épít, hogy a tengeren átkelve egyszer s mindenkorra végezzen az ellenséggel. Eközben Frentis testvér kezdetben maroknyi csapatával belülről gyengíti a voláriak ellenállását, városról városra haladva felszabadítja a rabszolgákat és szítja a lázadás tüzét. Vaelin al Sorna a hómezők felé indul, hogy a Szövetségest megtalálásával teljes és végleges legyen a győzelem Természetesen a végső nagy csatára minden szál összeér, minden szereplő találkozik Volár falai alatt

A tűzkirálynő több sebből is vérzik. Az első maga a történet: egyrészt indokolatlanul hosszúra nyúlik, az előző két kötet is terjedelmes volt, de akkor nem untatott. Most néha úgy kellett rábírnom magam a tovább olvasásra, és még csak nem is érte meg az utolsó oldalig küzdeni, mert a befejezés kiszámítható és Ryan bosszantóan boldogtalan sorsot szán minden szereplőnek. A másik probléma, hogy az író mintha elveszett volna a részletekben, ötletekben. Rengeteg olyan kitérő van, amelyik nem viszi előre a történetet.

És ezzel el is jutottunk a harmadik kérdéshez, a karakterekhez. A Vér énekének a legnagyobb erőssége a karakterábrázolás volt, Ryan erről mintha elfeledkezett volna a nagyszabású történet végére. A harmadik kötetre szinte megjegyezhetetlen mennyiségű szereplő van, bevallom párszor elvesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda és miért csinálja azt, amit. Ráadásul az előző kötetekből ismert főszereplők is néhol cél meg motivációk nélkül mászkálnak fel s alá, csatától csatáig. Ez különösen azért fájó, mivel a már említett regényszerkezet is megborul, ha az elvileg meghatározó karakternek nincs semmi egyéni hangja. Még Frentisnek és Revának sem, pedig a harmadik kötetre ők válnak a legplasztikusabb, legszerethetőbb karakterekké, miközben Lyrna királynő bosszantóan ellenszenves lesz, Vaelin meg egyszerűen szürke.

A Trónok harcából ismert szerkezet, miszerint az egyes karakterek nézőpontja váltakozik a fejezetekben, a Tűzkirálynőben még hangsúlyosabb, mint az előző két kötetben. Lehetetlen feladat egyformán izgalmassá tenni minden történetszálat, de nehéz örömmel olvasni valamit, ha érdektelen száz oldalakon kell átrágom magam, mire előkerül az a szereplő, aki érdekel.

Azért vannak pozitívumai is a regénynek. Ryan nagyon ért a csatajelentekhez, hihetetlen kreativitás mutat ezen a téren. Mindenféle csatával találkozunk a regényben: hajócsata a tengeren, ütközet a szárazföldön, hadsereg-hadsereg ellen, rabszolgák hivatásos katonák ellen, kétszemélyes párviadal, embert az állat ellen, állatok-állatok ellen… Ezek néhol nagyon naturálisan, de izgalmasan, jó ritmusban vannak megírva.

A másik erénye a regénynek, amely sajnos háttérbe szorul az akció mellett, hogy felvet érdekes morális és lélektani kérdéseket. Az egyik ilyen a bosszú. Mi van, ha valaki a bosszútól vezérelve pont olyan kegyetlenné válik, mint akik ellen harcol? Frentis karakterén keresztül a lelkiismeret, a gyilkosság pszichológia hatása jelenik meg, nem véletlenül van az az érzésem, hogy ő a legösszetettebb és legizgalmasabb szereplője a regénynek.

Történet 80%
Karakterek 75%
Hangulat 80%
Világépítés 75%
Final Thoughts

Egy nagyreményű trilógia csalódást keltő befejezése, mintha az író a végére elfelejtette volna mindazt, amiért az első két kötet jó volt.

Overall Score 77%
Readers Rating
0 votes
0

4 hozzászólás on Anthony Ryan: A tűzkirálynő – Minden csata véget ér egyszer

  1. I am usually to blogging and i actually admire your content. The article has really peaks my interest. I’m going to bookmark your website and keep checking for brand new information.

  2. Youre so cool! I dont suppose Ive learn something like this before. So good to find someone with some authentic thoughts on this subject. realy thank you for starting this up. this website is something that’s needed on the internet, somebody with a bit originality. helpful job for bringing something new to the web!

  3. Good post. I study one thing tougher on completely different blogs everyday. It would all the time be stimulating to read content from different writers and apply a bit of something from their store. I抎 prefer to make use of some with the content on my blog whether you don抰 mind. Natually I抣l give you a link in your internet blog. Thanks for sharing.

  4. An interesting discussion is price comment. I feel that it is best to write more on this matter, it won’t be a taboo subject but generally persons are not enough to talk on such topics. To the next. Cheers

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük