ZsP-díj bírálat – Lovas Lajos: Jó reggelt délben

---

A 2008-as évi Zsoldos Péter-díj két zsűritagjának, Sárdi Margitnak és Mandics Györgynek az értékelése Lovas Lajos Jó reggelt délben című regényéről.

Hirdetés
Egy sikeres m? folytatása sokkal nehezebb, mint egy új írása, és egy ironikus-szatirikus m?nél ez még inkább így van. Hiszen a humoros jellemek (a jellemkomikum alapja) már ki vannak találva, már csak új alakok kitalálása és a helyzetkomikum szolgálhat humorforrásul. Ez így történt ez esetben is: a Mesterséges Intelligencia, Fritz, Rebeka és Timur Batu Lenk már készen áll; a nagy eltévedés is megtörtént már egyszer, s a kínai titkosszolgálat is ármányko-dott már. A szerző inkább új hangsúlyokkal oldotta meg a nehézséget: Vilmos, Hildegard mellett csak Oszi és Trevis Tudor új alak, valamint a delfinek, bár inkább ?k mulatnak rajtunk, mintsem mi ?rajtuk – ez azonban a cselekmény szempontjából mellékvonal, hacsak nem egy harmadik regény lehetőségét hordozzák magukban.
Az epikum (bár szatirikus m?nél alárendelt) tulajdonképpen új (a brit Szent Korona elvesztése, a visszaszerzése körüli küzdelmek), de a cselekményelemek (kínai titkosszolgálat, az MI akciói, Timur Batu Lenk nagyúri kalandjai) ismerősek; végkifejletük tanulsága (még erősebben, mint az első regénynél) leginkább az, hogy Isten görbe bottal is tud egyenes vonalat húzni. A cselekmény sodró, a párbeszédek gyorsak. A szereplők jellemzése – mint minden más is – a humornak van alárendelve. Oszi bácsi egysíkú, de élvezetes alak, Trevis egy kicsit rusztikusabb humorforrás, de Ping-Ponggal és Sir Dzseki Channel kiegészítve jól hat. Az új világ rajza természetesen csak jelzésszerű, de kel-l?képpen komikus: Vilmos turistaútja Rómában, a krakkói Gödör, a tollaslabda-mérk?zés jól sikerült. Legjobbak a belesz?tt apró ötletek: a lépten-nyomon kibukkanó magyar vonatkozások, a gúny lehetőségei, az Utószó által megkoronázott elidegenítés, a magas irodalom fölötti ironizálás.
Sárdi Margit

Egy író, aki tud írni, s humora is van. Az európaizálás vagy unióság, a Királysággal kacérkodók (szentkorona-tan) gúnyirata, az okos delfinek mint furcsa küls? rezonőrök mulatságos bevetése mind pompás telitalálat. A könyv nagyon mai, csak egy baja van: az Agydobás frissebb volt, s ahhoz viszonyítva ez nem előrelépés, hanem inkább helyben topogás. Bár minden író ilyen szinten topogna helyben.
Mandics György