A Galaktika Magazin soron következő, februári, 203. számának fő témája a Digitális Nagy Testvér. A novellák írói: a nemrég elhunyt Lázár Ervin, Arkagyij és Borisz Sztrugackij, William Gibson, Larry Niven, Nemere István, David Brin, Roger Zelazny és Fredric Brown. A havi retro egy bolgár elbeszélés Ljuben Dilov tollából.
Sokat változott a világ 1948 óta, amikor is egy Eric Arthur Blair nevű újságíró – akit George Orwellként ismert meg a világ – a skót partok közelében lev? Jura szigetén megírta 1984 című regényét. Manapság már szinte elképzelhetetlen technikák állnak a mindenkori hatalom rendelkezésére. Megszületett a komputer, létrejöttek a digitális adatbázisok, a hosszadalmas keresések helyett pillanatok alatt rendelkezésre állnak az adatok. Az adatbázisokat kés?bb összekapcsolták, megjelent az internet, a hangfelismerés, a digitális telefonálás, a mobiltelefon. Hirtelen elképeszt? mennyiség? digitális, tehát könnyen feldolgozható adat állt rendelkezésre, csak meg kellett csapolni a megfelelő csatornákat. A komputer rövid idő alatt hihetetlen kapacitásúra fejlődött.
Eljött a Digitális Nagy Testvér ideje.
Az Internet megfigyelése, terroristák utáni elektronikus hajsza, botrányos megfigyelési ügyek, Echelon, Nagy Testvér. Az utóbbi időkben ezek mellett a címszavak mellett rendszeresen felbukkan ez a három bet?: NSA. Külön anyag foglalkozik a legtitkosabb ügynökség tevékenységével.
A Galaktika Magazin filmes rovata a nagy testvér filmes ábrázolásával foglalkozik, az 1984-től a Különvéleményig.
Ismét feltűntek a politika keresztes lovagjai, akiknek mindig szükségük van valamilyen szent célra, amelyet zászlójukra t?zhetnek: a legújabb ellenség a gonosz komputer játékok, amelyek megmételyezik ifjúságunk lelkét. De valóban miért tehetőek felelőssé a játékok és miért nem? A Galaktikában szó esik a tiltott játékokról is.
A februári számban magazin irodalmi szerkesztője megemlékezik a nemrég elhunyt Lázár Ervinről, bemutatva őt kevéssé ismert, SF-írói oldaláról is. Befejez?dik Arkagyij és Borisz Sztrugackij „Út az Amaltheára” című kisregénye; hősei fantasztikus felfedezéseket tesznek a Jupiter légkörében, már csak ép bőrrel meg kell menekülniük, hogy megoszthassák azokat az egész emberiséggel. A Digitális Nagy Testvér problematikájához két novella is kapcsolódik. William Gibson „Kartondobozváros tizenhárom képben”-je nem hagyományos elbeszélés, állóképek elemzése során bontja ki az olvasó előtt egy mögöttes történet vázát. Az „Anarchia” Larry Niventől egy olyan társadalmat mutat be, amely totális kontroll alatt él, csak bizonyos helyeken engedheti szabadon ösztöneit. Nemere István „Túlnyomás” című egypercesének témája a bezártság és a szabadulni vágyás. David Brin egy különös vírusról ír „Az adakozó pestis”-ben: ez önzetlenséget terjeszt az emberek között, súlyos gondokat okozva. „A Sátán kocsija” a főszereplője Roger Zelazny novellájának, amelyben elkóborolt komputerizált gépjárművek verődnek bandákba. Fredric Brown a „Mandiner”-ben isteni hatalommal ruházza fel h?sét, azaz hogy antih?sét. Végül a havi retró egy bolgár elbeszélés, Ljuben Dilové, a „Mi a teljes igazság Topsy csimpánz körül?”. Ebben meglep? fordulatot vesz az idegenekkel való első kapcsolatfelvételünk.]]>
