Megérkezése után elég volt tíz perc, hogy elfogadjam, sőt megszeressem. Nem csak kényelmes, de jól is olvasható, nem fénylik a felület, egy gombnyomással válogathatok több száz könyv között. Gyermekkoromban este kilenc után zseblámpával olvastam a takaró alatt, hogy ne lássák a szüleim, meddig maradok ébren. A jövő gyermekeinek nem kell trükközniük (már ha olvasni fognak egyáltalán), a Kindle mappájához beépített lámpa tartozik.

Pár hét után már kétségem sincs, hogy az elérhető áru e-olvasók előbb-utóbb átveszik a hatalmat a könyvpiacon. A felől sincs kétségem ugyanakkor, hogy a könyvformátum is megmarad, nem tűnik el, de teljesen átalakul a könyvkiadás és a terjesztés jelenlegi modellje.

Sokan félnek ettől. Az elmúlt hónapokban (míg az SFportal e-book kiadását készítettük elő) sok előadáson vagy kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, hol az asztal innenső, hol a túlsó oldalán. Hallottam kiadókat, akik elzárkóztak az e-kiadástól, hallottam kiadókat, akik kijelentették, az e-könyv ugyanolyan áron lesz majd kapható, mint a normál könyv, és hallottam e-kereskedőt, aki szerint egymilliárd könyv lesz majd fent a neten és az olvasók boldogan válogathatnak majd közöttük – kár, hogy ezen szakember szerint a könyvhöz nem kell szerkesztő.

Szerintünk (SFportal E-Book) az e-könyvárak szerkesztés mellett is 1000 forint alatt tarthatók. A modell kiadóknak, íróknak és az olvasóknak is megfelelő. Miért kellene félni akkor az e-booktól?

Az olvasók nem szoktak kapálózni, annál inkább a könyv „előállítói”, szerzőtől kiadóig. A leggyakoribb ellenérv az, hogy a torrent oldalakon ingyen is letölthető a regény, így aztán az olvasó minek fizessen érte. Igen, ez probléma lehet, amit viszont a másolásvédelem sem old meg. Ám én bízom abban, hogy az olvasótábor szélesedésével megmarad (ha nem nő) az az irodalomszerető, becsületes vásárlóréteg, amely rááldoz egy e-könyvre 500-900 forintot, tudván, ezzel a zsánerük fennmaradását is elősegítik.

Lehet, hogy naivitásnak tűnik ez a bizalom, de ha nem lenne, akkor sem áll semmi az e-könyvek jövőbeli cunamija elé. Hacsak ránk nem szakad az ég, a világ kereke előre forog. De van ennek egy másik jó oldala is (a könyvek elérhető ára mellett): első körben ez Magyarországon a magyar szerzőket jelenti, lévén, hogy az idegen nyelvű szerzők magyar nyelvű e-book megjelenéseit féltőn ölelik keblükre a külföldi kiadók és nem adják át a magyar e-könyvkiadóknak.

Íróként sem félek tehát az e-könyvek elterjedésétől, mert végre saját nyelvterületünk e szegmensében előtérbe kerülhetünk. Ezzel együtt az idegen nyelvű e-kiadás is elérhetőbbé válik – bárki, aki keresett már külföldi kiadót, tudja, mennyire nehéz magyar regényt/novellát kijuttatni külföldre, hogy az papír alapon megjelenhessen. Az e-book erre is megoldást kínál.

Összességében: a kézzel másolt könyvek után a könyvnyomtatás felfedezése lehetővé tette az irodalom széles körű elterjedését. Az e-könyv nem csupán technikai ugrást jelent, de azt is, hogy amit nem volt lehetőség kinyomtatni, az most mégis napvilágot láthat, vagy ahol nem volt könyvesbolt, oda is százszámra, ezerszámra, tízezerszámra eljuthatnak könyvek. Én a kiadók helyében sem tartanék az elektronikus kiadástól, mert a minőségi irodalomnak továbbra is ők lesznek a letéteményesei – egyetlen író sem lehet meg ugyanis szerkesztő nélkül. Ha a kiadók józan szempontokkal építik fel e-stratégiájukat, nem veszítenek, hanem nyernek a fejlődéssel.

Utószó:
A minap az Írószövetségben, miután egy kolléga azt mondta, hogy nem szeret monitoron olvasni, elővettem a Kindle-t. A nagy többség úgy nézett rá, mint egy ritka madárra, vagy kihalt állatfajra. Az íróink sajnos ma még alig tudják, mi az az e-book, talán hallottak már róla, de nem láttak olvasót. Az jutott eszembe, olyan ez, mintha a filmesek a hatvanas években nem tudtak volna a tévéről. Ideje pedig az íróknak is megismerni az új technikát, mert bár a leírt szónak mindegy, hol jelenik meg, a szerzőknek előbb-utóbb választaniuk kell, hogy papír ésvagy e-book, és az előítélet vagy az ismeretlentől való félelem nem jó tanácsadó.

Szélesi Sándor

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Elindult az e-könyv olvasók fóruma Az e-könyvek rajongóit, készítőit, kiadóit igyekszik összefogni az E-könyv olvasók blog most megnyílt fóruma – melybe az SFportal E-Book is besegített picit. © Merras for...
2. Elindult az SFportal E-Book! Nagy-nagy örömmel jelentjük be, hogy elindult az SFportal E-Book, az első olyan magyar e-könyv vásárló és letöltő szolgáltatás, ahol komplett sci-fi regényeket és antológiákat lehet...
3. Megújult e-könyv olvasók blog Az e-könyv olvasó közösség által elképzelt portál második lépcsője, a megújult blog is elindult az SFportal E-Book támogatásával. © Merras for SFportal Sci-Fi Magazin, 2011....

Igyekeztünk minél barátságosabb feltételeket és árazást kitalálni. Ahogy már korábban beharangoztuk, az általunk kiadott fájlokon nincsen semmiféle másolásvédelem – ez feleslegesen drágítaná a könyveket, és tapasztalataink szerint leginkább a vásárlók életét nehezíti meg. A letöltött könyvek tehát szabadon mozgathatók bármilyen saját eszköz – e-olvasó, okostelefon, számítógép, netbook, tablet – között.

A regényeket bruttó 900 Ft-ért, míg az antológiákat bruttó 750 Ft-ért lehet megvásárolni, úgy gondoljuk, hogy ezzel sikerült az e-könyveket sújtó 25%-os ÁFA ellenére is kedvező árat kitalálni. De most, a nyitás alkalmából még tovább megyünk: a hét kötetet csomagban is meg lehet vásárolni, 6150 Ft helyett 4500 Ft-ért. Az akció december 10-ig tart.

Köszönetet kell mondanunk sok-sok embernek, akik támogattak minket, elsősorban is azon szerzőknek illetve a Tuan Kiadónak, akik felmérve az e-könyv kiadás kockázatait, megtiszteltek minket bizalmukkal, és megadták nekünk a lehetőséget, hogy a fenti feltételekkel adhassuk ki könyveiket. Jövőre sci-fi kínálatunk tovább fog bővülni, reményeink szerint olyan művekkel is, amelyek nyomtatásban még nem jelentek meg, tehát csak elektronikus formátumban lesznek olvashatók.

A böngészéshez, vásárláshoz kattints az SFportal E-Book oldalára!

Ha szeretnél értesülni a friss kiadványokról, aktuális akciókról, akkor iratkozz fel az SFportal E-Book hírlevelére!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal E-book – e-kiadásba kezdünk Aki ott volt a múlt heti SFportal Meetupon vagy megnézte az ottani kerekasztal beszélgetésről készült videót, az már tudja, hogy még az idén, a tervek...
2. SFportal E-Book csomag – 7 e-könyv 2 papírkönyv áráért! A héten elindult az SFportal E-Book szolgáltatása, melyben magyar szerzők sci-fi regényeit és novellás köteteit lehet letölteni. 7 kötettel nyitott az e-könyvesbolt, a megvásárolható művek...
3. SFportal E-Book – első heti toplista Egy hete indult el az SFportal E-Book, ahol a célunk az, hogy egyre növekvő mennyiségben adjunk jó minőségű science-fiction irodalmat, megfizethető áron. A tapasztalatszerzés vágya...

A Google ugyanis szeretné a könyvolvasást a felhasználók webböngészőin belül tartani, azaz egy olyan formátumban letölthetővé tenni a kiadványait, amelyet egy hétköznapi pc vagy egy okostelefon segítségével is megnyithatunk. A cég számára lényegében eddig is rendelkezésre állt minden, ami a könyvesbolt megnyitásához szükséges volt, hiszen a Gears nevű szoftverükkel eltárolhatunk, de nem másolhatunk bizonyos webes tartalmakat (pl. a gmailes leveleinket), míg egy Google Dokumentumok-szerű felülettel rendszerezhetjük a megvásárolt olvasmányainkat egy online tárhelyen.

A keresőcég megoldásával várhatóan nem lesz szükség külön (és drágán) megvásárolandó kütyüre a könyvolvasáshoz, sőt, a filozófiájukat ismerve az sem lesz akadály, hogy egy regényt az otthoni számítógépen kezdjük el olvasni, a munkába menet telefonról folytassuk, majd az irodai pc-n befejezzük anélkül, hogy egy bájtnyi adatot is átmásolnánk a készülékek között. Meglepő módon ezt a megközelítést a legnagyobb informatikai vállalatok közül épp a Microsoft kezdeményezte, amikor kijelentette, hogy nem fognak az Asus, a Sony és az Amazon nyomdokaiba lépni azzal, hogy egy újabb e-book olvasó készüléket dobnak a piacra. Számukra tökéletesen megfelel az a platform, ami eleve adott, vagyis a pc.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Nook: Az új e-book olvasó – Versenytársat kap az Amazon Kindle és a Google Editions Az Amazon e-bookolvasója, a Kindle sikerét nemcsak a Google, hanem a világ legnagyobb könyvkereskedő cége, a Barnes & Noble is szeretné meglovagolni. Szeptemberben az IRex...
2. Google Music Search – Zenekereső és zenebolt a Googletől A Google úgy tűnik, mindenkinek konkurenciát akar állítani, és az online tartalom terjesztésben is óriássá kíván válni. Nem elég, hogy online könyváruházat akar indítani Google...
3. Google gabonakörök És tényleg folytatódik a Google ufós sorozata, ahogy ezt többen tippelték: a mai napon szintén ufós logó található a Google főoldalán, a kép pedig a...

Az SFportal szerkesztőségének nevében gratulálunk a szerzőnek, és sok sikert kívánunk az első külföldi kiadáshoz!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Brandon Hackett: Isten gépei (részlet) Brandon Hackett Isten gépei című regényét jelentette meg nemrégiben a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban a Metropolis Media. A Zsoldos Péter-díjas Brandon Hackett új regényének hősei az általunk...
2. Isten gépei az AKKU-ban A ma esti Galaktika klubban, 18 órától Galántai Zoltán író, jövőkutató beszélget Markovics Botond (Brandon Hackett) íróval a szingularitástól az SF-ig és vissza címmel, az Isten...
3. Brandon Hackett: Az ember könyve – helyzetjelentés Brandon Hackett, az idei Zsoldos Péter-díj nyertese gőzerővel dolgozik következő regényén, ami Az ember könyve címet fogja viselni. Persze egy ilyen vállalkozás sosem egyszerű egy...

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Meetup videó: Könyves játszótér – Moly.hu A Moly könyves közösségi oldal. Azonban túl a felhasználók és a könyvek ismerősökként való kezelésén, a rendszer lehetőséget ad arra, hogy sajátos mikrokozmosz épüljön a...
2. Meetup videó: Sosevolt jövő – VR A különböző science-fiction történeteknek egyik klasszikusa a VR, a virtális valóság kérdésköre. Hogy hogyan működhetne a virtualitás, arról rengeteg írás, film és játék is született...
3. Meetup videó: DreamWorld – egy új magyar regénysorozat bemutatkozása A nyár egy könyvsorozat újdonságot hozott, a DreamWorld elindulását, melynek nyitóregényét az SFportal szerkesztője, Szélesi Sándor írta. A júniusi Meetup egyik előadója Gere Richárd, a...

De kezdjük az elején. A Thomas Doherty nevével fémjelzett kiadó 2008 elején nekilátott új oldalt csinálni a science fiction művekhez használt Tor márkájának. A lap bevezetését nem övezte nagy kampány, egyszerűen bejelentették, hogy az értesítési listára feliratkozók nem csak a Tor.com indulásáról kapnak majd hírt, hanem heti egy ingyen könyvhöz is hozzájutnak PDF-ben.

A könyvesőnek az oldal elindulásával vége lett, olvasnivalót viszont továbbra is akad rajta. A legnagyobb durranás most Cory Doctorow új könyve, a Makers, ami sorozatként, heti három részben jelenik meg. A kötet elejét 2005-ben lehetett olvasni a Salon-on – illetve most is elő lehet ásni még – de pár hete már teljesen új, eddig ismeretlen szövegek érkeznek. A regény októberben fog megjelenni a kiadónál, az utolsó rész pedig valamikor jövő januárban kerül ki az oldalra, nehéz nem látni, hol van a biznisz a dologban.

Az igazi technikai csodát nem a folytatásos regény rejti, hanem a havi két novella. A mezítlábas, böngészőben elolvasható szöveg mellett a következő formátumok érhetőek el: nyomtatni való PDF, e-könyvre való Mobipocket és ePub fájl – ezzel a két formátummal az Amazon Kindle-től az iPhone-ig le van fedve a paletta – a cseresznye a süti tetejére pedig az ingyenes hangoskönyv (mp3) verzió az ingázóknak.

Letölthető hanganyagot máshol is kínált már a kiadó. A kiadó eggyel hivatalosabb lapjáról a szerzőkkel készült interjúkat tölthetik le podcastban az érdeklődők. A sorozat 2008-ban véget ért, a kísérletezés most a Tor.com-on zajlik tovább.

Mielőtt bárki elkezdené rázni a kattogós, nehéz IBM billentyűzetét felém, hogy na de ez a nyugat, jelzem, hogy épp elindult a szintén ingyenes, a szöveg mellé audio verziót is adó Rost magazin, Rorimack új projektje.

A novellák mellett van egyéb tartalom is az oldalon: könyvismertetők, sorozatokról szóló cikkek, SF ötleteket, hagyományokat feszegető írások. Aktualitásként most épp a Worldcon a téma, folyik a spekulálás – a döntősökről szóló kritikákkal persze – hogy ki nyeri idén a Hugo-t, de kicsit hátrébb lapozva van egy hét holdraszállás is. A nyári uborkaszezont a szerkesztőség a Star Trek újranézésével, A Gyűrűk Urának és Az idő kereke sorozatnak az újraolvasásával tölti, lelkesen dokumentálva a történteket.

A Tor.com ügyesen elkerült három olyan hibát, ami közel olvashatatlanná tud változtatni egy oldalt. Egyrészt nem szaporodtak el a listák az elmúlt hét, hónap, év legjobb, legtöbb hozzászólást generáló, legizgalmasabb és a többi cikkeiről. Nincs túlsúlyban a tévé sem, az őrült tempóban frissülő io9-hoz képest a Tor szinte halott, akarom mondani csendes. A legnagyobb előnye mégis az, hogy sikerült különböző funkciókat egy oldalra integrálni. Van közösségi háló, galéria, naptár eseményekkel, sőt most már bolt is, mégsem kell öt-hat webcím között ugrálni a felhasználónak.

Zárlat: 1988 óta minden évben a Tor nyeri a Locus magazin legjobb SF kiadójának járó díját. Nem lehet véletlen.

Magyar sci-fi könyvek az SFportal E-Book kínálatában!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
2. A kiadók fellépnek a terjesztés visszásságai ellen Az SFportal az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a könyvpiac negatív hatásaival (a holnapi első SFportal Meetup rendezvényen külön előadás is lesz a problémáról),...
3. Agave könyvek ünnepi tortával Az Agave kiadó öt éves. Ennek alkalmából a 79. Ünnepi Könyvhéten a Károly körúti Alexandra könyvesbolt legfelső emeletén születésnapi partit rendezett, nem csak a kiadó...

Az első SFportal Meetupon előadónk volt Janzer Frigyes, aki a neki jutott 5 percben egy olyan alternatívát vázolt fel, ami reális esélyt nyújt a kiadók túléléséhez – ami jó az olvasóknak is.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal Meetup videó – A videótelefon és a sci-fi A videótelefon rendszeres visszatérője a különböző sci-fi regényeknek és filmeknek, sorozatoknak. Ma már egy fejlettebb mobiltelefon képes megvalósítani ezt a funkciót – azt azonban kevesen...
2. Meetup videó: Könyves játszótér – Moly.hu A Moly könyves közösségi oldal. Azonban túl a felhasználók és a könyvek ismerősökként való kezelésén, a rendszer lehetőséget ad arra, hogy sajátos mikrokozmosz épüljön a...
3. Meetup videó: Sosevolt jövő – VR A különböző science-fiction történeteknek egyik klasszikusa a VR, a virtális valóság kérdésköre. Hogy hogyan működhetne a virtualitás, arról rengeteg írás, film és játék is született...

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal Meetup – új sci-fi rendezvény április 23-tól Új sci-fi rendezvénysorozatot indítunk, SFportal Meetup néven a Főnix Klubban. Ez a rendezvény némileg másabb lesz, mint az eddig megszokottak – rövidek, interaktívabbak lesznek, terveink...
2. SFportal Meetup – 2009. augusztus 13. Vége az SFportal Meetup nyári szünetének, augusztusra remek programot sikerült összeállítani. - Varsányi Martina a World of Warcraftot laza tíz-tizenöt évvel megelőző szöveges, internetes szerepjétékokról,...
3. Mars és magas irodalom – két új előadás az SFportal Meetupon Két új előadás beharangozójával frissítettük az SFportal Meetup rendezvény oldalát: egyik előadónk Galántai Zoltán lesz, aki a magas irodalom és a science-fiction kapcsolatáról fog beszélni,...

A FKT olyan kiadókat tömörít, amelyek nincsenek tulajdonosi – vagy vezetőiken keresztül alkalmazotti – függésben bolttulajdonostól vagy bolthálózattól, és amik az egyre nagyobb kereskedelmi árrés és a könyvpiacon elterjedt bizományosi rendszer visszásságai ellen szeretnének fellépni. Megalakulásukkor a következő nyilatkozatot fogadták el.

A könyvszakma egészét súlyosan érinti a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a könyvkiadók, ha a válság finanszírozásának költségei aránytalan mértékben hárulnak rájuk. Az évek során kialakult bizományos értékesítési forma mindig is túlzott terhet jelentett számukra. Az elmúlt tizenöt évben a bizományosi árrés átlagosan tizenöt százalékkal emelkedett. Így ma egy könyv árának nagyjából a fele a kereskedőnél marad, és a másik felén osztozik a nyomda, a szerző és a kiadó (összes egyéb partnerével, bedolgozó munkatársával és alkalmazottjával egyetemben).

A terjesztők részéről fokozódik a nyomás részesedésük további, esetenként radikális mértékű növelése érdekében. A könyvek árának emelésével lehetetlenség tovább terhelni az olvasók pénztárcáját, ráadásul nem is hozna megoldást, hiszen az áremelés túlnyomó része is a kereskedőhöz vándorolna az árrésben. Így ez a folyamat mindenképpen a kiadók ellehetetlenüléséhez vezetne. Az egyre hosszabb fizetési határidők kikötése és a rendszeres késedelmes fizetés tovább súlyosbítja a helyzetet.

A fentiek miatt a Független Kiadói Tagozat a jelenleg is magas bizományosi árrés további emelését nem tartja sem indokoltnak, sem elfogadhatónak.

Felszólítunk minden magyar könyvkiadót, hogy a magyar kultúra és művelődés értékei védelmében csatlakozzon ehhez a nyilatkozathoz.

Animus Kiadó, Balázs István
Balassi Kiadó, Kőszeghy Péter
Ciceró Könyvstúdió, Szamosi Ivánné
Dialóg Campus Kiadó, Dr. Bázing Zsuzsanna
General Press, Lantos Kálmánné
Glória Kiadó, Bodnár János
Helikon Kiadó, Szabó Erika
Holnap Kiadó, Dr. Milkovich Eszter
Jelenkor Kiadó, Csordás Gábor
Jószöveg Műhely, Fáy Éva
K.u.K. Kiadó, Köves József
Kossuth Kiadó, Kocsis András Sándor
Könyvmolyképző, Katona Ildikó
Kráter Műhely, Szutor Ágnes
Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Biernaczky Szilárd
Napvilág Kiadó, Katona Márta
Nyitott Könyvműhely, Halmos Ádám
Officina 96 Kiadó, Balogh Katalin
Osiris Kiadó, Gyurgyák János
Panem Kiadó, Tarr Zsuzsa
Park Kiadó, Rochlitz András
Perfekt Kiadó, Simonyi Kata
Presskontakt Bt., Nógrádi Gábor
Saxum Kiadó, Müller Ágnes
Scolar Kiadó, Érsek Nándor
SZAK Kiadó, Kis Ádám
Századvég Kiadó, Dr. Varga Zoltán
Trivium Kiadó, Zádor Zsolt
Typotex Kiadó, Votisky Zsuzsa
Ventus Libro Kiadó, Szuba Jolanta
Vince Kiadó, Gál Katalin
Well-Press Kiadó, Nagy Péter
Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése, Besze Barbara

A nyilatkozathoz az alábbi címen lehet csatlakozni: fukita (kukac) googlegroups.com

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
2. Lázadnak a könyvkiadók Itt az SFportalon rendszeresen visszatérünk a hazai könyvkiadás csöppet sem irigylésre méltó helyzetére: a kiadók ugyanis nem csak hogy a gazdasági válság miatti amúgy is...
3. A magyar könyvpiac betegsége és agóniája „Versenykorlátozó hatásúnak és a fogyasztókra nézve károsnak tartja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének a rögzített könyvár bevezetéséről szóló javaslatát a Gazdaság Versenyhivatal és a...

Mondhatja persze az átlag scifi olvasó is, hogy hol érdekli ez őt, ez üzlet, ő bemegy a boltba, kifizeti a könyvet, ezzel mindent megtett a kiadóért… és ez igaz is addig, amíg azt nem veszi észre, hogy nem lesz mit megvennie, mert tucatjával mennek tönkre a kiadók.

Márpedig egyre több kiadónak kell szembenéznie a lehetőséggel: piaci forrásaink két, közepes nagyterjesztő csődbe menéséről beszélnek, akik nagyon sok kiadót magukkal is rántottak az elmúlásba. Akiket meg nem, azoknak egyenként is több millió forinttal tartoznak.

Mindeközben az Alexandra, a legnagyobb hazai könyvterjesztő is óriási összegekkel tartozik számtalan könyvkiadónak. Decemberben leadott számlákat kezdenek el áprilisban kifizetni, azt is részletre – mondják a kiadók.

Csordás Gábor, a Jelenkor kiadó vezetőjénél úgy tűnik, betelt a pohár, és a Literán adott hangot ennek. Mint írja, ők 46%-os, európai szinten brutális mértékű jutalékot adnak a terjesztőknek, és ennél többet nem fognak fizetni. Pedig a nagyterjesztők szeretnék, ha végre mindenki 50-55%-ot adna nekik – miközben a fogyásjelentések ellenőrízhetetlenek, a kifizetés eleve 2 hónapos átfutási idővel jár.

Ne legyenek kétségeink, a hazai scifi, fantasy könyvkiadás pontosan ugyanezekkel a problémákkal küzd, és ezért is fejlődik annyira nehezen.

Olvasd el Csordás Gábor nyílt levelt a Literán!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal Meetup videó: Független olvasók, független könyvkiadók Rendszeresen visszatérünk a problémára: a magyar könyvterjesztési rendszer a könyvkiadás legnagyobb ellensége. Nagyon is reális veszélynek látjuk azt, hogy azok a kiadók is lehetetlen helyzetbe...
2. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
3. A Zsolnay gyárat venné meg az Alexandra tulajdonosa Miközben komoly összegekkel tartozik a hazai könyvkiadók felé az Alexandra könyvhálózatot és nagykereskedést fenntartó Pécsi Direkt KFT., addig nem okozna nekik problémát több száz millió...

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Ma délután: Galaktika klub az Alexandra Irodalmi Kávéházban Ma délután az Alexandra Irodalmi Kávéházban lesz a Galaktika klub. A téma: Mary Shelley Az utolsó ember című regénye. Gálvölgyi Judit fordítóval, Sárdi Margit irodalomtörténésszel,...
2. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
3. Nyerd meg a Jumurdzsák gyűrűjét! [Facebook játék] Az SFportal Facebook oldalán ezen a héten Pierrot és Szélesi Sándor regénye, a Jumurdzsák gyűrűje nyerhető meg az Alexandra jóvoltából. © SFportal for SFportal Sci-Fi...

Az utóbbi időkben sajnos a könyvkiadásunk jelentős gondokkal küszködik. Nem csak mi, de más kiadók is megérezték a kereslet csökkenését, ami főleg két okra vezethető vissza. Az első, mindenki előtt ismert ok a gazdasági helyzet jelentős romlása. Amikor az embereknek kevesebb pénzből kell megoldania az egyre drágább mindennapi szükségleteket, és spórolnia kell, akkor nyilván először a luxusra és szórakozásra költ kevesebbet. A legegyszerűbb azt mondani, hogy akkor kevesebb könyvet veszek, vagy egyáltalán nem veszek könyvet. Ez pedig egy visszacsatoló folyamatot gerjesztett az utóbbi években. Csökkentek az eladott példányszámok, aminek következtében emelni kellett a könyvárakat, ami miatt kevesebb könyvet vettek, az árak ismét emelkedtek, és így tovább. Manapság az emberek egyre nehezebben adnak ki, mondjuk 2500-3000 Ft-ot egy fantasy/sci-fi regényért. Főleg, mivel vannak ennél olcsóbb szórakozási formák is. Ezzel el is jutottunk a másik okhoz, az elektronikus szórakoztatáshoz. Manapság az emberek már nem csak a több mint 50 TV csatorna műsorából válogathatnak, hanem szinte minden háztartásban megjelent a számítógép és az internet. Ezzel pedig rengeteg olcsó szórakozási lehetőség nyílt meg, amikkel sok időt tölthet el bárki. Ilyenek az online és böngészős játékok, a sima szörfözés a neten, vagy akár a rengeteg letölthető film, sorozat, számítógépes játék. Mindezek lassan, de biztosan a hagyományos könyvkiadás jelentős recesszióját eredményezték.

Miért is írom mindezt le? Sajnos a könyvkiadásunk ezen okok miatt eljutott arra a pontra, hogy nem tudjuk az eddig megszokott számban kiadni a könyveket. A régi sorozataink kezdenek kifutni, az újakat pedig nem sikerült olyan mértékben népszerűsíteni és rentábilissá tenni, mint szerettük volna. Azért a 2009-es évben, és várhatóan az utána következőkben is, csak egy-egy regény kiadását tervezzük. A Shadowrun és Battletech könyvek lassan kifogytak, szinte minden érdemleges könyvet kiadtunk belőlük. Sajnos az új sorozatainkat nem tudjuk folytatni, de a régi íróinkat nem szeretnénk cserbenhagyni. Idén tavasszal jelenik meg az új Raymond E. Feist könyv, egy Midkemiában játszódó két kötetes sorozat első része. Terveink szerint ezt még az idén kiadjuk, a második részt pedig jövőre, feltéve, ha időben kapunk hozzá fordítandó kéziratot. Tervezzük továbbá Az Idő Kereke sorozat utolsó kötetének kiadását is, erről azonban még nincsenek híreink. Az sem biztos, hogy az angol könyv egyáltalán még idén megjelenik. A J. Goldenlane könyveket is folytatjuk, ha kapunk kéziratot az írónőtől.
Gondolom, észrevettétek, hogy mi is haladunk a korral, és az elektronikus szórakoztatást, valamint az internetet helyezzük előtérbe. Ennek ékes példája a Végzetúr nevű új netes játékunk. Készülnek más netes játékaink is, amik még a fejlesztés állapotában vannak. A honlapunkat igyekszünk HKK-s cikkekkel, és a játékaink híreivel naprakészen tartani. A könyvkiadásról nem mondtunk le teljesen, de valószínűleg nagy erőkkel csak akkor térünk vissza a könyvpiacra, ha az elektronikus könyvkiadás elterjedt lesz. Természetesen a korábban megjelent regényeink továbbra is megvásárolhatók a webes boltunkban.

Dani Zoltán

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
2. SF szerzők dedikálásai a 79. Könyvhéten Június 5-9-ig a 79. Könyvhét keretében rengeteg új kiadvány, hanem dedikálások, beszélgetések és zenei programok is várják az érdeklődőket. Az SFportal kiemelte a sci-fi olvasók...
3. Elindult az SFportal E-Book! Nagy-nagy örömmel jelentjük be, hogy elindult az SFportal E-Book, az első olyan magyar e-könyv vásárló és letöltő szolgáltatás, ahol komplett sci-fi regényeket és antológiákat lehet...

Zentai Péter László szerint a tavaszi törvénykezési ciklusban reális esély van arra, hogy a parlament tárgyalja a könyves törvényt. Az MKKE igazgatója hozzátette, Halász János, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes alelnökével egyeztetve, az sem elképzelhetetlen, hogy ebben az ügyben politikai egyetértés lesz a legnagyobb ellenzéki és a kormányzópárt között.

A Gazdasági és Versenyhivatal ellenzi a tervezetet, sőt szerintük a német példa rossz, mert hamarosan bebukik az árkötöttség, mondták még a nyáron, és tudtommal ezt az állításukat még nem változtatták meg. Egy svájci bíróság hasonló ügyben megállapította, hogy az árrögzítés korlátozza a versenyt, és a német nyelvterület miatt azt gondolják, hogy ez befolyásolhatja a német könyvpiacot is. Angliában 1997-ben már megszűnt az árrögzítés, és az angol versenyhatóság 2008-as jelentése szerint megnőtt az összes eladott könyv és az újonnan kiadottak száma is.

(Forrás: Könyvesblog)

Ez egyáltalán nem jelenti a problémák megoldását, és nézőpont kérdése, hogy ez jobb vagy rosszabb, mint az eddigi rendszer. Az MKKE létéből eredően nem fog ennél keményebb megoldásokat javasolni, még ha ezt a csatát el is veszti a lobbiharcban. Jelen javaslata alól is erőteljesen kilóg a lóláb, merthogy ha rögzítenék az árakat, az a kiadókon továbbra sem segítene (az MKKE javaslata tehát látszatjavaslat kiadói szempontokból), maximum a kisebb könyvesboltok tudnának egyenesben maradni. Ismétlem: az árak a kis könyvesboltok fennmaradását segítenék elő, a bizományosi terjesztésre átadó kiadókat egyáltalán nem érintené az új rendszer, ha el is fogadnák. (Szóval hol is védi ezzel az MKKE a nevében szereplő könyvkiadókat?)

Írta alig több, mint fél évvel ezelőtt az SFportalon Szélesi Sándor - akkoriban még úgy tűnt, hogy a tervezet véglegesen elbukik a Gazdasági Minisztérium és a GVH ellenállásán.

Kapcsolódó blogbejegyzések:
Édes drága könyveink

Merras blogbejegyzései a könyvterjesztésről és annak jövőjéről

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A magyar könyvpiac betegsége és agóniája „Versenykorlátozó hatásúnak és a fogyasztókra nézve károsnak tartja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének a rögzített könyvár bevezetéséről szóló javaslatát a Gazdaság Versenyhivatal és a...
2. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
3. A kiadók fellépnek a terjesztés visszásságai ellen Az SFportal az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a könyvpiac negatív hatásaival (a holnapi első SFportal Meetup rendezvényen külön előadás is lesz a problémáról),...

Őszinte figyelemmel olvastam az általam igazán tisztelt és kedvelt Zentai Péter Lászlónak, a Mekeke (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) igazgatójának az írását (Biznisz vagy közérdek, július 29.) az Index hírportál és médiatestvérei ellen.

Több okát is értem annak, hogy mi okból rántott kardot (pennát), hiszen az egyesülés fontos és oszlopos tagjai a kis és közepes kiadók által “Három nővér”-nek becézett nagykereskedők (Libri, Líra és Lant, Pécsi Direkt), akiket bár védeni nem kell, de megerősíteni illik. Másrészt a kötött könyvárakkal kapcsolatban dúló elkeseredett vita kimenetele nyilván nem lényegtelen a kezdeményez?nek. Azért hadd tamáskodjak kicsit: a könyvárak időleges rögzítését célzó törvénytervezet manapság sem a kultusztárcát, sem a kiadókat, de még az olvasókat sem nagyon érdekli. Viszont ha bárki is arra lenne kíváncsi, hogy miről beszél manapság több száz könyvm?hely tulajdonosa, elárulnám: az 50 százalékot elért, illetve túlhaladt árrésről, a kicsik és közepesek ellehetetlenüléséről, a szakmai és piaci érdekvédelem totális hiányáról, a “térden aluli” művek áradatáról, az olvasói igénytelenség mesterséges fokozásáról.

Az idei ünnepi könyvhét kábé ugyanúgy sikerült, mint az utóbbi tíz-tizenöt. A t?kekoncentráltak még jobban koncentráltak, így t?keerősebbek, a kicsik még kisebbek lettek. A nagyoké a pénz, a kicsiké a büszkeség. A közepesek maradtak, amilyenek voltak. Mindezt nem a “savanya a sz?l?” mondatja velem, hanem az alapigazságtalanság. Ugyanis színvonalban a kicsik legalább akkora értéket képviselnek, mint a mamutok. Ezzel szemben a bevételük – a kiadásaikhoz képest – elenyész?, az eredményük pedig alig-alig van a nulla fölött. Ha egyáltalán…

Egyes információk szerint a “Három nővér” forgalma meghaladja a teljes (egyes források szerint évi 70 milliárdos) könyvpiac 70 százalékát, amin belül igen jelentős részt foglal el a kisebbek által kiagyalt, megharcolt, finanszírozott és kiadott könyvmennyiség. Senki nem vitatja, hogy gyönyör?ek a “nővérkék” által tulajdonolt vagy (horrorisztikus összegekért) bérelt árushelyek. Egyetértek Zentai igazgató úrral abban, hogy ezekre akár boldog állampolgáraként büszkék is lehetünk. Dehogy gondolja azt bárki is, hogy a sok száz négyzetméteres könyvplázák tennék tönkre a kis könyvesboltokat Zalaegerszegtől Mátészalkáig! Nagyjából megsaccolhatók az előbbiek költségei – no meg a forrásai is. S már ki is derül, hogy ki uralja a bizniszt, és ki képviseli a közérdeket Gutenbergék könyvgalaxisában.

Sok minden ok és baj mellett az egyik legnagyobb, hogy nincs komoly érdekképviseletünk, nincsenek lobbistáink, nincs kohézió. Ezzel szemben van félelem. A kiadók félnek a piac- és kenyérvesztéstől, hiszen többségük családi vagy annál éppen csak kicsivel nagyobb vállalkozás. A nagykeresked?k emberei is félnek. Közülük az egyikkel megpróbáltam szakmai dolgokról szót váltani, azt mondta, ha kinyitná a száját, holnap már az utcán lenne. Nem üzleti titkokról faggattam, csak az érdekelt, mi okból hurcolják ide-oda a visszárut, amikor a könyv köztudottan sérülékeny portéka.

Ezzel együtt sem tartom indokoltnak, hogy egyetemes és titkos közutálat övezze a nagyokat. A legtöbb kollégám egyetért abban, hogy tőlük rendszeres és pontos fogyásjelentést kapunk, a kibocsátott számlák alapján általában határidőre érkezik a pénz. Ezzel szemben jó néhány kis- és középnagy keresked? boltostul felszívódott az elmúlt években, vitte magával könyveinket tartozásukkal együtt. Ez a legrosszabb indulattal sem mondható el a “Három nővér” egyikéről sem. Fogalmam nincs, milyen ellentétek feszülnek köztük és a Zentai-cikkben említett Bookline között, nem is érdekel. Viszont tény, hogy mindegyik nagy cég legtöbb munkatársa készséges, előzékeny és udvarias a kisebb kiadókkal, keresked?kkel szemben. Ettől persze még nem lesz kisebb az árrés, olcsóbb a nyomda, alacsonyabb a tb-járulék és magasabb a honorárium.

Említettem a markáns érdekképviselet hiányát. Néhány tucatnyian azt forgatjuk elborulni látszó könyves agyunkban, hogy a Mekeke mellett – minden tiszteletet megadva – létrehozunk egy alternatív kiadói szövetséget, hiszen például Angliában külön szövetségük van a kiadóknak, külön a keresked?knek. S mi lenne az új szövetség programja? Ha már törvénytervezeten agyalnánk, mindenekelőtt talán azt tuszkolnánk a mindenkori kultusztárca elé, hogy a kereskedelmi árrés limitált legyen, a piaci szereplők mindegyike által elfogadható határon. (Csak példaként említem: sok országban ez 25-28 százalék.) Keresnénk – és nagy valószínőséggel meg is találnánk – azokat az árushelyeket, amelyek jelenleg kihasználatlanok, azokat a felvevőpontokat (“könyvespontokat”), amelyeket most még félállami direktívák uralnak. Ezek száma több száz, ha nem több ezer. Gondolkodunk azon, hogy a szakmai szövetség égisze alatt vagy mellett csatasorba állítunk egy üzleti szövetséget, megcélozva a tőlünk nyugatabbra remekül működő kiadói vertikum (tervezés-gyártás/gyártatás-kereskedelem) modelljét. Nos, egyelőre 12 pontban gyűjtöttük össze tennivalóinkat, azzal, hogy a többi elképzelést az ?szre tervezett konferenciánk után hozzuk nyilvánosságra.

A könyvesek a világ legszkeptikusabb emberei. Egyik kollégám szerint a kis kiadók olyanok, mint a kis balkáni államok: görcsösen ragaszkodnak az önálló szféra minden négyzetcentiméteréhez, és jobbra-balra vagdalkoznak érte. “Sajnos újra és újra azt kell tapasztalnom, hogy a magyar vállalkozók bármilyen érdekvédelmi szövetségben a saját érdeküket kívánják érvényesíteni. A közös érdeket nem tudják, és nem akarják értelmezni” – világosított fel a minap egy ragyogó elmével megáldott kolléganőm. Aztán ott van az a probléma, hogy a kisebb vidéki boltoknak (akiket egy másik kollégám szerint egybe kellene terelni) néha fogalmuk sincs, hogy megjelent valamilyen könyv, mert nincs aki gondoskodjon a megfelelő információáramlásról. Ez bizony a mi hibánk, nem l?csölhetünk mindent a Mekekére vagy a mamutokra! Senki és semmi nem tiltotta eddig sem, hogy híreinket a magunk eszközeivel a nagyvilágra zúdítsuk. Aztán néha d?l a hülyeség is a kicsikből: politikai eltévelyedésüktől függ?en a “nővérek” egyikét-másikát sutyiban támogató dollár-, sékel-, rubelmilliárdosokról vizionálnak.

Ám egyben valamennyien egyetértünk: a nagyok azért erősek, mert piaci erejük van. Ezt tudomásul kell venni. A szövetségek, szakmai szervezetek jók lehetnek egyeztetésre, közös gondolkodásra, de hatékonyak akkor lesznek, ha piaci szereplőkként pozíciót szereznek. Jeles kollégám kifejezetten piaci alapú elszántsággal közölte a minap: “a jelenléthez erő kell, sőt az erővel szemben is csak ez lehet a tárgyalási alap. Piaci erő nélkül csupán diktátumokra számíthatunk.”

Dési Péter
Minerva Kiadó

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A magyar könyvpiac betegsége és agóniája „Versenykorlátozó hatásúnak és a fogyasztókra nézve károsnak tartja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének a rögzített könyvár bevezetéséről szóló javaslatát a Gazdaság Versenyhivatal és a...
2. A GVH vizsgálja a nagy áruházláncokat… … mert félő, hogy az ÁFA-emelés hatásait, a várható forgalomcsökkenéstől tartva az áruházak a beszállítókon akarják leverni. Mint az Index cikke fogalmaz: A kereskedők egyes...
3. Mass Effect: Retribution kritika A Mass Effect regényeket feldolgozó sorozatunk – egyelőre – utolsó darabjához érkeztünk: tavaly nyáron jelent meg Drew Karpysyn harmadik ME kötete, a Retribution. Az Amazonon...

Az Agave indulása – 5 éve

Az Agave terveiről – két részben

Az Agave történelmi krimi terveiről – két részben

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Agave könyvek ünnepi tortával Az Agave kiadó öt éves. Ennek alkalmából a 79. Ünnepi Könyvhéten a Károly körúti Alexandra könyvesbolt legfelső emeletén születésnapi partit rendezett, nem csak a kiadó...
2. Meetup videó: Digitális könyvolvasás Digitális könyvet szinte mindenen lehet olvasni. A laptopok finoman vibráló monitorán kezdve, a tenyérszámítógépek és mobiltelefonok apró kijelzőin keresztül a direkt erre a célra megtervezett...
3. SF szerzők dedikálásai a 79. Könyvhéten Június 5-9-ig a 79. Könyvhét keretében rengeteg új kiadvány, hanem dedikálások, beszélgetések és zenei programok is várják az érdeklődőket. Az SFportal kiemelte a sci-fi olvasók...