Dobay Ádám – A hős útja

Joseph Campbell a mai amerikai tömegkultúrára egy legnagyobb hatást gyakorolt mitológiakutató. Az ő legendás szakkönyvében, Az ezerarcú hősben felvázolt évezredes struktúra alapján írta meg Lucas a Csillagok háborúját, illetve Christopher Vogler dramaturg azt a filmekre adaptált rendszert, amiből először a Disney stúdió, mára meg már Hollywood fele dolgozik jól-rosszul (persze inkább rosszul). Munkássága és hatása ellenére azonban Magyarországon alig valaki hallott Campbellről — ezt igyekszem majd a rendelkezésre álló tíz percben röviden bepótolni.

Gál József – Miből lesz a hologram?

Széttéptem a leveledet, amit hologramként küldtél…
- Na most tényleg – össze kell illesztgetnem egyesével, vagy 1 kis fecniről is rekonstruálhatom? Kérdések és válaszok hologram témában.

Kasza Magdolna – Lugosi Béla halála és munkássága

“Ember a vámpír mögött, avagy ki volt Lugosi Béla valójában? Hogyan lett az erdélyi bankigazgató fiából színész? Hogyan került Hollywoodba és miként vált a világ egyik leghíresebb horrornagyságává? Majd hogyan vette át a hatalmat Drakula a személyisége felett?”

Farkas Zita: UI a jövőben

Mindennapi életünk alapja a kommunikáció, nincs ez másként az ember-gép interakciók terén sem ami a különféle interfészeken keresztül megy végbe. Ezek az interfészek a scifiben is megjelennek és az új technológiák segítségével több különböző csatornán jön létre a direkt és indirekt információk egyfajta körforgása.

Időpont: 2010. május 13. csütörtök, 19:00
Helyszín: Tündérgyár

A BELÉPÉS INGYENES!

View SFportal Meetup – Tündérgyár in a larger map

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal + New Tech Meetup – születésnapi találkozó 2 éves lett az SFportal Meetup, a jeles alkalomból összebútorozunk az ötletadó Budapest New Tech Meetuppal egy közös ünnepi rendezvényre. © SFportal for SFportal Sci-Fi...
2. SFportal Meetup május: Reklámok és sci-fi 2009. május 21-én újra SFportal Meetup a Főnixben, este hét órától! Egyik előadónk Berényi Konrád lesz, aki a sci-fi és a reklámok kapcsolatát boncolgatja majd....
3. SFportal Meetup 2010 február Januárban BKV sztrájk sújtotta az SFportal Meetupot, ennek ellenére megtelt a Főnix Klubos terem – reméljük, hogy a februári szeánszot nem fogja három méteres hó...

A színész, aki épp Magyarországon forgatta Lion in the Winter című filmjét, az egy éves Átjáró Magazin és a Magyar Star Trek Klub közös meghívására lépett fel a közönség előtt. A videófelvételt Németh Péter készítette, a vágás Novák László munkája. A felvétel január 30-ig tölthető le!

Boldog karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak!

LETÖLTÉS

(A file 606 Mbyte méretű.)

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Sir Patrick Stewart videó 2003-ban járt Magyarországon Patrick Stewart a The Lion in the Winter című filmjét forgatva – az Átjáró Magazin meghívására pedig időt szakított arra, hogy találkozzon...
2. Sir Patrick Stewart és Kate Mulgrew Düsseldorfban! FRISSÍTVE #1 A FedCon szervezésében 2011 szeptember 9-11-én megrendezésre kerül a düsseldorfi Maritim hotelben a Captain’s Table. A vendégek: Sir Patrick Stewart (Jean-Luc Picard kapitány, Star Trek:...
3. Make it so, Sir Patrick! – Lovaggá ütik Patrick Stewartot Patrick Stewartot, az Enterprise csillaghajó Jean-Luc Picard kapitányát, az X-Men filmek Charles Xavier professzorát, illetve számos Shakespeare-adaptáció főszereplőjét 2010-től hivatalosan a Sir Patrick megszólítás illeti....

A 2009-es év magyar sci-fi kötetei

Antal József: Justitia
Cherubion: Delírium
Chris Chleone: Határok nélkül – Utazások a végtelenbe
Csepregi Tamás: Szintetikus álom
Eric Asvak: Vér / Vonal – Harc a létezésért
F. Haggard: Möbius gyűrűje I-II
Galaktika: Hipergalaktika 3
Galaktika: Kétszázadik
Galaktika: Metagalaktika 11
Karczag György: A csillagok szeme
Kyra Potter: A Sors kereke
László Zoltán: Nulla pont
Nemere István: Állatkert a kozmoszban / A legnagyobb kaland
Németh Dezső: Új Minótaurosz
Németh István: Tejútrendszer – Az atlantiszi űrhajó fényei
Ómagyarország: Az átkerülés napjai
Regőczi Gergely: Szabadságharc I-II. kötet
Sherley Webster: A titokzatos bolygó – Florida rejtélye
Skynet: Mutánsok
Sunny McCormack: Űrvándorok
Székelyhidi Zsolt: Jega Jade – Háborúban született
Szélesi Sándor: A beavatás szertartása
Szigeti András: Az Isten szeme
Új Galaxis 14
Új Galaxis 15

És hogyan szavazhatsz? A Facebookon keresztül, hogy minimalizáljuk a manipuláció lehetőségeit. Feltételezzük legalábbis, hogy általában egy embernek egy Facebook regisztrációja van (a hamis regisztrációkat elég jól szűrik arrafelé), a szavazáshoz választott motor pedig egy embertől egy szavazatot fogad el. Szeretnénk, ha minél pontosabb képet kapnánk arról, hogy a netező közönség mely idei kiadványokat szerette a legjobban.

Szóval, a szavazás menete:

1. Ha még nem vagy fenn a Facebookon, akkor regisztráld magadat – egyébként is érdemes!

2. Csatlakozz az SFportal Facebook csoportjához!

3. És szavazz!

A szavazásra január 10-én, vasárnap éjfélig van lehetőséged!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal Meetup – 2009. november A 2009-es év utolsó SFportal Meetupja jön – szokás szerint a Főnix klubban. Négy előadással várunk mindenkit a sci-fi különböző területeiről. Előadóink lesznek: Paszternák Ádám:...
2. AirlockAlpha – Portal Awards 2009 A korábban – a Sci Fi Channel névváltásáig – SyFyPortal néven futó AirlockAlpha című oldal idén is meghirdeti a Portal Awards díját, ahol a legjobb...
3. Szavazz a trill ikrekre! “Ahogy cikket és a képeket nézegetem, az újságíró erős tévedésben van, hogy kik is voltak itt a díszvendégek valójában” – érkezett még novemberben egy komment...

A magyar Szent Korona 27. századi történetével foglalkozó regény mellett a kötetben elolvasható a mű előzményeként megjelent “Megátkozott, bolond világ” című Brett Shaw-novella is.

A Korona hatalma ajánlott kereskedelmi ára 3990 forint. A Tuan kiadó honlapján a megrendelők 35 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a kötethez (plusz postaköltség). A kiadó boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 86. – a Kodály köröndnél) ugyanakkor 25 százalék kedvezményt adnak vásárlóiknak.

Ajánló a Tovább után.
Ajánló:
A 27. században a Démoncsászárként emlegetett IV. von Anstetten uralkodik az ismert világ fölött. Csillagközi birodalmának perifériáján létezik egy bolygó, aminek népéről rémisztő hírek terjednek a galaxisban. A Pannon lakói azok a turániak, akik három évszázaddal korábban a Kárpátia csillaghajó fedélzetén elhagyták a Földet, hogy új hazára leljenek. A Turáni Csillagköztársaság saját fejlődési utat járt be és híven ápolja történelmét, ám népét megosztotta a pártütés. Amikor távol a Pannontól előkerül a Szent Korona egy 1551-ben elveszett tartozéka, az északi és déli klánok egyaránt a korona nyomába erednek. A kutatást a nagy hírű ereklye után a mágikus hatalommal bíró császár sem nézheti tétlenül és legjobb emberét küldi a korona nyomába. Brett Shaw praetorianus ezredesnek nincsenek kétségei, hogy a Szent Korona olyan misztikus hatalommal bír, amelynek birtoklásáért a szemben álló felek bármilyen áldozatra képesek.

Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) regénye 2000-ben jelent meg először, és nem sokkal később a könyvesboltok polcain már csak hűlt helyét lehetett találni. A szerző fanyar humorral átszőtt történelmi oknyomozása során a 27. század perspektívájából szemlélve tárgyalja a Szent Korona történetét, a gyakran egymásnak ellentmondó eredet-elméleteket; ismervén az első kiadás utóéletét, bátran kijelenthetjük, hogy művével a magyar science-fiction egyik alapkövét sikerült megteremtenie.

A szerzőről:
Fonyódi Tibor teológia tanulmányai mellett okkult tudományokkal foglalkozott, majd tizenegy éve áttért a sci-fi területére. Első novellájának hőse – Brett Shaw – azóta fogalom lett a honi SF irodalomban. Alapítója a Mysterious Universe világának, több magyar történelmi kalandregény szerzője. 2000-ben Zsoldos Péter-díjat kapott A Katedrális legendája című kötetéért. Ma leginkább forgatókönyvírással foglalkozik, vezető írója a Tűzvonalban és a Géniusz televíziós sorozatoknak, nagyjátékfilmek forgatókönyvírója, társszerzője.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Megjelent – Harrison Fawcett: Szűz infrafényben & Hogyan legyünk Sherlock Holmes? [SFportal E-Book] A 2010-es esztendő utolsó SFportal E-Book kiadványaként érkezett meg Harrison Fawcett 2 Brett Shaw története egy kötetben. © SFportal for SFportal Sci-Fi Magazin, 2010. |...
2. Harrison Fawcett: A Korona hatalma (részlet) – Ránk telepedett az a kutya OPOS, mint Lackó a béresek nyakára, hogy az űrállomásos kuvaszkutya harapja sejhajon az összes fekete táltost, no de az...
3. Mysterious Universe megjelenések 2010-ben Most, hogy megjelent Fonyódi Tibor:  A korona hatalma című kötetének újrakiadása, nem árt kicsit előrébb tekinteni, és megnézni, hogy a Mysterious Universe kapcsán jövőre mit...

És ha tetszett a videó, akkor olvassátok el az SFportal szerkesztőinek véleményét is a sorozatról.

Kitekintés egy sorozat jövőjébe: Flash Forward – A jövő emlékei
Sorozat: November 16-án indul a FlashForward a magyar AXN-en
Sorozatajánló: Flash Forward – Egy pillantás a jövőbe

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A jövő emlékei – Flash Forward az AXN műsorán Az AXN hivatalos blogjának közlése szerint még idén ősszel bemutatják magyarul is az Egyesült Államokban a héten elstartolt új sci-fi sorozatot, a Flash Forwardot. A...
2. Flash Forward – új sci-fi sorozat az ABC-n Biztossá vált, hogy az ABC új sci-fi sorozatot rendel meg – a Lost epizódok alatt már keményen reklámozzák is a szériát. A Flash Forward Robert...
3. Flash Forward tüntetés Szokatlan, de a Flash Forward sorozathoz illő módon akarják elérni a törölt sorozat rajongói a folytatást. A Preventtheblackout.com oldalon gyülekező nézők az ABC los angelesi,...

November 17-én mutatják be az HBO műsorán a népszerű vámpír sorozat, a True Blood második szezonját. Az HBO Magyarország jóvoltából alant egy exkluzív interjút nézhettek meg kedvcsinálóként. Stephen Moyer, a True Blood főszereplőjét, Bill Compton alakító színész válaszolt a kérdésekre. Több egyéb honlapra is kikerültek hasonló interjúk – a videó után jönnek a linkek a többiekhez is!

A TRUE BLOOD – Inni és élni hagyni 2. évadjának premierje alkalmából további 4 interjút nézhettek meg a főbb szereplőkkel. Az interjúk rövidített verziója – egyéb True Blood ajánlók társaságában – felkerült az HBO Facebook oldalára, teljes hosszában pedig az alábbi blogokon érhető el:

Comment.com: Alex Skarsgard
Sorozatok-foruma.hu: Sam Trammel
Sorozatguru.hu: Rutina Wesley
Delta.blog.hu: Nelsan Ellis

További exkluzív anyagokat kínál a sorozat hivatalos weboldala, a http://www.trueblood.hu is.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. True Blood 3. évad az HBO-n – Sam-Tommy Két név: Sookie és Bill. Igen, a True Blood – Inni és élni hagyni című HBO-sorozat két főszereplőjéről, a mások gondolataiban olvasó pincérnőről és a...
2. True Blood 2. évad – sorozatajánló Bizarr, véres, erotikus. Ezzel a három szóval le is írtam a True Blood – Inni és élni hagyni című sorozatot, mely november 17-én hazánkban is...
3. True Blood: Pocsék kezdés után felfelé A True Blood című tévésorozatnak két jellegzetes eleme van: a szex és a vér. A történet szerint a vámpírok felfedik magukat, s az emberiség megdöbbenve...

Előadóink lesznek:

Paszternák Ádám: Lesznek-e könyvtárak a jövőben?
Fuchs Péter: Az SF és a vallás
Maróy Ákos: Machinima – CGI @ Home
Miyazaki Jun: SF rendezvények itthon és a nagyvilágban

Az előadásokról bővebben a Tovább után!

Időpont: 2009. november 12., csütörtök, este 19:00
Helyszín: Főnix klub, 1061. Bp. Paulay Ede u. 5. (a Gödörtől két percre)

A BELÉPÉS INGYENES!

Térkép

View Larger Map

Az előadások

Paszternák Ádám: Lesznek-e könyvtárak a jövőben?

A jövő vajon inkább steampunk, vagy cyberpunk lesz? Az egyikben van helye a könyvtárnak – a másikban átveszi a helyét… nos, mi is? És még: az asimovi rendezett világ és a Szárnyas fejvadász viszonya a társadalom egyik legrégibb intézményével. Jósda hat percben.

Fuchs Péter: Az SF és a vallás

A Pitch Black zarándokjai New Mekka felé zarándokolnak, a Dűne vagy a Warhammer 40,000 univerzumát mindenható isten-császárok irányítják. Annak ellenére, hogy a tudomány fantasztikus űrhajókat épít és mozgat és a vidám tekintetű telepesek számtalan világot népesítenek be, az ősi babona, a “nép ópiuma” úgy tűnik nem veszít vonzerejéből.

Hogy kerülnek az egyházak az űrbe, és milyen hatással van rájuk a súlytalanság? A nem létező hiperhajtómű eleve feltételezi egy magasabb intelligenca létét?

Maróy Ákos: Machinima – CGI @ Home

Pár éve a Jurassic Park mekkora truvaj volt – de ma már mindenki otthon készíthet effektekkel teli 3D animált filmet. Ahogy a 80-as évek a Desktop Publishing forradalmát hozták, a Machinima a Desktop CGI ígéretét hozza magával.

Miyazaki Jun: SF rendezvények itthon és a nagyvilágban

A pontos időpont bizonytalan ugyan, de nagy valószínűséggel az első sci-fi convention 1936. október 22-én történhetett meg, amikor 6 rajongó – köztük Frederik Pohl – vonatra szálltak, hogy más philadelphiai rajongókkal találkozzanak. A con szervezés azóta külön iparággá nőtte ki magát. Az előadás szomorú aktualitását adja, hogy az elmúlt héten húnyt el a világ legnagyobb sci-fi találkozójának, a San Diego Comic Connak a szervezője, Sheldon Dorf. Honnan hova fejlődtek az SF rendezvények itthon és a nagyvilágban?

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal Meetup – 2009. augusztus 13. Vége az SFportal Meetup nyári szünetének, augusztusra remek programot sikerült összeállítani. - Varsányi Martina a World of Warcraftot laza tíz-tizenöt évvel megelőző szöveges, internetes szerepjétékokról,...
2. Ne feledd! – SFportal Meetup: 2009. április 23, csütörtök este! Új, ingyenesen látogatható sci-fi rendezvénysorozat indul Budapesten, SFportal Meetup néven, a tervek szerint havi rendszerességgel. Az előadók alkalmanként a tudományos-fantasztikus művészet öt-öt fontos területét járják...
3. SFportal Meetup szeptember – Sci-fi és pszichológia Asimovnál elsősorban, de más szerzőknél is, a pszichológia vezető tudomány. Több helyen is megjelenik az emberi viselkedés tökéletes bejóslása, a transzparens, azaz teljesen feltérképezhető mentális...

Sheldon Dorf amikor még Michiganben élt, a Detroit Triple Fan Fair nevű rendezvényt kezdte el szervezni – az esemény Dorf elköltözése után is megmaradt, de sosem vált olyan nagyságúvá, mint a san diegoi találkozó. Amikor Dorf nekilátott az első találkozók munkálatainak, akkor az Egyesült Államokban sem volt annyira népszerű vagy elfogadott a sci-fi, a fantasy, a horror vagy a képregény – a népszerű kultúra határterületének számított valamennyi. Pusztán a tinédzserek szórakozásának tartották akkoriban őket.

Már az első, 1970-es Comic Con-on igyekeztek erősíteni a találkozó mindent befogadó képét: az első vendégek például a horrort képviselő Forrest J. Ackerman, a két népszerű sci-fi szerző, Ray Bradbury és A.E. Van Vogt valamint a képregényes Jack Kirby voltak.

A folyamatosan növekvő Comic Con legfőbb érdeme azonban nem csak az volt, hogy közel hozta egymáshoz az alkotókat és a rajongókat 4 napra – ennél nagyobb befolyást gyakorolt a zsánerre. Új alkotókat inspirált, új karriereket indított el, valamint érdemei vannak abban is, hogy felnőtté váltak (vagy legalábbis elkezdték felnőttként kezelni mások is) ezeket a korábban el nem ismert területeket.

Dorf 2001-ben vett részt utoljára a Comic Conon – az utolsó években ugyanis nem egészen értett egyet a szervezőkkel a rendezvény irányvonalát tekintve. Ettől függetlenül az ő víziója és öröksége remélhetőleg még hosszú évekig megmarad San Diegoban, a világ legnagyobb SF / képregény eseményeként.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Sci Fi hétvége: Comic Con & HungaroCon Két jeles esemény is esett az elmúlt hétvégére: míg lokális vonatkozásban a HungaroCon került megrendezésre, addig ezzel párhuzamosan San Diego ismét otthont adott az egyik...
2. SFportal Meetup – 2009. november A 2009-es év utolsó SFportal Meetupja jön – szokás szerint a Főnix klubban. Négy előadással várunk mindenkit a sci-fi különböző területeiről. Előadóink lesznek: Paszternák Ádám:...
3. Battlestar Galactica hírek a Comic Conról Döbbenetes mennyiségű tweet érkezik a San Diego-i Comic Conon részt vevő újságíróktól és bloggerektől, köztük egy magyar ismerősünktől is (aki esetleg jelen van twitteren, kövesse...

Ennek a különös egybeesésnek még alapvetően nem lenne hírértéke; de az egyértelmű párhuzamok a könyvekben ábrázolt Alapítvány és az al-Kaida közt kisebb vihart kavartak a tudományos-fantasztikus közösségben. Ugyan az elnevezés alatt elsősorban egy több szervezetet összefogó együttműködést értünk, sokan feltételezik, hogy az al-Kaida egy valós hely, egy menedék Bin Ladenék számára. A szó egy másik értelmezésében a Kaida tudásbázist jelent, amely megfeleltethető lenne annak a számítógépnek, amelyen Bin Laden tárolja azoknak az aktivistáknak és harcosoknak a neveit, akik segíthetik őt a nyugati világ elleni küzdelmében.

Bármi is legyen az igazság, az tény, hogy az Osama Bin Laden hirdetett propaganda a hanyatlóm, dekadens és leváltásra érett amerikai és európai civilizációról szinte szóról-szóra megegyezik annak a Birodalomnak a víziójával, amely Asimov regényciklusában ért el az összeomlás szélére, és amelyett leváltott a szűk tudóscsoport által vezetett Alapítvány.

Szeptember 11 – Hari Seldon ezt is tudta volna előre?

Asimov hőse, Hari Seldon egy távoli, biztonságos helyen rejtőzve jósolta meg a világ összeomlását, és onnan kezdte felépíteni a mozgalmát, amely a Birodalom helyét hivatott átvenni. Seldon vallási motivációt adott a követőinek, ahogy az iszlám harcosokat is a dzsihád élteti, és előre rögzített videóüzenetekben kommunikált a külvilággal, ahogy Bin Laden is tette a szeptember 11-ei terrortámadások óta.

Kérdéses, hogy a humanista és pacifista Isaac Asimov közvetlen módon inspirálta-e az arab mozgalmat, vagy véletlen egybeesésről van szó, és a science fiction, mint oly sokszor a történelem folyamán, ismét meglepő pontossággal tudta megjósolni a jövőt? Tény, hogy Bin Laden számos alkalommal járt az USA-ban és Nagy Britanniában, amikor beszerezhette a sci-fi klasszikusokat. Az is tény, hogy egy japán terrorista-mozgalom, az Aum Shinrikyo épp az Alapítvány nyomdokain próbált egy tudósok által vezetett társadalmat felépíteni a ’90-es évek közepén, kevés sikerrel.

Szomorú tény, hogy világ szörnyűségeinek elkövetőit sokszor a leginkább békepárti művek ihletik meg. Frank Herbert Dűnéjét is illették már olyan vádakkal, hogy Osama Bin Laden vallási háborújának adott táptalajt (pedig a dolog tulajdonképpen fordítva történt), Charles Manson, az ismert szektista és sorozatgyilkos kedvenc regénye pedig Robert Heinlein Stranger in a Strange Landje volt.

Az al-Kaida teória kritikájaként megemlítik, hogy a terrorszervezetet szinte kizárólag a CIA propagálta, mint a szeptember 11-ei terrorcselekmények felelősét. Bin Laden és tettestársai soha nem nevezték még így a saját mozgalmukat, mindössze az amerikaiaknak volt szükségük arra, hogy megszemélyesítsék az ellenséget. Egy, a terrorizmussal foglalkozó szakértő szerint az al-Kaida atyja az az Abdullah Azzam, aki Bin Laden szellemi mentora volt. Ő hitt abban, hogy stabil társadalmat csak a legszigorúbb iszlám tanok alapjaira lehet építeni. Azzam elképzelései sok tekintetben egybevágtak Seldonéval, így elképzelhető, hogy nem is Bin Ladent, hanem őt inspirálta Asimov klasszikusa.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Roland Emmerich rendezi az Alapítvány filmet Isaac Asimov Alapítvány-sorozatából film készül – ma kiderült, hogy a Columbia szerezte meg a filmjogokat. Emmerich és partnere, Michael Wimer lesznek a film producerei. A...
2. A 200 éves ember – blogajánló Mint nemrégiben kiderült, Roland Emmerich rendezheti az Alapítvány filmet – de nem ez lesz az első, asimovi alapokra építkező mozi. Bár az Én, a robot...
3. SFportal Meetup szeptember – Sci-fi és pszichológia Asimovnál elsősorban, de más szerzőknél is, a pszichológia vezető tudomány. Több helyen is megjelenik az emberi viselkedés tökéletes bejóslása, a transzparens, azaz teljesen feltérképezhető mentális...

Az alkotók. Azért alkotókat írok, mert az író és az illusztrátor egyformán részt vett a folyamatban. (Ha reklámszöveget írnék, a „magyar Sztrugackijok”-ról beszélnék. De ez itt nem reklám). Talán az a legnagyobb baj, hogy bennük sem tiszta mi is a science-fiction, de ezzel nincsenek egyedül. Egy helyen azt nyilatkozták: „Nem titkolt célunk, hogy egy olyan képzeletbeli univerzumot építsünk, mint a Star Wars szövevényes világa, amiből később animáció, film, esetleg számítógépes játék is születhet. Mindenesetre tárt karokkal várjuk a vállalkozó szellemű jelentkezőket, akik filmvászonra, vagy monitorra álmodnák Jega történetét”. Tehát ezt vállalták, és írtak egy játék forgatókönyvet. Nem többet nem kevesebbet. Még zenét is alkottak, meg egy csomó képet készítettek hozzá. (Az utóbbi időben nem volt még egy ennyire „teleillusztrált” könyv).

Vásárhelyi Lajos kritikája a Székelyhidi Zsolt Jega Jade – háborúban született című könyvéhez és illusztrációihoz.

Tehát mindent megtettek azért, hogy az alkotás elinduljon a számukra elképzelt úton. De ez akkor sem science-fiction regény, vagy ne adj isten, irodalmi szöveg. Nem is lehet hozzá úgy közeledni, mert aki annak akarja olvasni, az belefullad egy nyelhetetlen, száraz kásahegybe. Itt minden és mindenki csak jelen van. Hogy miképpen is néz ki, abban segítenek a grafikák. Az alkotók feltett szándéka, hogy a tervezett 12 kötetből, majd valamelyik képregény lesz. Azért egy ennyi kötetes forgatókönyv már pályázhat a Guiness rekordra!

A szereplőknek csak nevük van, semmi másuk. Szegény főhősnőnek még rendes ruhája sem. Csak edzőcipője, meg pár nagyon szükséges fegyvere. És gondolom rettenetesen össze-vissza karcolt bőre, miközben tanulás ürügyén mászkál a számára teremtett dzsungelben. (Nagyon féltem, mert ha a kényes helyre beültetett piercingje beakad valahova, az megrázó élmény lesz számára. Bár legalább úgy talán megismerkedik a valósággal).

A történet majdnem szokásos. Az emberiséget egy katasztrófa kiirtja, majd a mindenség ura, AO úgy dönt, újra kell teremteni. Egy Iris nevű hölgy – aki mellesleg istennő is -, feláldozza magát és töméntelen sok petesejtjét, és beszáll a teremtésbe. Egy robot kiszedi belőle ezeket a sejteket, majd klónozásos és jövőbeli nanotechnikákkal összekutyul belőle valamit. (Gondolom, sápadnak a szűznemzéssel szaporodó levéltetűk, hogy ők nem tudnak ilyen technikákat használni!) Végül ezt az elegyet tojás formájú inkubátorokba teszik és keltetgetik.

Amikor az egyik kozmoszban vándorló faj szól, hogy megfelelő bolygót talált a tojásoknak, akkor odamennek egy űrhajóval, és ágyúból a bolygóra lövik az inkubátor-tojásokat. Meg a kezdéshez szükséges technikát. Ám – hogy konfliktus is legyen – egy „ködrobot” éppen arra ólálkodik, és mivel a királyától azt az utasítást kapta, hogy mindent el kell pusztítania, hát rántottát csinál a tojásokból. Csak egy, csak egy legény (leány) marad talpon a vidéken, ő lesz a mi főhősünk. Magányosan neki vág a világnak és a tanulásnak.

Főhősünk a maga történetét egy kozmikus könyvtárosnak, a mindentudás letéteményesének meséli el. Tehát nem lőttem le a tizenkettedik kötet végső poénját; a hölgy mindent túlél. Ez ugyan viccesen hangzik, mármint a történet, de ezt így írták le nekünk. Ebben sem irodalom, sem fantasztikum nincsen, tudomány meg nanotechnika pedig nyomokban sem! Vannak azonban más szereplők is! Civilizációk, akiket AO hét egyed kivételével teljesen kipusztított, meg két egymással harcoló király. Akik az utolsó szál robotig kitartanak. Ám a szerző őket sem jellemzi, semmijük sincs, csak egy jó kép róluk, hogyan is kell elképzelni őket a filmeseknek, vagy a játékgyártóknak. Majd a sült krumpli mellé lehet kapni egy húsz centis műanyagbábút, egy üdítővel egyetemben. Ennyit az alkotásról.

Most pedig beszéljünk a kiadóról! ők is félreértettek valamit, ha ezt a forgatókönyvet science-fiction regényként díjazták, és irodalomként be akarják nekünk adni.

„A kiadó elképzeléséhez a már létező „cyber-fiction”, illetve a „techno-thriller” műfaja állt a legközelebb, amelyek legjelesebb képviselője Michael Crichton (Jurassic Park, A gömb, Androméda-törzs, Átprogramozott ember, Félelemben… és még sok lebilincselő történet). A másik jeles szerző, aki a pályázat szempontjából alapul szolgálhatott, az orvosi thriller koronázatlan királya, Robin Cook (Kóma, Vakság, Járvány, Halálos kockázat, Láz stb…). A zsűri tagjai voltak: dr. Tarján Tamás irodalomtörténész, az ELTE docense; Turczi István író, költő, műfordító; és Szalai Lilla, a Kossuth Kiadó munkatársa.”

Hát… el sem tudom képzelni, milyenek lehettek a többi beadott, de nem díjazott írások? Lehet, hogy a kiadót a sok kép zavarhatta meg, és a mellékelt zene? Nem tudom, csak azt látom, valami nagy bizonytalanság keletkezett. Esetleg át sem nézték a kéziratot rendesen, és ebből adódhattak a problémák? Mert olyan „költői szófacsarékok” maradtak a szövegben, amik sem egy irodalmi szövegben, de egy forgatókönyvben sincsenek helyükön. Jó szemű szerkesztő azonnal kiszúrja, és kigyomlálja őket. Ám esetleg nem vette észre, vagy respektálta a szerző eddig megjelent verseit? Mindez lehetséges.

Sajnos azt sem vette észre senki, hogy a magyar nyelvben a páros testrészeket egyes számban kell írni már egy jó ideje! Itt annyi kezei, szemei, fordult elő, hogy sepregetni lehetne őket. A Kossuth kiadót komolyabbnak ismertem és gondoltam. Valaki, valakik nem voltak a helyzet magaslatán, vagy valami miatt becsukták a szemüket. Tényleg nem tudom elképzelni, hogy ennyi jóravaló ember hogyan tudta magát ennyire átverni! Azt meg végleg nem hiszem, hogy majd a még megmaradt 11 kötetet is kiadják. De akkor meg minek kezdték el?

Azt sem hiszem, hogy nem volt jobb kézirat. Hiszen a kiadó kilencven valahány beadott műről beszélt. Ahogy a mai tudományos-fantasztikus irodalmat ismerem – már ami megjelent -, elég jó a minőség. Ennél jobbak is minden bizonnyal be lettek küldve, akkor miért pont ezt? Tudom, üzleti titok; erre szoktak hivatkozni. Itt újra leszögezem, nekem nincs a szerzőkkel semmi bajom, csak nem értem a kiadó választását. A szerzők azt mondták és tették, amire vállalkoztak. De a kiadó valamiért átverte önmagát, és az olvasókat is!

És akkor itt tartunk az olvasóknál. Az életem folyamán jó pár könyvet – köztük tudományos-fantasztikus irodalmat is – olvastam, de még illusztrált forgatókönyvvel senki nem traktált irodalom ürügyén. Pedig Lem vagy Zsoldos Péter esetleg Szatmári Sándor, még így is izgalmas lett volna, talán. Esetleg pár zeneszám mellékletével? Nem poénkodni akarok, de valahogy nem ugyanaz az íróknak és nekem elképzelésünk arról, hogy mit lehet elolvasni science-fictionként. Mert nekem olvasónak nem az a dolgom, hogy filmet vagy videó játékot gyártsak. Vagy régebbi filmélményeimből rakjam össze az olvasott szöveget. Hanem az, hogy a leírt szereplők jelleme, cselekedetei, gondolatai képeket és gondolatokat ébresszenek bennem. Hogy tudjak velük együtt érezni, izgulni értük. És olvasható, gördülékeny legyen az elém adott szöveg. Hát ebből a forgatókönyvből mindez hiányzott. Persze az is lehet, hogy ódivatú vagyok és olyanokat kérek számon, amik ma már nem divatosak. A posztmodernre szoktak hivatkozni ebben az esetben. Az az eset jutott eszembe, amikor egy ismerősömmel sétáltam, és megláttunk egy rettenetesen ízléstelen és ronda épületet. Én azt találtam mondani, hogy ez randa, mire ő azt válaszolta, nem randa, hanem posztmodern. Hát ezt talán nem kellene a science-fiction irodalomban megvalósítani.
Van pár szerzőnk, akik jókat és olvashatókat írnak, sőt még el is lehet rajtuk gondolkodni, néha még napokra élményt is adnak. Akkor minek nekünk irodalomnak álcázott játék- forgatókönyvekre pazarolni időnket és nyálunkat. Száraz és ehetetlen. Nem kérek belőle, még képekkel sem. Nálam ezek a jega-jádés tojások összetörtek, és semmi használható nem kelt ki belőlük, esetleg csak egy száraz zsírtalan rántotta lehetne belőlük! Majd, talán ha videojáték lesz belőle, akkor megnézem a főhős edzőcipőjét is… Talán…

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A Kommunizmusgyártó Gép – A. E. van Vogt: A nulla-A világa Ha a világot meg akarjuk változtatni, az emberrel kell kezdeni, lehetőleg már a bölcsődében. De az is lehet, hogy akkorra már elkéstünk. Az ugyan közismert,...
2. Kedvezményes könyvvásár és díszvendégek Felkerült az AXN Sci-fi – SFportal Találkozó oldalára a találkozó pontos nagytermi programja, ahol a külföldi díszvendégek paneljei és kis színdarabok lesznek majd láthatóak. Ugyanekkor...
3. Vélemény: Punnyadt Prométheuszok – Roger Zelazny: A Fény Ura Ha minden lehetséges, akkor már semmi nem érdekes. Ha bármit meg tudunk tenni, legjobb nyugton maradni, talán nem okozunk kárt. Ez még buddhista bölcsességnek is...

A mostani hétvégén sem nagyon unatkozunk – most is folyamatosan azon dolgozunk, hogy honlapjaink minél jobban kiszolgálják a magyar sci-fi rajongók közösségét. [Épp ezért kihagytuk az idei Szefantor utótábort is.]

“Ünnepi beszéd” helyett inkább megosztanánk Veletek, hogy min is munkálkodunk épp, hogy az ötödik születésnap már egy fejlettebb oldalt és a jelenleginél is még jobb közösséget találjon.

Először is, dolgozunk az SFblogs megújításán. Kb. egy tucat aktív blogger egy pár napos teszt időszak erejéig már kipróbálhatta az új rendszer alfa változatát, aminek több célja is van. Egyfelől, még könnyebbé szeretnénk tenni a blogbejegyzések írását, publikálását, még átjárhatóbbá akarjuk tenni a komplett rendszert. Másfelől, az SFblogs 2.0 egy csomó új, közösségi funkciót is tartalmazni fog – valamint reményeink szerint otthont fog nyújtani az új fórumrendszerünknek is.

Reményeink szerint sikerül rendszerszinten is összeházasítani az SFportalt és az SFblogsot – szeretnénk, ha egy felhasználónévvel hozzá lehetne férni az SFportalhoz, a blogokhoz, valamint a fórumhoz is. A jelenlegi SFportal fórum megmaradna ugyan, de inkább archívum jelleggel – és az SFblogsba beépített fórum üzemelne tovább. A feltételes mód nem véletlen, technikailag elég nagy kihívásokkal nézünk szembe – eredetileg a mai, születésnapi alkalomból élesítettük volna az új rendszert, de úgy döntöttünk, nem sietjük el az átalakításokat.

Dolgozunk azonban más projecten is a háttérben – méghozzá az ötödik születésnapi találkozónkon, ami egy, az SFportal (és az egykori Átjáró Napok) stábjától megszokott jellegű nagyrendezvény lenne. A kitűzött dátum 2010. október 16., szombat. A helyszínt illetően több elképzelésünk is van – a kiválasztási szempontok között jelentős súllyal esik a latba az, hogy szeretnénk a “hivatalos” programok után egy jó hangulatú esti bulit is csinálni, ahol kötetlenül lehet közösségi életet élni. És ahol a színpadon kívül is lehet találkozni a díszvendégeinkkel.

Ki lesz, vagy kik is lesznek ezen díszvendégek? Egyelőre nem tudunk konkrét nevet mondani, mivel még csak az előzetes megkereséseknél és tárgyalásoknál tartunk, mindenesetre több vonalon is elindultunk. Egyfelől, komoly esély van újabb Star Trek szereplőre, de próbálkozunk más tévé sorozatok irányában is – így Stargate és Battlestar Galactica díszvendégek sem esélytelenek. És persze ismét szeretnénk íróvendéget is hozni Nektek.

Hogy egy vagy több díszvendégünk lesz-e, és konkrétan ki(k) az nagyon sok tényező függvénye, úgymint:

- a megkeresett illetők szabadok-e a megcélzott időpontban

- Amerikából vagy Európából utaznának-e ide

- milyen szponzorokat sikerül találni (ami azért is nehéz kérdés, mert a gazdasági válságra hivatkozva a legtöbb cég csökkentette a marketing célú kiadásait)

Mindenesetre a vendég(ek) nevét jövő év április – májusáig szeretnénk közzétenni. Addig a javaslatokat szívesen vesszük, de a tippelgetéseket nem kommentáljuk.

Nos, ennyit a tervekről – most tovább kell mennünk a megvalósítás útján. Kedvenc filmes idézetünkkel zárva: A végtelenbe és tovább!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. 5 éves SFportal, megújult SFblogs Úgy esett, hogy sikerült átdolgozni az SFportal ötödik születésnapját – merthogy az SFblogs megújulásán munkálkodtunk. De a lényegen mit sem változtat – 5 évvel ezelőtt...
2. Ray Harryhausen munkássága – SFportal Meetup A februári SFportal Meetuppal sikerült kinőnünk a Főnix klub nyújtotta kereteket – ennek első előadója volt Chelloveck, az SFblogs kedvelt bloggere, és rengeteg magyarul megjelent...
3. Anthony Sheenard: regénytervek 100 évre Évtizedekre elegendő regény és novella ötlet porosodott Szélesi Sándor – az SFportal munkatársának – fiókjaiban. Ha egy író véletlenül hazatéved, és jó régészként feltárja a...

A célunk továbbra is az, hogy színvonalas honlapokkal, rendezvényekkel és közösségi élettel járuljunk hozzá a magyar SF fejlődéséhez, és mindent megteszünk a szórakoztatásért a hazai rajongótáborért, a későbbiekben is. Kedvenc idézetünkkel élve: A végtelenbe és tovább!

Kedvenc törzshelyünkön az eddigi éveket megünneplendő, bulit szervezünk. A Trombitás gárdája már évek óta jó kedéllyel és türelemmel viseli, hogy mindenféle sci-fi őrültek szabadulnak be hozzájuk – úgyhogy a party helyszínének őket választottuk.

Várjunk minden kedves olvasónkat, az SFblogs bloggereit, az SFportal alkalmi és rendszeres cikkíróit egy jó hangulatú bulira a Trombitásba (a Moszkva téren, szemben a 4-6-os villamos végállomásával).

Időpont: 2009. október 17., szombat, este 19 órától

Térkép:

View Larger Map

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal + New Tech Meetup – születésnapi találkozó 2 éves lett az SFportal Meetup, a jeles alkalomból összebútorozunk az ötletadó Budapest New Tech Meetuppal egy közös ünnepi rendezvényre. © SFportal for SFportal Sci-Fi...
2. Ray Harryhausen munkássága – SFportal Meetup A februári SFportal Meetuppal sikerült kinőnünk a Főnix klub nyújtotta kereteket – ennek első előadója volt Chelloveck, az SFblogs kedvelt bloggere, és rengeteg magyarul megjelent...
3. SFportal Meetup – 2009. november A 2009-es év utolsó SFportal Meetupja jön – szokás szerint a Főnix klubban. Négy előadással várunk mindenkit a sci-fi különböző területeiről. Előadóink lesznek: Paszternák Ádám:...

Az eredeti cikket 2009, október 9-én írtuk, a tartalmát 2010. szeptember 1-én frissítettük.

AKTUÁLISABB CIKKEK:

1. Amazon Kindle 3 teszt

2. Amazon Kindle 3 rendelés Magyarországra

Az Amazon.com online kereskedelmi portál elektronikus könyvolvasója 2007-ben jelent meg a piacon, a nemzetközi érdeklődés ellenére csupán az Egyesült Államok vásárlói számára.

A Kindle névre hallgató kütyü lényegében kizárólag az Amazon könyvesboltjából letölthető anyagokat támogatta, azokat is egyes-egyedül a cég saját 3G-netes hálózatán keresztül, illetve az USA-ban kiadott hitelkártyákkal való fizetés ellenében. A szűkre szabott lehetőségek és izolált könyvpiac felháborította a nyitottsághoz szokott közönséget, ennek ellenére a Kindle pillanatok alatt hiánytermékké vált az USA-ban, hiszen egyetlen korábbi e-olvasó mögött sem állt olyan széleskörű és gyorsan elérhető könyvadatbázis, mint amit az Amazon tett a terméke mögé.

Két évet kellett várni arra, hogy az óriáscég megnyissa kapuit az Amerikai határokon túlra is; persze csak az eddigiekhez hasonló feltételekkel. Október 19-től Magyarországról is rendelhető lesz az Amazon webáruházából a Kindle 2-es változata, ami az elődjénél nagyobb teljesítményt nyújt 259 dolláros áron. Frissítés: Az Amazon Kindle legújabb generációja már 139 dollártól rendelhető – ez a csak wifis változat, a 3G-s 189 dollárt kóstál. A magyar olvasóknak is Amerikából kell behozatniuk a készüléket, így  is több mint hatvanezer forintba azonban kb. 30 000 Ft-ba kerül az aktuális árfolyamtól függően – erre rájön még a szállítási költség, de a vám megfizetését az Amazon vállalja magára. A 189 dolláros, kb. 42 000 Ft-os változathoz  azonban ingyenes 3G-s internet-hozzáférést kapunk, amin keresztül 10-12 dollárért tölthetjük le  az olvasnivalót.

A 3G-t a hwsw nyomozása alapján a Vodafone fogja biztosítani, így a forgalmasabb területeken és a nagyvárosokban biztosan hozzáférnünk majd az e-store-hoz, ha kifogyunk az olvasnivalóból. Az Amazontól több mint 300.000 kiadvány tölthető le jelenleg angol nyelven, de a jövőben várható, hogy bővülni fognak a megközelítőleg száz ország anyanyelvű anyagaival, ahol velünk együtt forgalmazni kezdik a Kindle-t.

A készüléken nagyjából 1500 könyvet tárolhatunk majd, és ha hirtelen nem lódul meg a dollár-forint árfolyama, akkor elképzelhető, hogy meg is tud térülni a Kindle ára, hiszen a kötetek jelenleg nagyjából a felükbe-kétharmadukba kerülnek a nyomtatott változatuknak, a szerzői jogvédelem alatt nem álló anyagok pedig gyakorlatilag ingyen elérhetők  (a helykihasználás előnyeiről már nem is beszélve). A hatcolos kijelző monokróm, így erős fényben is viszonylag jól olvasható, ha az embert nem zavarja, hogy papírlap helyett egy kijelzőt kell böngésznie.

A termék nemcsak az internetről, hanem számítógépről is feltankolható egy kábel segítségével, ennek a hátulütője, hogy a legnépszerűbb e-book formátumokat (mint a PDF) nem támogatja, csak az Amazon saját, másolásvédett fájljait. Persze különböző konverziós megoldással olvashatóvá lehet tenni a Kindle-ön egyéb formátumokat is, és lehetőség van internetes böngészésre, valamint zenék (vagy hangoskönyvek) hallgatására is.

Az biztos, hogy léteznek a piacon barátságosabb árú (gyakran modernebb) e-olvasók is, de az Amazon üzleti modellje odakint bevált, úgyhogy kíváncsian figyeljük a hazai eladások számát.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Ingyenes lesz az Amazon Kindle? Elméletnek vad elmélet, de valójában nem lepődnénk meg, ha hamarabb eljönne az ingyenes, vagy legalábbis megfizethető árú e-könyvolvasók korszaka, mint ahogy tervezzük. 2009 októberében egy...
2. Amazon Kindle DX villámakció + SFportal Kindle nyereményjáték Az Amazon.com egynapos villámakcióban 80 dollárral csökkentette a nagyméretű, 9,7″-os Kindle DX árát; aki azonban beérné a 6″-os Kindle Wifivel is, annak irány az SFportal...
3. Amazon Kindle 2 kiárusítás 89 dollárért? Körbeszaladt a blogoszférán a pletyka, mely szerint amerikai idő szerint pénteken (azaz elvileg néhány óra múlva) az Amazon óriási Kindle 2 kiárusítást tart. Az egy...

A Karcolat egy novellákból álló válogatás. Lehetne írásról írásra boncolgatni, de ez az olvasó számára érdektelen, a szerzőket meg csak idegesítené. Tehát marad az a lehetőség, hogy általánosságokat fogalmazunk meg olyan hibákról, amelyek gyakran előfordulnak, majdhogynem kötelezőek.

Vásárhelyi Lajos írása a Karcolat Amíg világ a világ című kiadványáról.

A külcsín megteszi, bár elég sötétre sikerült. A szín egy antológiához jó, ha nem volna az a „női-magazinos” kép rajta. Az alcímről nem érdemes vitatkozni, ez megtörtént. Jópofizni akart valaki, de félresikerült, főleg úgy, hogy az adott novellának ez a mondata nem is lényegi elem, és az írás sem súlypontos. Máskor azért érdemes figyelni, mivel egy ilyen címadás nevetségessé tehet jobb sorsra érdemes ügyeket is.

A nyomda nem volt a helyzet magaslatán, mert vannak helyek ahol egyetlen apró mozdulattal, sokkal szebb felület jött volna létre. Ez nem teljesen a szerkesztők feladata, hiszen a tipográfia egy szakma, és a tördelőnek illik értenie hozzá. Ezért a kiadvány itt-ott lyukas, és a látvány döcögős.

Az írásokkal kapcsolatban, úgy éreztem, kicsit elhamarkodott volt a nekiindulás. Mintha a nyomda kényszerítette volna, hogy azonnal hozzunk össze valamit. Válogatáskor aztán az derült ki, „csak ennyink van”. Ha ez így történt, akkor inkább várni kellett volna.

Sok olyan írás van, amit a szerzője nem gondolt végig, és senkivel nem is beszélte meg, hogyan lehetne az ötletét hatásosabban megvalósítani. Sokszor nem érzem az írás mögött azt a gondolatot, világlátást, véleményt, ami a szerzőt arra mozdította, hogy ezt az írást elkövesse. Nem gondolkodtat el, inkább az jut eszembe, talán ő sem tudta miért teszi, amit tesz. Most nem csak arról van szó, hogy mások által már sokszor lerágott csontot kezdünk újra rágni. Mert azt is lehet nagyon egyénien megvalósítani. Hiszen csak a történetek száma véges, a kivitelezés, elmesélés lehetőségei kimeríthetetlenek. De ha nincsen gondolat, akkor hamar vakvágányra futunk, és az olvasó csak mérgelődik, hogy ilyen novellákra pazarolja az idejét.

Van itt minden vegyesen, és néha ez zavaró, mert akaratlanul össze nem hasonlítható írásokat próbálunk összehasonlítgatni. Ám elolvasva őket kiderül, hogy három csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak azok, amiket érdemes elolvasni, és utána még el is gondolkodik az olvasó. Azután vannak azok, , amiket ha szerzőjük végig gondolt volna, hogy mit is akar vele, egészen jó írás kerekedett volna belőle. És legvégül: azok, amiket nem volt érdemes még megírni sem, mert csak halvány ujjgyakorlatok.

Mert vannak hagyományos csapdák is, amikre a szerkesztők nem figyelmeztették az írókat.

Ilyen, Az Anya-természet Project. Az ötlet kiváló, csakhogy az író bele esik egy őshibába. Ha megfogalmazok egy zárt rendszert, akik azon belül mozognak, csak a rendszer belső logikája szerint cselekedhetnek, és csak belső fogalmakat használhatnak, a külsőről nem lehet tudomásuk. Vagy, ahogy az ószövetségi próféta mondja: „Ti nem gondolhatjátok, amit Isten gondol. Ti nem mondhatjátok, amit Isten mond!” Mert csak teremtmények vagytok, a tudásotok a teremtményé, nem a teremtőé.

Magyarán, az egerek nem szidhatják a professzort, bármennyire intelligensek is, és nem adhatnak a labirintusnak, kívülről a kísérletezőktől származó nevet. Fogalmi és névrendszerük csak a sajátjuk lehet, ami a rendszer belsejéből származik. Ezt azért szokták kikerülni az írók, mert igen nehéz megvalósítani. De ha kikerülik, elvész a történet értelme.

Még magyarabbul, a méhek nem nevezhetik azokat a dolgokat virágnak, amiről a mézet gyűjtik, és a mézet sem nevezhetik méznek. Mert ezek emberi fogalmak, és azok a méheken kívül keletkeztek. De semmi kesergés, ebbe szinte mindenkinek a bicskája bele szokott törni. Hogy azért meg lehet valósítani, példa rá Zsoldos Péter Ellenpont című regénye. Kutya nehéz, de hálás feladat, ha sikerül az író nagyon sokat tanul belőle. Ezzel azért foglalkoztam hosszabban, mert visszatérő hiba, és főleg science-fictionokban fordul elő.

A következő, amivel nagyon el lehet rontani a legjobb írást is nem odafigyelés, vagy rossz szerkesztés miatt, az az, amikor jó előre lelövöm a poént. Ez történt az Egy tudós hite című novellájában. Tessék belegondolni, ha a két tudós pont fordítva viselkedne, milyen meglepetés volna az. Így csak az derül ki, amire az elejétől számítottam. A „döniken-hitű” tudja, mit hoz a jövő, a vaskalapos pedig erőlködik, és nem válogat az eszközökben. Így az írás nem érdekes. Egyébként minden a helyén van, a környezet, a leírások, de érdektelenné válik. És azért egy gyilkosságot ugyan úgy nem lehet ilyen olcsón megúszni, mint egy ilyen nagy horderejű felfedezés eltitkolását. A sok „hülye beduin” úgyis kikotyogta volna. El lett baltázva egy nagy lehetőség.

Ám a fantasy novellák közül is előkerül egy briliáns írás, ami belehalt abba, hogy nem lett végig gondolva, megszerkesztve. A Holló Hajnala. Nagy lehetőségek elpackázása. A szerző mindennek birtokában volt, ami egy jó íráshoz kell. És az ötlet a hollókkal zseniális. Minden adott volt, csak néhol vissza kellett volna fogni az elszabadult fantáziát. És jól megszerkeszteni. Talán ha rövidebb a novella, az rákényszeríti a szerzőt egy összefogottabb ábrázolásra. A fantasyk átka a terjengősség.

Aztán vannak a másik oldalról a végletek, amiket talán megírni még meg lehet – hiszen a szerző azt tesz, amit csak akar -, de a szerkesztőknek ébereknek kell lenniük. A Sziklaszirten-ben az történt, hogy a szerző hülyéskedni akart, de elég rosszízűre sikerült, sajnos. A számítógép mindig ad egy lehetőséget az írónak az ilyen kivédésére: mentse el a fájlt, majd nyissa meg újra, és írja át, majd ezt ismételgesse, míg az alaptól teljesen eltávolodik, mint a repetitív zene. De csak akkor tegye, ha mondani is akar vele valamit az olvasó számára. „Tényleg nem volt jó élmény… lehajtott fejjel bandukolva” ment ki az Olvasó ebből a történetből, mert a hulla fenn akadt a sziklákon. Az olvasó biztosan szégyellte magát. Volt is miért. De annak is, aki beválogatta.

Aztán itt van a Kultúra című írás. Szerencsére rövid! Ahogy olvasom, nekem talán röhögnöm kellene, de inkább csak nyüszítek. Ez az a helyzet, amikor a két fél teljesen félreérti egymást, az író meg a helyzetet. A helyzet a következő: hegedűverseny szól a rádióból, és megszólal egy borízű hang: „Józsi, zárd már el azt a szart.” Ennyi, és nem több. Ujjgyakorlatnak megteszi, de nem kellett volna beválogatni.

De hogy egészen a szélsőségig elmenjünk, megírták nekünk az Eb sors című novellát. Sok mindent végig lehet gondolni, de nem mindent kell megírni, és főleg megjelentetni. Még jó, hogy a kislány ebben a sanyarú jövőben nem egy olyan százlábúval találkozott, ami harminc lábát elvesztette! Mert akkor ugyancsak befürödtünk volna. Hogy egy félszemű kutya miatt a kislány is kivájja a szemét… hát nem tudom, érdemes-e ilyet megírni! Ellenünk fordul az írás, és az író, meg az olvasó rokkan bele. Azt is mondhatnám, hogy ízléstelen, és hatásvadász. Ez már így sokk!

Ezek mellett azonban – ezt el kell ismerni – vannak olyan írások, amiket jó mesteremberek készítettek, akik tudták, hogyan lehet hatásosan elmondani egy mesét. Az apróbb hibák a szerkesztés hiányosságai miatt maradtak csak meg. Azért emlegetem a szerkesztést és a szerkesztőket, mert ezek az írások egy műhelyben készültek, ahol gondolom meg is beszélték, hogy mit miért? Tehát szinte már az ötlet pillanatában kritikát lehet gyakorolni, és jó megoldásokat ajánlani. Nem kell mindég mindenből az első változatot elfogadni! Módosítani kell a szöveget, egészen addig, míg az a leghatásosabban nem szól. Hiszen Tolsztoj is agyonjavította szövegeit. Láttam olyan kéziratot, ahol még a javítások is háromszor át lettek javítva. És ha ő megtehette, nekünk sem árt. Luther Mártonról mesélik, hogy amikor németre fordította a Bibliát, minden mondatot hangosan felolvasott és addig csiszolta, míg felolvasva nem hangzott döcögősnek.

Tehát vannak lehetőségek, csak éljünk velük. Ha már van az a műhely, használjuk ki a melegét, és védelmét, a szerkesztők tudását, meg egymás társaságának lehetőségét. És majd a következő újság még sokkal jobb lesz, csak türelem, és szívós munka. Aki meg a gyors eredményeknek a híve, az keressen magának más szakmát. Hiszen Magyarországon az irodalomból legfeljebb a kiadók meg a terjesztők tudnak megélni. Bár nekik sem mindég sikerül.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Jonathan Cross: Veszett lelkek városa könyvkritika – Szavak versus látvány Lautréamont a Maldoror énekeiben már azzal küszködött, hogy a szavak hogyan is tudják megjelenteni belső démonainkat. Költői próbálkozás volt, de igazából, nem olyan eredménnyel működött,...
2. A lélek éjszakája – könyvkritika: Káli dala Akár egy szerkesztő útinaplója is lehetne: „Hogyan jártam Indiában” címmel. Hiszen úgy indul a történet, hogy egy irodalmi szerkesztő leközöl pár verset és elindul megkeresni...
3. Megjelent a Karcolat antológia Megjelent a Karcolat Írói Műhely és a tavasszal alakult Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület első antológiája Karcolat – Amíg világ a világ címmel. A...

Előadóink lesznek:

Németh Attila (Galaktika Magazin): TOP10 írói hiba, amivel felidegesíthető egy irodalmi szerkesztő
Katona Zsuzsa: Az Alkony világa
Bükkfejes András: MASAT-1, a magyar egyetemisták által műholdja
Szedlák Ádám: 10 éves a System Shock 2, minden idők legjobb sci-fi játéka
Ragó Anett: Sci-fi és pszichológia

Helyszín: 1061. Bp. Paulay Ede u. 5. (a Gödörtől két percre)

A belépés ingyenes!

Térkép

View Larger Map

Kapcsolódó bejegyzések:

1. SFportal Meetup szeptember – Sci-fi és pszichológia Asimovnál elsősorban, de más szerzőknél is, a pszichológia vezető tudomány. Több helyen is megjelenik az emberi viselkedés tökéletes bejóslása, a transzparens, azaz teljesen feltérképezhető mentális...
2. SFportal Meetup szeptember: Top10 írói hiba Mik azok az írói hibák, amiket ha elkövetsz, akkor egy irodalmi szerkesztő garantáltan a haját fogja tépni a kézirat olvasása közben? Németh Attila, az egykori...
3. SFportal Meetup – 2010. szeptember Szeptemberben újraindul a két hónap nyári szünetet kivevő SFportal Meetup rendezvénysorozat. Az első esemény szeptember 9.-én- most csütörtökön – lesz este héttől a Tűzoltó utca...