Sorozatajánló: Supernatural

A Supernatural az a sorozat, amelynek az első évada korántsem merítette ki a lehetőségeket, és kapott lehetőséget a történet kibontására: valós időnkben éppen a negyedik évad közepén járunk, egyenes úton az Armageddon felé. Nem hiszem, hogy ez spoilernek számítana, mert az a sorozat, ahol szellemek, alakváltók, vámpírok, démonok, démonvadászok vannak, előbb-utóbb eljut a Végítéletig. Jobb esetben nem is egyszer.

A sorozat első évada Odaát címen látható volt magyar tévécsatornán is, ám ha valaki esetleg lemaradt volna róla, idézzük fel a sztori alapvetését. A történetek főszereplője egy testvérpár, a Winchester-fiúk, akiknek 1983. november 2-án egy sárga szemű démon megölte az anyjukat. Mindennek jó oka volt (egy időutazásos epizódban még a nagyszülőket is megismerjük), ám a fiúk nem ismerik az okokat, folyamatosan döbbennek rá a démon tervére. Közben persze a bosszúvágy és a megfelelni vágyás a démonvadászok közé sodorja őket, és felveszik a harcot a természetfeletti valamennyi gonosz megtestesülésével. Eltüntetik a bosszúálló szellemeket, megkarózzák a vámpírokat, lekapcsolják a boszorkányokat és boszorkánymestereket, ősi átkok és pokolbeli démonok nyomába vetik magukat. Mindez persze áldozatokkal jár, és közben ők maguk is számtalan sérülést beszereznek, számtalan barátot vesztenek el.

A vámpírok persze nem olyanok, mint amilyeneknek a vámpírirodalom után elképzeljük őket, és a szellemek is némileg mások. Az ősi attribútumok megmaradnak, de némi másság mindig van, s ez jót tesz a sorozatnak, amelynek azonban a legnagyobb erőssége a két Winchester-fiú.

Dean (Jensen Ackles) az idősebb, aki éppen ezért felelősséget érez öccse felé, és megpróbálja mindig megvédeni. Ő a lazább, a bohémebb, aki minden női feneket megnéz, és minden lányra rástartol. Ha fél is, azt jól leplezi, nyegleségével, szókimondásával, poénjaival. Ugyanakkor önfeláldozó, és ha kell, kemény önmagával szemben is, akárcsak a világgal szemben. Sam Winchester (Jared Padalecki), az öccs a jogi tanulmányai közül csöppent a természetfelettibe a bátyját kisegítve az apjuk utáni nyomozásban. Ő az, aki mindent tud, aki gondolkodik, a nyugodtabb – persze egészen addig, míg rá nem jön, milyen szándékai vannak vele a sárga szemű démonnak.

A Supernatural a feszültséget és a játékosságot vegyíti. A démonűzések és démoni szövetségek megkötése mellett, szörnyűségek világa mellett megannyi poénos jelenet, sőt, rész van. Ki mernek kacsintani a filmből nem egyszer a nézőre: van itt filmforgatás közbeni szelleműzés, van fekete-fehér retro-horror, vagy Blair Witch Project-paródia. Az egyik részben még egy óriási depressziós plüssmaci lövi főbe magát, a következőben pedig már mennyi és pokol közé szorulnak a Winchesterek, és úgy néz ki, a pokolban kötnek ki.

Mert a sorozat folyamatosan nyit. Míg az első évad jórészt vadászattal telik, a másodiknak már célja van: a sárga szemű démon tervének felderítése a cél. A harmadik évad durvul: Dean Winchester lelkét kell megmenteni, a negyedik… nos, ha vannak démonok, kell lenniük angyaloknak is, ugye? De ők sem olyanok, mint amilyennek a templomokban elképzeljük őket. A negyedik évadban megjelennek az angyalok is. Ezzel együtt persze nem biztos, hogy a fiúk megszabadulnak a pokoltól…

A Winchesterek sok csatát megnyernek, de a háború vége mindig messzebb és messzebb kerül, kinövik a vadász-ruhát és komoly démoni ellenfelekké válnak, akiknek mind erősebb gonoszsággal kell szembenézniük. Ők maguk is változnak, ahogy a céljaik is, de párosuk ennek ellenére sok humorral fűszerezve (a második évad összeválogatott zenéje is remek) tör előre karókkal, sóval, tűzzel, fegyverekkel egy 1967-es négyhengeres 327-es Chevrolet Impaláján – az „odaát” szörnyei között.