Könyvismertető

Részeiben jó – Dan Wells: Részlegesek trilógia


Az utóbbi években Dunát lehet rekeszteni YA regényekkel és filmekkel. Ezek a történetek sokszor SF köntösbe öltöztetve olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak, amelyek ennek a korosztálynak szólnak: Én-keresés, szerelem, megfelelési vágy… Nincs is ezzel semmi baj, a kérdés csak az, hogy mennyire köti le azokat az olvasókat, akik már nem a tízes éveiket tapossák.

wells_reszben_emberDan Wells Partials-Részlegesek trilógiája egy mostanában divatos posztapokaliptikus YA disztópia. Hadászati célokra a ParaGen genetikai módosításokkal fejlettebb embereket hozott létre, a Részlegeseket, akik a háború végeztével nem találták a helyüket a társadalomban. A feketék vagy a nők korábbi sorsához hasonlóan nem minősültek teljes jogú embernek, így idővel harcba szálltak a jogaikért. A Nagy Háború ez emberek és a szuperkatonák között csakis az előbbiek vereségével végződhetett, az emberiséget gyakorlatilag letörölték a föld színéről. Ha ez nem lett volna elég, elterjedt egy vírus, amire csak kevés ember bizonyult immunisnak, a pár tízezer Long Islanden húzta meg magát. Bár a Részleges háború véget ért, az emberiség lassú kihalásra ítéltetett, mert a vírus megöl minden csecsemőt a születését követő néhány napban.

Az így megszületett posztapokaliptikus világot Dan Wells innen-onnan kölcsönvett elemekkel festi meg: az időjárás felborult, a tudomány és a technika visszafejlődött, az áram ismeretlenné vált, és a természet fokozatosan visszahódítja a városokat. Az társadalom már izgalmasabb: a családok nem vérrokonságon alapulnak, hanem szimpátia alapon szerveződnek, és Remény Törvény hatja át az a világrendet, ami arra kényszerít minden 17 életévét betöltött lányt, hogy évente teherbe essen, hátha egyszer, valamikor egy csecsemő életben marad. A világkép elég sötét, de Wells óvatosan elhallgatja ennek a legnyomasztóbb részeit. Csak a nem tizenéves olvasó kezd el gondolkozni, hogy például mivel jár, ha egy teljes generációnyi lány kényszerítenek gyermekszülésre 16 évesen, pontosan tudva, hogy a baba úgyis meghal, vagy gondol bele, hogy az alig észrevehető, fokozatos leépülés talán tragikusabb, mint a háború okozta halál és pusztítás.

wells_toredekekA három kötetről külön-külön is oldalakat lehet írni, ráadásul a cselekményről nehéz súlyos spoilerek nélkül beszélni. Így inkább azt tudnám megragadni, hogy a kötelező akció, kaland, meglepetés, fordulat és hasonlók között mitől lesz a Dan Wells regénysorozata talán kicsivel több, mint egy átlagos YA mű. Eleinte úgy tűnik sablonos történetet kapunk: Kira Walker, a túlélők egyike, személyes okból makacsul keresni kezdi a csecsemőket megölő vírus ellenszerét, és így kapcsolatba kerül Sammel, egy Részlegessel. Ezzel lavinát indít el, először csak azt az egy férfit kedveli meg, aztán egyre többet tud meg a Részlegesekről, és egy távolabb kalandozik nem csak térben, hanem gondolkodásában is az emberi közösségtől.

Az első kötet, A részben ember minden fordulata ellenére egyszerű és kiszámítható, az egyetlen érdeme, hogy könnyen emészthető. A második és a harmadik kötet (Töredékek, Romok) sokkal komorabb, és nem csak a folyamatosan fogyatkozó emberek és Részlegesek miatt, hanem mert világossá válik, hogy senki sem képes még a saját társaival sem együttműködni, és hiába kecsegtet reménnyel, a legtöbb megoldási kísérlet végül több kárt okoz, mint amennyit használ. A túlélés záloga a két „faj” békés együttélése lenne, csakhogy ennek a megvalósítása szinte lehetetlen, mindkét fél valahol jogosan gyűlölködő, paranoiás, ijedt, makacs, bosszúszomjas… szóval érthető, hogy háromkötetnyi véres küzdelem és önfeláldozás kell a változáshoz. Dan Wells jó ütembe rántja le a leplet a titkokról és összeesküvésekről, Kira előtt a Long Island-i kisvárosból kiindulva fokozatosan tágul ki a horizont, és kezd minden mindennel összefüggeni. Eközben felmerülnek a témába vágó emberi és erkölcsi kérdések: meddig vagy mitől ember az ember? Ha a másik alternatíva az emberiség kipusztulása, minden szörnyűség elfogadható? Az válaszok YA irodalomhoz illően leegyszerűsítettek, de el kell ismernem, hogy tetszik a gondolat, hogy az összefogást genetikai módosításokkal és vírusokkal akarják kikényszeríteni. Ha az embereknek önszántukból nem megy, marad a külső erő…

wells_romokKira Walker 16 éves, igazi YA hősnő, különleges, erős, okos, akinek rendeltetése van, aki meg akarja tudni kicsoda, és aki a világ megmentője lehet. Kissé papírízű lányalak, de legalább nem bosszantó kamasz, talán a körülmények miatt a gondolkodása érettebb a koránál. Az viszont már teljesen hihetetlen, hogy ennyi idősen olyan (tudományos) eredményekre jön rá, amikre sokat tapasztalt tudósok nem. Kira mellett a regény másik főhőse egy Részleges, Samm, ők ketten egyfajta Rómeó és Júlia kapcsolatba kerülnek, a „családjaik” halálos ellenségek, így ők lehetnek a béke letéteményesei is. A szerelmi szál szerencsére nem túlzottan erőltetett, nem fordul érzelgésbe. Azért a szerelem mibenlétéről sikerül bölcsességeket mondani: „A szerelem nem mérlegeli a lehetőségeket, a szerelem nem a legjobb megoldásokat keresi, hanem egyszerűen akar valamit, nem is tudja, hogy miért, nem is érdekli, hogy miért, mert a szerelemre a szerelem az egyetlen magyarázat.” A további kamasz-szereplők szintén sablonosak, egy-egy tulajdonság hordozására vannak, a Részlegesekről bár bizonygatják, hogy emberek, Samm kivételével egyikük sem kap valódi személyiséget. A felnőtt szereplők valamivel árnyaltabbak, de ők a történet alakításában kevés szerepet kapnak – hála a kamasz szemszögnek, többnyire egyszerűen hibás döntéseket hoznak.

A leírtakból látszik, hogy a cselekményről könnyedén el lehet feledkezni akár mind az ezerkétszáz oldalon keresztül. A nagy fordulatnak szánt leleplezések kiszámíthatóak, túl sok a véletlen a történetben, és nehéz szívből drukkolni olyan szereplőknek, akikre tíz oldallal később már nem is emlékszik az ember. Ugyanakkor azon kaptam magam, hogy a ParaGen szétszóródott kutatói izgatnak, miattuk falom az oldalakat. Ők nem a széttöredezett világba született kamaszok, hanem az úttörő tudósok, akik, amikor látták, hogy hibát követtek el, egyéniségükhöz illően próbálták helyrezökkenteni az idő kerekét. Érdekesebb lenne a trilógia, ha róluk szólna, persze akkor nem YA irodalom lenne. A saját korhatáros keretein belül Dan Wells regénysorozata így is összetett és okos, bátran adnám bármelyik tizenéves kezébe, aki ismerkedni akar a disztópikus-posztapokaliptikus SF-fel. Felnőtt szemmel az ördög, vagyis ez esetben az élvezet, az elgondolkoztató részletekben rejlik.

Cselekmény 80%
Karakterek 70%
Világkép 85%
Final Thoughts

Vérbeli YA disztópia a szokásosan sötét világképpel, szövevényes történettel és tipikus hibákkal, de ezzel együtt is felülmúlja a zsáner átlagos alkotásait.

Overall Score 78%
Readers Rating
0 votes
0

Comments are closed.