Amióta az emberben kialakult a képesség a környezetében történő események megfigyelésére, a véletlen egybeeséseket mindig kiemelt figyelem övezte. Matematikusok és filozófusok próbálták megfejteni a szinkronisztikus események titkát, a XX. században pedig komoly tudósokat is foglalkoztatott a jelenség. A témában a legismertebb írások mindenképp C. G. Jung munkái, ő nevezte el szinkronicitásnak a tér- vagy időbeli, egymással oksági kapcsolatban nem lévő egybeeséseket, elméletének tisztázásában pedig Wolfgang Pauli segített neki.