Megjelent a Galaktika márciusi száma. Témája a gépesített háborúk, melyhez két novella és a cikkek kapcsolódnak. A szám szerzői: Robert Sheckley, Fred Saberhagen, James Morrow, László Zoltán, Stephen Baxter, H. H. Hollis és Isaac Asimov. Az induló folytatásos kisregény az 1934-es Oldalvást az időben, Murray Leinster tollából. A Galaktika márciusi számában új folytatásos kisregény indul, Murray Leinster Oldalvást az időben-je, amely első megjelenése idején, 1934-ben forradalmian újnak számított, de ma is ugyanolyan szórakoztató és elgondolkodtató, mint régen. Egy napon arra ébred az emberiség, hogy bolygónk amolyan bizarr mozaikká vált, egyes részei helyet cseréltek párhuzamos Földek megfelelő helyeivel, és így az egyik szeletben ma is áll és virágzik a római birodalom, egy másikban vikingek élnek Amerikában, egy harmadikban pedig dinoszauruszok bóklásznak az óriás páfrányfák között. A havi témához, a Gépesített háborúhoz két novella kapcsolódik, Robert Sheckley ?rmadár-ja, amelyben a b?nözés visszaszorítására robotmadarakat vetnek be, de azok egyre tágabban kezdik értelmezni az erőszak fogalmát; valamint a Gondolkodás nélkül Fred Saberhagentől, amely a szerző berserker-ciklusának indító darabja, s egy idegen roboterőd és a vele szemben álló emberek szellemi párviadalát meséli el. James Morrow elbeszélése, a Bibliai történetek felnőtteknek 31: A Szövetség egy számítógépről szól, ami feladatául kapja a Tízparancsolat k?tábláinak újjáteremtését, de a maga logikus módján meg kell kérd?jeleznie hite alapjait. A Százezer Armstrong László Zoltántól az ?rkutatás egy lehetséges jövőjét vetíti elénk, középpontban a harmadik világ országaival. Stephen Baxter Hugo-jelölt Gravitációs kút-ja ugyanakkor az emberiség távoli jövőjébe repíti el olvasóit, ahol kései utódaink már megszabadultak a fizikai lét korlátaitól. No és vajon hogy lendítheti föl a matematika egy sótlan professzor szexuális életét? Erre ad választ H. H. Hollis Nebula-díjra jelölt novellája, a Mese a matematikusról és a kardokról. A havi retró egy igazi klasszikus: Isaac Asimov elbeszélése, Az utolsó kérdés. Ennek „hőse” egy szuperszámítógép, amelynek emberi gazdái ugyanazt a kérdést teszik föl a jövő különböző pillanataiban, de a válaszra már csak a világegyetem pusztulása után talál rá. A Galaktika tudomány rovatában megismerkedhetünk a gépesített háború fogalmával, azzal a csúcstechnológiával, amely lehetővé teszi, hogy a háborúkban ezek után már ne csak az emberek harcolhassanak, hanem robotok is. Az amerikai katonairobot-program vezetője szerint az iraki háborús térségben mindezidáig mintegy 10000 robotot vetettek be különböző feladatokra.
Amikor a harci robotokról beszélünk, nem felejthetjük el a filmiparban megjelent híres-hírhedt robotokat sem, így a Terminátort, a Vörös bolygó c. film Amee-jét, vagy épp a Metropolis robot-h?snőjét. A Galaktikában a havi témához kapcsolódva bemutatjuk a filmek android katonáit, valamint interjút közlünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem informatikai tanszékének docensével, Kovács László ?rnaggyal. Néhány évvel ezelőtt elindult az interneten egy játék. Napjainkra már milliók játszanak vele, és lehetséges, hogy az internet jövőjét látjuk kibontakozni benne. Ez a játék a Second Life, amelyben milliók társaságában élhetjük virtuális hétköznapjainkat és ünnepeinket. Egy komplett második élet az internet virtuális világában. A Galaktikában bepillantunk e játékba is, ezenkívül robotautók sivatagi versenyét követhetjük figyelemmel.
]]>