Könyvajánló – Karinthy Frigyes: A negyedik halmazállapot




Az Arión Kiadó 2011-ben jelentette meg Karinthy Frigyes 47 sci-fi novelláját, A negyedik halmazállapot címmel. Az írások általában rövidek (4-5 oldalasak), humoreszk-öltözetű, kroki-ruhás vagy vitriolos szatírájú víziók, frappáns csattanóra kihegyezett történetek, de két hosszabb lélegzetű elbeszélés is helyet kapott a gyűjteményben: Új Iliász, Legenda az ezerarcú lélekről.

A kisepikáknak közel a fele már ismerős volt számomra az 1969-es A delejes halál című Kozmosz Fantasztikus Könyvből (pl.: Új Iliász, Régi város, Az inkarnátor, A fotografált gondolat, Legenda az ezerarcú lélekről, Emberautomata, Novella a delejes halálról), ám e kötetben több, általam korábban nem ismert Karinthy-kisepikával is találkoztam: pl.: A Hold és Föld, Földrajzóra 2852-ben, Vizsgázom a világháborúból, Hősök, Örvendetes fejlődés, Mars-lakók a Földön, Legenda a költőről.

Karinthy fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, első irodalmi sikerét még gyerekkorában (12 évesen) érte el, egy – Jules Verne hatását mutató – kisregényével, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írásával. Hírnevet irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának, de igazán büszke a filozófiai, politikai gondolatait tartalmazó műveire volt. Műfaji sokszínűségét bizonyítja ötezer – főleg újságokba írt – cikk: riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és rengeteg humoreszk. Még nem tudta, de rengeteg klasszikus sci-fit is írt.



Hirdetés

A negyedik halmazállapot című kötet első részében – Kizökkent idő – Karinthy H. G. Wells időgépét kéri kölcsönbe, hogy visszautazzon az időben, és átalakítsa a múlt egy-két apró epizódját. Nem rajta múlik, Szent Péter tehet róla, de olyan is előfordul, hogy faramuci helyzetet teremt a visszafelé világával. Máskor meg a távoli jövőbe látogat, hogy megnézze: mi lett az emberiségből. Az egyik történetben 5000 éves hibernáltságból ébredezve embervérrel működő gépekre és szinte őskori körülmények között tengődő atyafiakra bukkan.

Az Idegen közöttünk fejezetben különös lényekkel különös helyszíneken találkozunk, a földi logika nem erősségük, mégis – természetesen – nekik van igazuk. A Mars-utazás és a Mars-utazók többször is visszaköszönő témák a gyűjteményben. Karinthy gazdag fantáziája űrutazókat, anyagvetítő masinát (teleportálás), mozgójárdát, jövőbe látó gépet, bővített dimenziót, lebegő kocsit, léleklátó eszközt teremt (A fotografált gondolat fejezet). Legendái földöntúli élményben részesítik olvasóit.

A transzcendens, a metafizika iránt érdeklődők is megtalálják a számításukat, ha belelapoznak a kötetbe. Karinthy Frigyes számára fontos a lélek, az életerő, az életenergia; némelyik novellája a nő és férfi kapcsolatát boncolgatja. Máskor meg fájdalmas jajkiáltást hallat a háború borzalmait szemléletesen bemutatva.

A tudományos-fantasztikus történeteit átszövi a bölcs humor, a megértő, butácska ember iránti szánakozás. A felhőtlen kacagástatás szándékára ezekben az írásokban ritkán találunk, sőt gyakran témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége, végtelen csalódottság az emberiségben.

Múltkutató gyíkja az ember nyomait keresi a jövőben, állati külsőben értelmes lény nézegeti az egykorvolt homo sapiens tárgyi emlékeit. Sejti, hogy sokunkban ragadozó lakott. Feltételezi, hogy voltak olyanok is közöttünk, akik az életüket adták azért, hogy bebizonyítsák: a lélek szabad és megfoghatatlan.

Tartalom:

Kizökkent idő
Időgép
A tanulság
„Világegyetem” kaucsuksarok
A Hold és a Föld
Földrajzóra 2852-ben
Vizsgázom világháborúból
Új Iliász
Az inkarnátor
Régi város
Természetes kiválás
Párbaj a XXV. században
Királykisasszony és varangyos béka
A jövőbe látó gép
Új-Zéland száz év múlva
Jeles szóbeli érettségi 2150-ben a magyar irodalomból
Hősök
Paleolit
A rekonstruált ember
Örvendetes fejlődés
Őskor
Jótékonyság
Ultramodern idők, vagy Chaplin, mint világcár

Idegen közöttünk
Feltámadás
Testi szépség
Levél az űrön át
Hátrálva a világ körül
Mars-lakók a Földön
Röntgenország
Mars és vidéke
Legenda a költőről
A szerelemes nap
A másik
Cipőcsokor
Buxbaumné, a fa
Az eskü
Emberautomata

A fotografált gondolat
Természetrajzóra az angyaliskolában
A negyedik halmazállapot
Két hajó
Géniusz
Legenda az ezerarcú lélekről
Iránytű
Novella a delejes halálról
A lift feljebb megy
A lélek arca
Az első molekula
A fotografált gondolat

+++

Arión Kiadó, 2011
Válogatta és szerkesztette: ifj. Veress István
Oldalszám: 256
Ára: 2690 Ft

+++

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karinthy_Frigyes

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_delejes_hal%C3%A1l

Kapcsolódó cikkek


A seholsincs bolygó – könyvajánló (1. rész)
Ifj. Veress István szerkesztésében megjelent A sci-fi klasszikusai sorozat 3. kötete. Az elbeszélések, novellák sokszínűsége nem csak a szerzők származására, a témaválasztásra utal, vagy a...

Álmok a jövőről – könyvajánló – 2. rész
Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...

Philip K. Dick: Visszafelé világ – könyvajánló
„Míg vissza nem jutunk a méhbe.” A 4. világháború után járunk, az Amerikai Egyesült Államok már a múlté, szétbomlott négy országra: a Nyugati Partra (Nyugati...

8 hozzászólás

  1. kertesz100 szerint:

    Még mindég az egyik legjobb, bár “elavultak” már az ötletei, de az emberről való meglátásai, azok még ma is működnek, és működni is fognak, bármilyen formába is fogják szövegeit az eljövendő korok olvasni. Vagy már ma sem divatos?

  2. Nem divat kérdése ez, hanem a tudásé, mait átad.
    Brian Aldiss a Trillió éves dáridóban megemlíti, mint olyan írót, akinek a (ál) sci-fi művei túlmutatnak az egész világirodalom átlagos színvonalán.

  3. Jávori István szerint:

    Karinthy Frigyes a XX. század első felének Philip K. Dickje volt.
    A tanulság című novella alapötlete kibontva megtalálható a Visszafelé világ PKD-regényben.
    Ezernyi – akkor is, és még ma is – agyament ötletével bőven megelőzte korát.
    Ha hollywoodi filmes szakember lennék, áttanulmányoznám Karinthy műveit: kifogyhatatlan kincsesbányára bukkannék, amiből filmek tucatjait lehetne kitermelni. :-)

  4. Tanár úr!
    Sajnos nem vagy hollywoodi filmes szakember… :)
    Karinthy műveinek van egy (nem, kettő) igencsak nagy hibája. Gondolkodást és (mint az Így irtok ti) valamelyes műveltséget kívánnak. Gondolod, hogy Hollywood célközönsége ezt igényli?!

  5. kertesz100 szerint:

    Nekem régi ideám, hogy az irodalmat az Így írtok ti-ből kellene tanítani. Az sf regényei is nagyon jók. Az Utazás fáremidóba, vagy a Capoillária, esetleg a Mennyei riport, tényleg filmre kívánkoznak. Egy baja volt Frigyesnek, hogy szeretett gyorsan és hatásosan dolgozni, nem volt türelme hosszabb dolgokhoz. A versei is olyanok, hogy nincs bennük általános “karinthis” stílus, mert darabonkit úgy írta meg, hogy az adott darab a legjobb formájában legyen.

  6. Jávori István szerint:

    Kedves Lovag!

    A gondolkodás hiánya – belefeledkezés a technikai, képi, akciódús csodavilágba – a sci-fi műfajnál sem akadály, a műveltség fokának mibenléte meg relatív. :-)

    Pl.: az Új Iliász és a Legenda az ezerarcú lélekről – filmalapötletként: cseppet sem vallana szégyent. Még Hollywood-ban sem…

  7. sheenard szerint:

    De kár is, hogy nem vagytok hollywoodi producerek… Hajaj!

  8. Jávori István szerint:

    A versei közül a kedvencem az: Előszó.

    Egy régi (1970-es évekbeli) Ki mit tud?-on egy kazincbarcikai származású cigány fiatalember (Oláh István) első lett ezzel a verssel!

    Nem mondhatom el senkinek…

    http://www.nemokap.hu/ir/karint.htm

    Mesteri! :-)

Szólj hozzá!

*
To prove you're a person (not a spam script), type the security word shown in the picture. Click on the picture to hear an audio file of the word.
Click to hear an audio file of the anti-spam word