john-scalzi-the-devil Kiemelt

John Scalzi interjú


A tavalyi év egyik legjobb megjelenése volt John Scalzi military sci-fije, a Vének háborúja, amiről két körben is áradoztunk, annyira lenyűgöző regény volt. A héten érkezik a folytatás, a Szellemhadtest, ennek apropóján alant olvasható egy interjú a szerzővel.

Az utóbbi időkben rengetegszer szerepel a neve a médiában. Mikkel foglalkozik jelenleg?

Nagyon sok mindennel! Itt az USA-ban épp a Vének háborúja-sorozat ötödik része jelenik meg The Human Division címmel, és ebben az most a nagyon érdekes, hogy a kiadóm fejezetszerűen teszi közzé a részeket hétről hétre, a print változat pedig majd májusban várható. Emellett az Industrial Toys fejlesztőcsapattal egy Morning Star című videojátékon dolgozunk, és nagyon izgalmas ezt csinálni. Ráadásul épp az utolsó ciklusomat töltöm az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökeként, és már a fejemben van egy új regény ötlete is. Szóval röviden: nagyon elfoglalt vagyok most!

Magyarországon a napokban jelenik meg a Vének háborúja-sorozat második része, a Szellemhadtest. Vissza tudna emlékezni arra, hogy mit érzett akkor, amikor megjelent az első rész és nagyon népszerű lett? Volt ennek egyébként valamilyen hatása a Szellemhadtestre? Arra gondolok elsősorban, hogy ha a Vének háborúja kevésbé lett volna népszerű, akkor változtatott volna valamit a folytatáson?

Nos, a Szellemhadtest azért született meg, mert a szerkesztőm azt mondta, hogy „a Vének háborúja nagyszerűen fogy, úgyhogy írd meg a folytatását”. Magyarul, ha nem ment volna jól, akkor egyáltalán nem lett volna második rész! Pláne, hogy a két regény közt írtam egy teljesen másikat is The Android’s Dream címmel, amit végül elcsúsztattak, hogy a Szellemhadtest előbb jelenhessen meg. Vagyis, minden az első rész sikerén múlott, ha nem ütött volna át, akkor sosem tudtuk volna meg, hogy mi történik következőre.

Ennek ellenére a Szellemhadtest mégsem egy közvetlen folytatás, hanem egy teljesen más történet. Miért ezt a koncepciót választotta?

Mert attól tartottam, hogy az emberek előbb találják meg ezt a Vének háborújánál, és nem akarnának egyszerre két könyvet elolvasni tőlem. Direkt úgy írtam meg, hogy akkor is olvasható és élvezhető legyen, ha valaki nem ismeri a Vének háborúját. Elismerem, mások biztosan másképp csinálták volna, de ezt még nem tartottam elég indoklásnak ahhoz, hogy én ne próbáljam ki. S utólag igen jól kifizetődött: sokkal többen olvasták el mint az első részt, majd miután megtudták, hogy van egy másik könyv korábbról, beszerezték azt is.

Mitől különleges Önnek a Szellemhadtest?

Több okból is. Ha a technikai részét nézem, akkor azért, mert ez volt az első könyvem, amit harmadik személyben írtam. Ennél azonban talán fontosabb, hogy ezzel bebizonyítottam, hogy a Vének háborúja nem egyszeri szerencse volt, hanem többször is tudok jó történeteket írni. S ugyancsak különleges számomra a Cainen nevű szereplő miatt, akinek összesen egy jelenetet szántam a könyvben, de aztán annyira megkedveltem, hogy visszahoztam többször is. Ez volt az a regény, ami megtanított arra, hogy inkább az ösztöneimre hallgassak, ne pedig arra, amit hosszú ideje kiterveltem.

Kérdezték már, hogy nehéz-e hátrahagyni a szereplőket? Úgy tűnik ugyanis, hogy ezt nagyon szereti csinálni, és sokszor könnyedén válik meg a legszerethetőbb karaktereitől.

De ez olyan, mint az élet maga, nem? Előfordul olykor, hogy az ember nem tud annyi időt együtt tölteni azokkal, akikkel szeretne, és csak az emlékek maradnak hátra. Annak kell örülni, hogy a regényekben legalább adott a lehetőség arra, hogy úgy búcsúzzunk el tőlük, hogy a szerepüknek, a létezésüknek volt értelme – ami sajnos a valóságban nem mindig alakul így.

Nem nehéz megválnom a szereplőktől. Író vagyok, és az a munkám, hogy a képzeletem univerzumának kegyetlen istene legyek. Az a célom, hogy az olvasónak legyen nehéz elbúcsúznia a szereplőktől. Hogy gondolkodjanak el azon, vajon mi történhetett velük később.

Mennyire vannak hatással a videojátékok a könyveiben szereplő akciójelenetekre?

Noha konkrét játék nincs, ami inspirált volna a jelenetekhez, de mindenképpen fontosak a videojátékok, mert nagyon szeretem őket, jelenleg dolgozok is egyen. Az akciójelenetek megírása során valóban úgy gondolkodom, hogy minden olyan lendületes, lélekszakadva ábrázolt legyen, mint amilyen egy izgalmas videojáték. Szeretném, ha az olvasó is érezné azt a sebességet, amin a videojátékok pörögnek.


Egészen tavaly nyárig úgy tudtuk, hogy a Vének háborúja-sorozat véget ért a negyedik résszel, mindenkit meglepett a The Human Division bejelentése. Miért tért vissza ehhez az univerzumhoz?

A The Human Division a harmadik rész után játszódik (The Last Colony), többnyire új szereplőkkel és kalandokkal. Epizódok formájában jelenik meg a könyv az év eleje óta digitális formátumban – egyrészt azért, mert jó mókának gondoltam, és kiváncsi vagyok, mit lehet így elérni, másfelől a kiadót is érdekli az, hogy van-e ennek bármilyen hatása az értékesítésre vonatkozóan.

A visszatérés főként annak köszönhető, hogy rájöttem, hogy vannak új történeteim, amiket el kell mesélnem. De nem csak ez újszerű benne, hanem az is, ahogy elmesélem az olvasóknak.


Hozzászólások

Leave a Comment

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>