Sci-Fi Filmek

James Gunn a hollywoodi megafranchise-okról


Manapság szinte az összes nagyobb hollywoodi stúdió úgynevezett megafranchiseokban gondolkodik: a Marvel sikere rádöbbentette a többieket is arra, hogy érdemes lenne nagy moziuniverzumokat létrehozni, amik aztán hosszú-hosszú éveken keresztül termelhetik a dollármilliárdokat. James Gunn, a Guardians of the Galaxy rendezője azonban legalábbis szkeptikus ezzel a megközelítéssel szemben, ahogy ezt egy Facebook bejegyzésében is kifejtette.

Warner Bros. most a legnagyobb kihívó, akik a DC képregények világából akarnak Marvel-szerű sikert kovácsolni. A Universal a Múmiától a Van Helsingen át a Frankensteinig tartó szörnytárából csinálna megosztott filmuniverzumot. A Sony év elején még nagy erőkkel tervezett egy, a Pókember világára alapozott megafranchiset, de egyelőre még nem jutottak sokra. Ez azonban nem zavarta őket, mert közben elkezdtek agyalni egy Robin Hood legendákra alapozó világon: elvégre Robin Hood és csapata tulajdonképpen egy középkori Avengersként is felfogható.

James Gunn szerint ez a típusú üzleti modell hibás. Mint emlékeztet rá, a legtöbb sorozat önállóan is élvezhető,  filmekre alapozott, azokkal kezdett. A Star Warst az Egy új remény indította el, a The Avengerst jócskán megelőzte egy kitűnő Iron Man, a Nolan-féle Sötét lovag nyitánya pedig egy Batman Begins volt. Mint írja, mindegyik film olyan volt, amit imádtak a nézők, és a közönség is akarta a folytatást, akarta, hogy újra találkozhassanak ezekkel a karakterekkel.

A stúdiók megfelelő ültetés nélkül akarnak fákat növeszteni – írja Gunn– A stúdióvezetők, a rendezők, néha még a rendezők is a nagy képre összpontosítanak, anélkül, hogy tökéletesen hajtanák végre az előttük álló feladatot: egy jó film elkészítését. A stúdiók pedig franchiseokat akarnak növeszteni nem létező filmekből vagy közepes sikerekből.

Szerinte George Lucasnak, Kevin Feigenek, John Favreaunak voltak ugyan elképzeléseik arról, hogy hova vezethet egy esetleges siker… de mindannyian úgy csinálták meg a sorozatok első filmjeit, mintha az lenne az egyetlen és utolsó darab.  Úgy hiszi, hogy a filmeseknek fel kell készülniük ugyan a “nagy képre”, de ez nem akadályozhatja őket abban, hogy egyenként is nagyszerű filmeket csináljanak. Azt tanácsolja, hogy legyenek kísérletező kedvűbbek, nézzék meg, mi működik, ahelyett, hogy erőltetni akarnák a sikert.

És legfőképpen emlékezzenek arra, hogy mi, mint ipar azért létezünk, hogy a kiszolgáljuk a közönséget, értekezzünk velük – nekik is van szavuk abban, amit készítünk. Nem azért vagyunk itt, hogy meghatározzuk, mi az, amit látniuk kell, leginkább azért, mert ez amúgy sem lehetséges – zárja gondolatait a rendező.


Comments are closed.