Elhunyt Ray Bradbury

Újabb óriását veszítette el a science-fiction irodalom: Ray Bradbury, a sci-fi nagymestere 91 esztendősen távozott közülünk. Legismertebb művei a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 voltak, de több, mint 27 regényt és nagyjából 600 novellát írt élete során.

Bradbury lánya amerikai idő szerint ma reggel erősítette meg a hírt: az író keddről szerdára virradó éjszaka halt meg dél-kaliforniai otthonában.

1920 augusztus 22-én született az Illinois állambeli Waukeganban, és már nagyon fiatal korában az olvasás, majd az írás felé terelődött figyelme; lenyűgözte és nagyban befolyásolta Edgar Allen Poe munkássága. Sok időt töltött a waukegani Carnegie könyvtárban, ahol felfedezte H.G. Wells, Jules Verne és Edgar Rice Burroughs regényeit – utóbbi az egyik kedvencévé vált.

Mint a szerző elmondta: “A könyvtárban nevelkedtem. Nem hiszek a főiskolákban és egyetemekben. A könyvtárakban hiszek, mert a legtöbb diáknak nincs pénze. Amikor végeztem a gimnáziumban, az a válság időszaka volt, és nem volt pénzünk. Nem tudtam főiskolára menni, úgyhogy tíz éven keresztül heti három napot a könyvtárban töltöttem.”

A kaliforniai UCLA egyetem Powell könyvtárában voltak bérelhető írógépek – Bradbury ezeken írta meg a kezdetben A tűzoltó címet viselő történetét, mely ekkor még 25.000 szó hosszúságú volt; később kétszer olyan hosszú változatban Fahrenheit 451 címmel adták ki, mely a világirodalom egyik klasszikus alkotásává vált.

Írói karrierje egyébként akkor kezdődött, amikor rossz szeme miatt nem vették fel a II. világháború idejében a hadseregbe. Korának népszerű sci-fi hősei, mint Buck Rogers és Flash Gordon által inspirálva kezdett el fanzinokban publikálni 1938-ban. A “sci-fi” szót feltaláló Forrest J. Ackerman invitálta meg a Los Angelesi Science-Fiction Társaságba, ahol aztán olyan meghatározó egyéniségekkel találkozhatott, mint Robert A. Heinlein vagy Henry Kuttner. Ugyanitt találkozott Ray Harryhausen-nel, aki a filmtrükkök világának nagymestere lett később;  és akivel életreszóló barátságot kötöttek.

A New York Times-nak 2000-ben azt nyilatkozta: “Amikor 1920-ban megszülettem, az autó még csak 20 éves volt. A rádió nem létezett. A tv nem létezett. Pont a megfelelő időben születtem, hogy ezekről a dolgokról írjak.”

Nyugodjék békében!