2008-ban jelent meg és igen nagy sikert aratott a sci-fi-horror műfajt erősítő Dead Space című játék. Mint minden siker, ez is folytatásért kiáltott. Három évet kellett várnunk arra, hogy a nekromorfok újra a frászt hozzák ránk, ezúttal egy kihalt űrállomáson. Lássuk hát, átugorja-e a Dead Space 2 az első rész által támasztott magas elvárásokat. Isaac Clarke nem pihenhet Isaac kényszerzubbonyban ébred a Sprawl űrállomáson, mely a Szaturnusz egyik holdján, a Titánon épült. Az egyetlen emléke az elmúlt három évről egy bizarr álom, melyben halott szerelmét látta viszont. Nem tudja, hol van vagy mennyi idő telt el azóta, hogy egyedüli túlélőként elhagyta az USG Ishimura fedélzetét és egy kontinenst dobott az Aegis VII-re. Csak egyvalamiben biztos: jobb lenne, ha még mindig a rémálmát látná. A Sprawl nyüzsög a nekromorfoktól, az Ishimura legénységét és az Aegis VII lakosait is elpusztító, halottakból lett szörnyetegektől. A férfi, aki eszméletére térítette Isaacet, a szeme láttára alakul át nekrová, és az egykori szerelő kénytelen menekülni. Fegyvertelenül, páncél nélkül, egy kényszerzubbonyba szorulva, miközben a kórházat, amiben van, elözönlik a rémek. Így kezdődik a Dead Space 2 története. Már ez a pár perc is jól jelzi, hogy sokkal őrültebb helyzetbe kerül Isaac, mint mikor az Ishimurára lépett. Páncél nélkül a legalapvetőbb nekro is azonnal széttépheti, fegyver nélkül pedig csak futhat előlük. Ami pedig ezután jön, az még inkább kikezdi az idegeit. Hősünkre ezúttal is többen vadásznak. Az Unitologisták mindent megtennének, hogy kézre kerítsék a Jelölőoszlop által belé táplált tudásért, míg a földi kormány nagyon szívesen eltenné láb alól, mivel ő az egyetlen tanúja az Aegis VII incidensnek. És persze ott vannak a szörnyek, amik csupán passzióból is széttépnék. Ha mindez nem lenne elég, a Jelölőoszlop is kísérti halott barátnője, Nicole képében, s ha ellenlábasainak igaza van, ez a lázálom meg is ölheti. Pedig Isaac csak egyet akar: hagyják végre békén. Find more videos like this on SFport.net Szerelőből Rambo, Ramboból szerelő A Visceral Games sikeresen véghezvitte azt, amit sok játékfejlesztő nem tud: sikerült megtartania az első rész minden pozitívumát és kiküszöbölték az összes negatívumot. Kezdjük mindjárt azzal, hogy Isaac végre megtalálta a hangját és az arcát is. Bár a sisaktól már az első rész végén megszabadult, az annyira nem számított, hogy néhány játékos el is feledkezett róla. Ezúttal azonban a sisak minden átvezető animációban lekerül hősünk fejéről, ami igencsak segít megkedveltetni a figurát. Hát még az, hogy végre beszél a többi szereplővel. Így Isaac végre nem csak eltingli-tanglizik a helyszínen, hanem szerves része lett a történetnek. További remek újítás, hogy nagyobb hangsúlyt kapott Isaac szerelő mivolta. Az első részben technikai szakértelme kimerült kulcskártyák keresgéléséből, vagy beindította, ami le volt kapcsolva. Ezúttal azonban Isaac maga építi eszközei egy részét, alkatrészeket kell beszerelnie, és meghackelheti az útjába eső ajtókat is. Ruházata, a RIG szintén nagy segítségére van. Minden funkcióját visszakapta az első részből, a moduloktól a hologramos kivetítésig. Melléjük kapott még néhány hajtóművet, így nulla gravitáció mellett immár repülhet is. És bizony bőven lesz alkalmunk Isaac-kel röpködni a történet folyamán. Fegyvereink egy része szintén az első részből van. Némelyik maradt a régi, mások új funkciót kaptak. Mindegyik igencsak ötletes megoldásai a szörnypusztításnak. Készíthetünk tapadó akna kilövőt, elektromos karóvetőt vagy akár mesterlövész puskát is. Eme fegyverek, a páncélzat és a sztázis modul természetesen továbbra is fejleszthetők. Ezen a téren nem történt változás, még mindig a munkapadokon turbózhatjuk felszerelésünket az energiagócok segítségével. Megmaradtak a boltok is, ahol megvásárolhatjuk eszközeinket. Mindezzel kapcsolatban érte a legnagyobb kritika az első részt. A Dead Space-ben lépten-nyomon fejlesztőpadokba, boltokba és átkutatható szekrényekbe botlottunk, ráadásul még a szörnyek is tonnaszámra köpködték a lőszert, pénzt vagy életet. Ennek köszönhetően már a játék közepén érezhető volt, hogy több a nafta, mint amennyire szükség lenne, a végére pedig a szörnyek érezhették magukat túlélő-horrorban. Szerencsére ezen a készítők változtattak. Most nem dobál minden szörnyeteg lőszert, viszont nehezebb őket jobb létre szenderíteni. Boltok és fejlesztőpadok elvétve akadnak, és elég borsos áron kínálják termékeiket ahhoz, hogy az alacsony zsolddal a markukban át kelljen gondolni, mire költünk. Úgyhogy a végén senkiből sem lesz Rambo, sőt, a készítők mintha arra gyúrtak volna az utolsó pályán, hogy Isaac éppen csak éljen, lőszere pedig egy figyelmeztető lövésre se legyen elég. Find more videos like this on SFport.net Az állomás neve: halál A helyszín is jelentősen másabb, mint az Ishimurán, és nem csak azért, mert ezúttal nem űrhajón vagyunk. A Sprawl még nem halt ki. A nekrok a lakószektorokban darabolják a lakókat, az ablakokon túl evakuációs hajók szálnak fel a tornyok közül, az utcákon apák rángatják el fiaikat a szörnyé mutálódott anya karjaiból. Mindez igen élettel telivé (oké, ez bizarr volt) teszi az igen változatos pályákat. Megjárhatunk kórházat, templomot, lakásokat, még óvodát is. És míg az első részben a hajó egyes helyszíneit többször is be kellett járnunk, addig itt egyetlen fejezet kivételével nem tesszük be a lábunkat ismerős helyre. A grafika pedig csodásan muzsikál. Természetesen szebb lett elődjénél. Bár nem ez lesz a következő évek referenciaanyaga, a játékhoz tökéletesen passzol. Az arcok remekül ki lettek dolgozva, kiváltképp a mimikák. A környezet úgyszintén részletgazdag, telis-tele apró elemekkel. A motor is jól szuperál, bár néha kicsit frusztráló, hogy magunk után húzzuk a hullákat, vagy mikor egy testrész beleragad egy ajtóba és dörömbölni kezd. Azért erre odafigyelhettek volna így 2011-ben. Ami pedig a csonkolást illeti… Nos, akárcsak az első részben, itt is a legkönnyebben úgy ölhető meg egy nekro, ha elkezdjük módszeresen feldarabolni. Természetesen ez kellemes vérfürdőt jelent (és mintha a játék különösen nagy figyelmet fordítana arra, hogy a vér mindenre odatapadjon), és kellő precizitást, mert amellett, hogy minden mumus visszatér az első részből, még új társakat is kaptak, s nem mindegy, mire hogyan lövünk rá. Ebben nagyban segít a tény, hogy sokat javítottak az irányításon, így már nem kell szidnunk a készítők felmenőit, mert Isaac egy szörny karmaiba ugrik, ahelyett, hogy megfordult volna. A hangokról sem lehet rosszat mondani. A legjobbak még mindig a háttérhangok. Sikolyok, tűzharcok, robbanások, minden, ami egy olyan űrállomáson előfordulhat, aminek békés hétköznapjait emberevő szörnyekkel fűszerezik meg. A szinkronszínészekre sem lehet panasz. Bár ezúttal nem került fel a stáblistára egyetlen ismertebb színész neve sem, így is kiemelkedően alakítanak. Különösen jók Isaac és Nolan Stross hangjai, Gunner Wright és Curt Cornelius (ő kölcsönzi a karakter hangját a Dead Space: Aftermathban is). Ami pedig a zenét illeti, nos, nem az a fajta, amit az ember egymagába is elhallgatna, de a játék alatt megadja a kellő hangulatot. A Twinkle Twinkle Little Star pedig még mindig hidegrázóan megy ehhez a játékhoz. És hidegrázásból lesz elég, mert rengeteg ijesztő pillanata van a játéknak. Olykor a teljesen üres folyosón a néma csendben megszólal egy ébresztőóra, máskor az addig biztonságosnak hitt liftbe törnek be a rémek. Az is megeshet, hogy az egyik pillanatban özönlenek a szörnyek, s mi bőszen aprítjuk őket, a következőben pedig már a vákuum szív kifelé minket. Szóval akad bőven gatyapiszkító momentum. Find more videos like this on SFport.net Végítélet Egy szó, mint száz, a Dead Space 2 kiváló folytatása egy remek játéknak. Sikerült kijavítania az első rész hibáit, átvennie annak minden pozitívumát és még hozzá is tenni néhány jó ötletet. Egyedüli negatívuma, hogy ez is rövid. Bár több fejezetből áll, mint az első rész, és ezek az etapok hosszabbak is (ráadásul nincsenek töltések, a játék végig folyamatos), mégis kijátszható tíz óra alatt közepes fokozaton is. Viszont ezúttal van multiplayer lehetőség, ami a csapatjátékkal megsokszorozhatja a játékidőt, legalábbis míg nem jön a harmadik rész. Márpedig a stáblista vége azt sugallja, hogy nem utoljára láttunk nekromorfot. Find more photos like this on SFport.net]]>