November 12-én startol a magyar mozikban Roland Emmerich legújabb végítélet-filmje, a 2012. A közeljövőben játszódó látványos mozifilm az emberiség pusztulását jelzi előre – a maja naptár alapján.
A maják évszázadokkal ezelőtt készítették el csillagászatilag tökéletes naptárukat, amelyben a különleges bolygóállásnak megfelelően előre jelezték a világvégét, méghozzá 2012 december 21-ére. A maják próféciáját sok tudományág (és áltudomány) képviselői számtalan szempontból vizsgálják és vitatják ma is. Hogy mi igaz belőle, az 2012-ben ki fog derülni – azt azonban biztosan nem mondhatjuk, hogy nem figyelmeztettek minket.
Két szemszögből meséli el a film a történetet: látjuk azokat, akik tudnak a közelgő tragédiáról, és azokat is, akik elől eltitkolták. A John Cusack alakította Jackson Curtis hétköznapi ember, aki véletlenül rájön, hogy az általunk ismert világ a végéhez közeledik, és a családját menekíti a katasztrófák sora elől.
A 2012 alapötlete az író-producer-zeneszerző Harald Kloserben, Roland Emmerich írótársában kezdett el formálódni: „Minden civilizációnak van özönvíz-mítosza – mondja Kloser. – Rosszul mennek a dolgok, a társadalom zsákutcába jut, és akkor a természet közbelép. Néhányan kapnak egy második esélyt, hogy új kultúrát, új társadalmat, új civilizációt hozzanak létre.”
Az ötlet akkor formálódott tovább, amikor Kloser és Emmerich rátalált a maják naptárára. A naptár 13. ciklusa 2012. december 21-én ér véget, és utána nem jön semmi. Ezért sok korábbi misztikus és tudós kutató után ők is feltették a kérdést, ha nem folytatódik a naptár, mi történik e dátum után? „Sok millióan hisznek benne, hogy azon a napon óriási változás következik majd be” – mondja Kloser. A szerzőtársak a forgatókönyv írásakor több elméletből is merítettek ihletet.
A rendező nevéhez olyan kasszasikerek fűződnek, mint A Függetlenség Napja (Independence Day) vagy a Holnapután (The Day After Tomorrow), a 2012-vel azonban arra törekedett, hogy eltérjen a már kipróbált katasztrófafilm-sémáktól. John Cusack Jackson Curtist alakítja, egy írót, akinek zseniálisnak induló, sok nehézség között elkészült regénye zátonyra futtatta a házasságát. Jackson jó apa akar lenni, és be akarja bizonyítani, hogy bármire képes a családja megmentéséért. Amanda Peet játssza a volt feleségét, Kate-et, aki megelégelte, hogy a készülő regénnyel kell versenyeznie férje figyelméért. Amikor a kéreglemezek elmozdulnak, és ez többek között Los Angelest is a földdel teszi egyenlővé, Jackson mindent elkövet a családjáért, és kétségbeesetten igyekszik megmenteni őket a borzasztó haláltól.
Find more photos like this on SFport.net
A világ kormányait nem éri meglepetésként a katasztrófa, felkészültek a világ végére. Az egész emberiséget nem tudják megmenteni, de egy részét igen, és ha minden a terv szerint alakul, a szerencsés kevesek a romokon felépíthetik majd az új világot. Thomas Wilson elnök, akit Danny Glover alakít, pontosan tudja, milyen krízissel kell szembenéznie az emberiségnek, ugyanakkor meg akarja előzni a tömeges pánikot, ezért az információt titokban tartja.
Chiwetel Ejiofor az elnök tudományos tanácsadóját, Adrian Helmsleyt formálja meg: a tudós tisztában van vele, mi vár a Földre, és mindent elkövet, hogy a lehető legtöbb ember meneküljön meg. Carl Anheuser, magas rangú kormánytisztviselő, akit Oliver Platt játszik, nagyképű és heves vérmérsékletű, ugyanakkor ő is azon dolgozik, hogy a társadalom – vagy legalább az a része, amelyik megengedheti magának – megmeneküljön. Úgy tűnik, a legfelsőbb körökön kívül csak egyetlen ember tudja, mi közeleg: a félig bolond, félig próféta rádiós műsorvezető , Charlie Frost (Woody Harrelson), aki az éterben kürtöli világgá a jóslatait.
A forgatókönyv megvalósításához Emmerich a különleges és vizuális effektusok kombinációja mellett döntött, mindig azt választva, amely a leglátványosabb eredményt biztosította. „Az volt a célunk, hogy a nézők ne tudják megállapítani, hogy mi az, amit megépítettünk, és mi az, amit számítógéppel hoztunk létre – mondja Barry Chusid látványtervező. – Remélhetőleg a moziból kijövet mindenki azt kérdezi majd, hol tudtak egy ekkora díszletet felépíteni?”
Mert volt, amit valóban felépítettek. Például néhány óriási, imbolygó külső díszlet. Az imbolygás pedig nem kivitelezési hiba volt: a hatalmas építményt a stáb szakértői kedvük szerint mozgatták, a színészeknek pedig mindössze az volt a dolguk, hogy átszaladjanak rajta. „Roland fogott egy egész utcát, pálmafákkal, aszfalttal, házak homlokzatával, és gigantikus csuklós emelőkre pakoltatta. Aztán azt mondta nekem, szaladj végig rajta, vágódj kocsiba, és hajts el – meséli Cusack. – Vizet, tüzet, földet, hamufelhőt, földrengést, mindent rám szabadított. A végén úgy éreztem, minden valaha feltalált közlekedési eszközt vezettem, hogy megmeneküljek a létező összes katasztrófa elől. Rázós volt, szó szerint és átvitt értelemben is.” Ami pedig az ácsok nem tudtak felépíteni, azt megoldották a számítógépes animátorok.
„A filmnek több mint a felét vizuális effektusok teszik ki – magyarázza Marc Weigert társproducer, aki a vizuális effektusokért is felelt. – Roland megtalálta a módját, hogyan pakoljon bele minden elképzelhető természeti katasztrófát a moziba. Los Angelest például egy 10,5-ös erősségű földrengés pusztítja el a forgatókönyv 30. oldalán. Az a legizgalmasabb a vele való munkában, hogy minden egyes jelenetbe valami újat, valami mást hoz. Azt gondolhatnánk, ó, már láttam földrengést filmen. Nos nem, még nem!”
A 2012 hatalmas léptékű produkció, még Emmerich mércéjével mérve is. „A forgatókönyv minden egyes oldalán volt valami olyan, amiről el sem tudtam képzelni, hogy oldja majd meg – meséli Cusack. – Izgalmas nézni, ahogy Roland dolgozik. Gigantikus díszletek között, hatalmas zöld vásznak előtt irányítja a hadseregét, és pontosan tudja, hogy mit akar majd látni a kész filmben, és azt is, hogyan lehet azt megvalósítani.”
A szereplők
„Jól ismerem Jackson figuráját, két gyerekem van, elváltam, és író vagyok. Szóval érzek némi hasonlóságot” – mondja nevetve John Cussack a főszerepéről. – „Szokatlan, humoros volt a forgatókönyv. Soha nem jutott eszembe, hogy ha közeledik a világvége, abban akár a humornak is helye van, de ebben a filmben remekül működnek a poénok, és ezt nagyon izgalmasnak találtam.”
Amanda Peet, aki Jackson volt nejét alakítja, alig várta, hogy elkezdhesse a forgatást Emerichhel. „Az első jelenetem az élelmiszer-áruházban játszódó rész volt – meséli. – Ebben Kate csapdába esik, mert a boltot kettészakítja a földrengés. Szerencsére a partnerem, Tom McCarthy is új volt még az akcióműfajban, ezért együtt nevettünk magunkon. Roland folyamatosan azt mondta, hogy vegyünk vissza; annyi szörnyűség fog még történni a filmben, hogy ha most ilyen halálra vált képet vágunk, akkor nem lesz mit játszanunk később.”
A történet másik szálán a nézők a Washingtonba, a hatalom központjába került tudós, a Chiwetel Ejiofor alakította Adrian Helmsley körül bonyolódó eseményeket kísérhetik figyelemmel. ő az az ember, aki felfedezte, hogy változás várható a Föld magjában és az atmoszférában – és hamarosan a Fehér Házban találta magát. „Egy ültömben olvastam végig a forgatókönyvet – mondja Ejiofor. – Olyan kérdéseket tesz fel, amelyeken érdemes eltöprengenünk, és végig kell gondolnunk, mi a személyes felelősségünk a természetben bekövetkező változásokban.”
A Fehér Ház egyik kulcsemberét, Carl Anheusert Oliver Platt játssza. „Ez a figura volt a kemény pasi – mondja Kloser Anheuserről. – Aztán Mark Gordon hozta Oliver Plattot, és ez mindent megváltoztatott. Tőle sokkal emberibb lett Anheuser. Olyasvalaki, aki komolyan hisz benne, hogy az embereknek nem szabad tudniuk a közelgő katasztrófáról, és ehhez bőségesen vannak józan érvei is. Mindenkit ugyanis nem lehet megmenteni.”
Ez győzte meg Klosert is, hogy a kormányzati szálnak helye van a filmben. „Először ki akartuk hagyni a washingtoni szálat – emlékszik vissza Kloser. – Roland már csinált hasonlót a korábbi filmjeiben. De sokat beszélgettünk róla, és arra kellett rájönnünk, hogy ilyen horderejű kérdések tárgyalásakor nem hagyhatjuk ki a döntéshozókat.”
Emmerich és Kloser az amerikai elnökválasztási folyamat elején kezdte írni a forgatókönyvet, és a sztoriban nő volt az elnök. „Amikor megjöttek az iowai eredmények, szóltam Rolandnak, hogy nem jósolok nagy jövőt a mi női elnökünknek sem” – meséli nevetve Kloser. A szerepet végül Danny Glover kapta. „Szeretem azt a mondást, hogy nem az emberek alakítják a történelmet, hanem a történelem alakítja őket. Mindegyikünket meghatározza az a kor, az a történelmi helyzet, amibe születünk” – mondja Glover.
Az elnök megosztja a felfedezéseiket más nemzetek fejeivel, és évekkel 2012 előtt kidolgoznak egy tervet, amely megmenti az állami vezetőket, a tudósokat, művészeket, növényeket, állatokat és a civilizáció kiemelkedő műalkotásait. A műtárgyak kiválasztásának feladatát az elnök lánya, Laura kapja, akit Thandie Newton kelt életre. De őt is becsapják: sokáig semmit sem tud megbízatásának igazi céljáról.
Woody Harrelson alakítja a filmben Charlie-t, a rádióst. „Charlie elindított egy kalózrádiót, amely a Yellowstone parkból sugároz. Ezen a csatornán jelenti be, hogy közeleg a világvége – meséli a színész. – Szeretek olyan elszánt, túlpörgő, őrült figurákat játszani, mint Charlie. Nem kell visszafognom magam.”
„Ha nem ismered Rolandot, csak a filmjeit, azt hiheted, agresszív, kemény, brutális – aztán kiderül az első személyes találkozásnál, hogy a világ legédesebb, legkedvesebb embere – folytatja Harrelson. – Nagyon érti a szakmáját, pontosan tudja, mit akar, és azt hogyan érheti el. A film első pillanatában elkap, és visz magával.”
A forgatásról
A 2012-t a kanadai Vancouverben forgatták öt hónap alatt. Öt különböző helyen 13 stúdiót használtak, ezen kívül néhány külső díszletet. Kamloops vidékén vették fel a Yellowstone Parkban és Tibetben játszódó jeleneteket. A forgatást Los Angelesben fejezték be külső felvételekkel.
A vizuális effektusokért felelős Mike Vezina elmondása szerint legelőször azt kellett eldönteni, mely jeleneteket készítik számítógépes vizuális effektusokkal és melyeket a helyszínen megvalósított különleges trükkökkel. Csak ezután jöhetett a díszlettervezés, a kaszkadőrmutatványok kitalálása és persze maga a forgatás. Vezina feladata volt a szeizmikus mozgások megvalósítása. „500.000 tonna acélt használtunk fel, hogy megépítsük a díszletet. Amikor a földrengéses jelenetekben kiszaladnak a házból, vagy amikor a repülőtéren vannak, ezekhez mind felépítettük a díszleteket, amelyek hullámoznak, rázkódnak, dőlnek. Az alapterületük akkora volt, hogy egész utcákat be lehetett rendezni rajtuk; kocsikat, teherautókat, de még repülőgépeket is felrakhattunk rájuk, és ezek együtt mozogtak az alappal. Ez a színészeknek is megkönnyítette a dolgát, mert nem egy képzeletbeli helyzetre kellett reagálniuk.”
Az egyik legnagyobb léptékű, leglátványosabb jelenetben a háttérben hatalmas zöld vászon feszült, amelynek helyére az utómunka során került fel a Fehér Ház, a mozgó díszletben pedig Danny Glover és több száz statiszta küzdött több tonnányi hamuval. „Az építményt hidraulikus és pneumatikus rendszer mozgatta, rázta fel és le, előre és hátra – magyarázza Vezina. – Mindezt elektronikusan vezéreltük, így Roland eldönthette, éppen milyen erősségű rengést szeretne látni, de ez akár a jeleneten belül is változhatott. Az egész gigantikus díszletet egyetlen ember irányította egy joystickkel.”
A színészek számára az is nagy kihívást jelentett, amikor vízben kellett dolgozniuk. Ezekhez a jelenetekhez több díszlet készült, és mindegyikhez tartozott egy hatalmas, vízzel telt tartály. A színészeknek és a stábtagoknak fel kellett mászniuk a díszletbe, majd azzal együtt, csörlőkön leeresztették őket a medencébe. „Minden medence más mutatványt tudott – meséli Vezina. – Volt például egy előcsarnok-díszletünk, ami mögé egy billenthető tartályt építettünk. Ezt az egészet leeresztettük egy óriási medencébe, majd az emberek elkezdtek szaladni a csarnokban, és utánuk küldtük a vizet. Menekülniük kellett előle, és a víztömeg elárasztotta az egész előcsarnokot.”
Vezina vezetésével egy olyan vízkeringető rendszert is kialakítottak, amely egyik medencéből a másikba tudta pumpálni a vizet. „Volt egy olyan medencénk is, amelyben nem forgattunk – magyarázza büszkén Vezina –, itt melegítettük, fertőtlenítettük és szűrtük a vizet.”
„Furcsamód szerettem a vizes jeleneteket, bár nagyon keményen kellett dolgoznunk – mondja Cusack. – A film vissza fogja adni az áradás érzetét, mert a kamera is velünk együtt süllyedt.”
A vizuális effektusokról
A 2012-ben ismét együtt dolgozott Roland Emmerichhel a vizuális effektusok két mestere, Volker Engel és Marc Weigert. „A legnagyobb feladatot az jelentette, hogy a filmben sokféle természeti katasztrófa van – mondja Weigert. – Földrengések, áradások, vulkánkitörések, néhány város elpusztul, megnyílik a föld. És ezek mindegyikét gondosan meg kellett tervezni. Olyan dolgokat akartunk véghezvinni, amelyeket még soha senki nem vállalt, és ehhez rengeteget kutattunk, ötleteltünk, fejlesztettünk.”
„Mindent, amit csináltunk, a valóságra alapozva hoztunk létre – teszi hozzá Engel. – Egy épület összeomlásának fizikai szabályai vannak, ahogy annak is, hogy bizonyos helyzetekben hogyan viselkedek a repülőgépek. Persze, a film és a történet kedvéért egy kicsit kitágítjuk a valóság határait, de ennek is megvannak a maga korlátai. Ha ezeken átlépünk, elveszítjük a közönséget. Az én feladatom az, hogy a hihetőség határain belül tartsam a látványt.”
Miután mindent gondosan megteremtettek a számítógépek képernyőjén, ugyanolyan nagy műgonddal le is rombolták. „Egy épület rajzát sok milliónyi apró darabra kell felvágnunk, majd ezeket a fizikai törvények alapján mozgatnunk, pontosan úgy, ahogy egy valóságos épület összedőlne – veszi át a szót Weigert. – Elképesztően sok ember, hardware és software kell egy ilyen mozihoz. Több országból összesen 10-12 különböző cég dolgozott rajta, mindenhol olyan 60-100 ember. Aztán volt két csapatunk a Sony Pictures épületében, itt készült a két legnagyobb jelenet. Ha összeadjuk, akkor jóval több, mint 1000 ember fáradozott az effektusok létrehozatalán. Csak ahhoz a két jelenethez, amelyeket a Sony Pictures központjában csináltunk, több mint 100 terabyte tárhelyre volt szükségünk.”
A szakértők véleménye
Ahogy a maja naptár által jelzett dátum közeledik, egyre több kutató vizsgálja, mi történhet a Földdel 2012-ben. Bár több szakértő egyetért abban, hogy a bolygó nagy változásokon fog keresztülmenni, sok a kérdéses és vitatott részlet.
LAWRENCE E. JOSEPH írta az „Apocalypse 2012: An Investigation into Civilization’s End” (Apokalipszis, 2012, a civilizáció végének titkai) című könyvet, amelyben azt fejtegeti, a maják próféciája csak a kezdet – tudósokat idézve ír többek között a mágneses pólus elmozdulásáról és a Yellowstone szupervulkánról. Arra is kitér, hogy a maja jóslat mellett a Nappal foglalkozó kortárs fizikusok szerint is kulcsfontosságú, sőt, talán katasztrófáktól sújtott év lesz 2012.
JOHN MAJOR JENKINS a „Maya Cosmogenesis 2012: The True Meaning of the Maya Calendar End-Date” (A maják kozmikus eredetmítosza, 2012: A maja naptár végpontjának igazi jelentése) szerzője. Arra tette fel az életét, hogy rekonstruálja az ősi civilizáció kozmológiáját és filozófiáját. Véleménye szerint a maják elmélete csupán azt állítja: egy-egy ciklus vége, mint amilyen 2012 is, a változás és a megújulás ideje.
DANIEL PINCHBECK a „2012: The Return of Quetzalcóatl” (2012: Quetzalcóatl visszatér) szerzője és a Reality Sandwich (www.realitysandwich.com) szerkesztője. Szerinte a maja naptár utolsó dátuma egy olyan paradigmaváltozásra utalhat, amely az emberiséget fenyegető ökológiai krízis miatt következik be. Véleménye szerint az átalakulás során a modern tudomány és a miszticizmus is összefonódik majd. A változást Quetzalcóatl a közép-amerikai mítoszok szárnyas kígyója, ég és föld egységének képviselője szimbolizálja.
A Columbia Pictures bemutatja a Centropolis produkcióját Roland Emmerich filmjét 2012 A főszerepeket John Cusack, Chiwetel Ejiofor, Amanda Peet, Oliver Platt, Thandie Newton, Danny Glover és Woody Harrelson alakítja. Producer: Harald Kloser, Mark Gordon és Larry Franco Írta: Harald Kloser & Roland Emmerich Executive producer: Roland Emmerich, Ute Emmerich és Michael Wimer Koproducer: Volker Engel, Marc Weigert és Aaron Boyd Operatőr: Dean Semler ACS ASC Díszlettervező: Barry Chusid Vágó: David Brenner, A.C.E. és Peter S. Elliot Jelmeztervező: Shay Cunliffe Zene: Harald Kloser és Thomas Wander. Rendezte: Roland Emmerich]]>
