Avatar 3D előzetes – Brandon Hackett benyomásai

Tegnap a világ minden táján kiválasztott 3D mozikban bemutattak egy exkluzív 15 perces összeállítást James Cameron decemberben érkező, eddig szupertitkos projektként kezelt 3D scifi filmjéből, az Avatarból. Ügyes reklámfogásnak tűnt, kérdés, mit is adtak az érdeklődőknek, mi derült ki a filmről, ami körül úgy kezdett kialakulni egyfajta felfokozott várakozás, hogy közben gyakorlatilag semmit nem lehetett megtudni róla azon túl, hogy forradalmi 3D technológiával készülő scifi, ami állítólag megváltoztatja a mozibajárás élményét?

Csütörtökön már kikerült a netre egy 2 perces teaser trailer, amiből sok minden nem derült ki, ellenben a képi világról kaphattunk néhány benyomást. A látvány ez alapján annyira nem tűnt egetrengetőnek, sőt, helyenként rajzfilmszerű hatást keltett, a történet és a látvány egyedisége sem vágta hanyatt az embert, mert többször volt olyan érzése az embernek, hogy ilyet mintha már láttunk volna párszor.

Ezek után érkezett tegnap, augusztus 21-én az Avatar-nap, a néhány jelenetből összevágott, negyedórás ízelítő, ami némileg helyrerakta az addigiakat azokban, akik bejutottak valamelyik ingyenes vetítésre.

Az összeállítás Cameron nagyjából 3 mondatos köszöntőjével kezdődött. Nem vacakolt sokat, én azt hittem, jónéhány percig beszélni fog, hogy min dolgoznak évek óta, de nem. Ami rögtön feltűnő volt, hogy a rendező, mintha ott lett volna előttünk, egy nagyon tiszta üveglap mögött. Hihetetlenül realisztikusnak tűnt, gyanítom, sok sminkre lehetett szüksége, mert a képminőség olyan éles volt, hogy a legapróbb ráncokat is megmutatta.

Ezután azalábbi jeleneteket, részleteket kaptuk, és itt némi spoileres jelenetismertető következik, igaz, nem sok, mert Cameron elmondta, hogy semmiféle fordulatot nem fognak felfedni, és igazat is mondott. Lehet, hogy közben a 15 perc kikerül a netre is, de nézzük, milyen volt mindez 3D-ben, az erre kitalált mozivásznon.

1. eligazítás

Katonai eligazítás, ahová a felénél begurul a főhős, a tolószékes Jake Sully, alias Sam Worthington. A szövegre nem is nagyon tudtam figyelni, a 3D megjelenítés lehetőségeit, hatását méregettem inkább. A kép olyan tiszta, amihez hasonlót moziban még sosem láttam, a háromdimenziós hatás pedig ezt csak fokozza. Semmi nem történt, mégis a szememet legeltettem a képen, mert tényleg mintha ott lettek volna az emberek előttem.

Azonban egy lényeges apróság, amit a korábbi két 3D moziélményem alatt megállapítottam, itt is előjött. Nagy a különbség a sima 3D mozik és az IMAX teljes látóteret lefedő óriásvászna között. Mert a 3D láthatóan az IMAX-ben érvényesül igazán, míg ugyan az átlag 3D mozi is nagyon látványos, de ott megmarad az az érzés, hogy egy „ablakból” nézi az ember az eseményeket, a látótér peremén túl ott a mozifal és a valóság. Az IMAX mindez kiküszöböli, nem véletlenül lett úgy kifejlesztve a vászon s az ülőhelyek is, hogy mindenhonnan csak a vásznat látod. Mintha ott lennél te is.

2. felkészülés az avatarba való tudatátültetésre

Jake felkészül a tudatátültetésre, közben láthatjuk Sigourney Weavert is, hihetetlen, hogy mintha nem is öregedett volna. Látványilag semmi különös, csak néhány ízelítőt kaptunk a földi technológiákból, de a kép továbbra is káprázatos.

3. ébredés az avatarban

Ez a trailerből részben ismerős jelenet, csak jóval hosszabban és egészében mutatva. A tolószékes Jake láthatóan élvezi az új lehetőséget, viszont a 3 méteres magassága miatt közben önkéntelenül tör-zúz, alig tudják megfékezni. Az emberek és a na’avi szereplők egy jelenetben igen hatásosak, tökéletesen előjön a méretkülönbség, az ezt eleinte még feldolgozni nem tudó emberi elme bizonytalan irányítása. Ez már egy sokkal érdekesebb jelenet volt.

4. avatarokként a vadonban

Mint kiderül a Sigourney Weaver által megformált doktornő is kap majd egy avatart, és így mennek ki feltételezhetően terepszemlére a vadonba. A na’avi avatarok igen egyediek, bár a kék bőrük nekem túl rikító, de a megvalósításuk, mozgásuk, mimikájuk teljesen valószerű. Ez volt számomra az előzetes legjobb része, egy hihetetlenül részletgazdag, élő környezet, benne idegen állatokkal, amiknek tömege volt, a mozgásuk soha nem látott módon tökéletes, hiteles. Tényleg, mintha a néző is ott lenne a dzsungelben. Megjelent egy ragadozó is, ez a trailerben is felvillan, ami kis híján Jake „életébe” kerül.

5. találkozás a na’vi lánnyal

Ez egy akciójelenet, ahol farkasszerű ragadozókat gyilkolnak, majd ez heves beszélgetésbe vált át a na’vi lánnyal, végül néhány részletet kapunk a Pandora bolygó éjszakai életéből is. Hm, itt elhangzott egy elég klisés megnyilvánulás a lány részéről, amit kihagyhattak volna, mi szerint Jake avatarja bátor szívű, de ostoba, ahogy zajt kelt és tüzet gyújt. Viszont a na’vi nő minden porcikájában tökéletes, a mozgása kecses, az arca kifejező és élő. Eszembe se jutott, hogy egy CGI szereplőt nézek, de ez mondjuk az összes, látott jelenetre igaz.

A környezet, a táj lenyűgöző, bár, amikor az esti jelenetet mutattak, a fénylő, ragyogó növényzet, bármennyire is lenyűgözőnek tűnt, leginkább a csiricsáré 3D képekre emlékeztetett.

6. hogyan lovagoljunk meg egy repülő izét

Jake itt már láthatóan beépült a na’vi törzsbe, és éppen egy repülő dinoszaurusz csapathoz lopakodnak oda, hogy hátast válasszanak Jake avatarjának. Ez egy nagyon látványos jelenet, a repülő állatok abszolút ott voltak, a na’vik is élőek és szépek. Azonban nagyon-nagyon fantasy, kicsit mintha Mel Gibson Apocalyptója elevenedett volna meg újra a bennszülöttek miatt, a repülő lények meglovagolása kapcsán pedig a Dinotopia című tévéfilm dinólovasai jutottak eszembe, de gyanítom, hogy a gyakorlottabb fantasy olvasók további hasonló történeteket tudnának felsorolni.

És közben azon tűnődtem, hogy na de, hol vannak a scifi elemek? Na, abból már semmit nem kaptunk, max pár felvillanást, ugyanis…

7. már csak egy gyorsra vágott montázs maradt, többnyire a trailerben látott jelenetfoszlányokkal. Ez az eddig látott jelenetek után sokat nem ért, mert az ember agya közben ráállt a hosszú jelenetekre és a karakterekre.

És már el is telt a negyed óra. Kár, mert néztem volna tovább, éppen kezdett az ember belemerülni a Pandora bolygó világába, és máris elvették a játékot.

Benyomások:

A sztoriról még mindig semmit nem lehet tudni, illetve amit igen, az nem túl bíztató, mert egy sokszor lerágott klisé, amikor is a civilizált ember egy vad nép közé kerül, ott „megtisztul”, és végül az oldalukon küzd saját fajtája ellen. Csak néhány példa: Farkasokkal táncoló, Dűne, Az utolsó szamuráj, de szerintem rövid gondolkodás után még tucatnyi hasonló történet jutna eszembe.

A 15 perc alatt nagyon vigyáztak rá, hogy nagyjából semmi ne derüljön ki a történetből, és a látványt is éppen csak csepegtették, mint az infúziót, hogy sok azért ne legyen, de azért kapjunk is valamit.

A látvány hihetetlen, jobb szót nem tudok rá. Amit mutattak, az döbbenetes részletességgel végiggondolt és létrehozott filmes munka eredménye, félelmetesen új képi világ. Cameron erről amúgy is híres, de a bolygó összetett világa az eddigiek alapján is nagyon igényes és ötletes. Ha jól tudom, az alapszituáció, hogy a bolygón, illetve inkább holdon létezik egy olyan szupravezető kristály, amik az óriásbolygó (egy darab jelenetben nem szerepelt, ami elég nagy disznóság volt) mágneses tere miatt lebegnek, emiatt lebegnek például a hatalmas sziklatömbök is a bolygón. A földi cégek feltehetően ezeket akarják megszerezni, érthető okokból.

Viszont a na’avikkal és a na’vi avatarokkal még nem vagyok teljesen kibékülve. Túl természeti lények, én pedig scifit várnék, nem fantasyt, de ez az én bajom. A scifiből egyelőre sokat nem láthattunk.

Egy biztos: az eddigiek leggyengébb eleme a történet. Amiről tudni vélünk valamit, ami lehet, hogy igaz, de lehet, hogy csak hisszük, hogy tudjuk. Cameron ezt láthatóan még a látványnál is durvábban titkolja, ami azért jelenthet valamit, de hogy mit, azt csak a december 18-ai bemutató után fogjuk megtudni.

A történeten pedig nagyon sok múlhat, mert hiába a korszakalkotó látvány, ez önmagában szerintem még kevés egy jó filmhez. Bár, a tegnap látottak alapján ezúttal azért erről nem vagyok teljesen meggyőződve.

Aki pedig azon sír, hogy milyen lesz tévén: ezt a filmet bevallottan arra találták ki, hogy az emberek elmenjenek a moziba.

További részletek és személyes benyomások Hackett blogján találhatók.

–Hackett–