A kisepikáknak közel a fele már ismerős volt számomra az 1969-es A delejes halál című Kozmosz Fantasztikus Könyvből (pl.: Új Iliász, Régi város, Az inkarnátor, A fotografált gondolat, Legenda az ezerarcú lélekről, Emberautomata, Novella a delejes halálról), ám e kötetben több, általam korábban nem ismert Karinthy-kisepikával is találkoztam: pl.: A Hold és Föld, Földrajzóra 2852-ben, Vizsgázom a világháborúból, Hősök, Örvendetes fejlődés, Mars-lakók a Földön, Legenda a költőről.

Karinthy fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, első irodalmi sikerét még gyerekkorában (12 évesen) érte el, egy – Jules Verne hatását mutató – kisregényével, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írásával. Hírnevet irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának, de igazán büszke a filozófiai, politikai gondolatait tartalmazó műveire volt. Műfaji sokszínűségét bizonyítja ötezer – főleg újságokba írt – cikk: riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és rengeteg humoreszk. Még nem tudta, de rengeteg klasszikus sci-fit is írt.

A negyedik halmazállapot című kötet első részében – Kizökkent idő – Karinthy H. G. Wells időgépét kéri kölcsönbe, hogy visszautazzon az időben, és átalakítsa a múlt egy-két apró epizódját. Nem rajta múlik, Szent Péter tehet róla, de olyan is előfordul, hogy faramuci helyzetet teremt a visszafelé világával. Máskor meg a távoli jövőbe látogat, hogy megnézze: mi lett az emberiségből. Az egyik történetben 5000 éves hibernáltságból ébredezve embervérrel működő gépekre és szinte őskori körülmények között tengődő atyafiakra bukkan.

Az Idegen közöttünk fejezetben különös lényekkel különös helyszíneken találkozunk, a földi logika nem erősségük, mégis – természetesen – nekik van igazuk. A Mars-utazás és a Mars-utazók többször is visszaköszönő témák a gyűjteményben. Karinthy gazdag fantáziája űrutazókat, anyagvetítő masinát (teleportálás), mozgójárdát, jövőbe látó gépet, bővített dimenziót, lebegő kocsit, léleklátó eszközt teremt (A fotografált gondolat fejezet). Legendái földöntúli élményben részesítik olvasóit.

A transzcendens, a metafizika iránt érdeklődők is megtalálják a számításukat, ha belelapoznak a kötetbe. Karinthy Frigyes számára fontos a lélek, az életerő, az életenergia; némelyik novellája a nő és férfi kapcsolatát boncolgatja. Máskor meg fájdalmas jajkiáltást hallat a háború borzalmait szemléletesen bemutatva.

A tudományos-fantasztikus történeteit átszövi a bölcs humor, a megértő, butácska ember iránti szánakozás. A felhőtlen kacagástatás szándékára ezekben az írásokban ritkán találunk, sőt gyakran témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége, végtelen csalódottság az emberiségben.

Múltkutató gyíkja az ember nyomait keresi a jövőben, állati külsőben értelmes lény nézegeti az egykorvolt homo sapiens tárgyi emlékeit. Sejti, hogy sokunkban ragadozó lakott. Feltételezi, hogy voltak olyanok is közöttünk, akik az életüket adták azért, hogy bebizonyítsák: a lélek szabad és megfoghatatlan.

Tartalom:

Kizökkent idő
Időgép
A tanulság
„Világegyetem” kaucsuksarok
A Hold és a Föld
Földrajzóra 2852-ben
Vizsgázom világháborúból
Új Iliász
Az inkarnátor
Régi város
Természetes kiválás
Párbaj a XXV. században
Királykisasszony és varangyos béka
A jövőbe látó gép
Új-Zéland száz év múlva
Jeles szóbeli érettségi 2150-ben a magyar irodalomból
Hősök
Paleolit
A rekonstruált ember
Örvendetes fejlődés
Őskor
Jótékonyság
Ultramodern idők, vagy Chaplin, mint világcár

Idegen közöttünk
Feltámadás
Testi szépség
Levél az űrön át
Hátrálva a világ körül
Mars-lakók a Földön
Röntgenország
Mars és vidéke
Legenda a költőről
A szerelemes nap
A másik
Cipőcsokor
Buxbaumné, a fa
Az eskü
Emberautomata

A fotografált gondolat
Természetrajzóra az angyaliskolában
A negyedik halmazállapot
Két hajó
Géniusz
Legenda az ezerarcú lélekről
Iránytű
Novella a delejes halálról
A lift feljebb megy
A lélek arca
Az első molekula
A fotografált gondolat

+++

Arión Kiadó, 2011
Válogatta és szerkesztette: ifj. Veress István
Oldalszám: 256
Ára: 2690 Ft

+++

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karinthy_Frigyes

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_delejes_hal%C3%A1l

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A seholsincs bolygó – könyvajánló (1. rész) Ifj. Veress István szerkesztésében megjelent A sci-fi klasszikusai sorozat 3. kötete. Az elbeszélések, novellák sokszínűsége nem csak a szerzők származására, a témaválasztásra utal, vagy a...
2. Álmok a jövőről – könyvajánló – 2. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...
3. Philip K. Dick: Visszafelé világ – könyvajánló „Míg vissza nem jutunk a méhbe.” A 4. világháború után járunk, az Amerikai Egyesült Államok már a múlté, szétbomlott négy országra: a Nyugati Partra (Nyugati...

Az első pár történet még ebben a vélekedésemben erősített meg, de aztán egyre furcsább eseteknek lehettem a tanúja. Az esemény szó túlzás is: cselekvés helyett gondolattengerekben merültem el. Én pihentető ellazulást vártam a kötettől, vagy idegen Galaxisokban vívott kegyetlen űrháborúkon akartam izgulni, tudván, hogy úgyis mi, az emberiség nyeri meg a végső ütközetet. Helyette – többnyire – hétköznapi emberekkel a Föld különböző tájain jártam, gyakran a pszichológia és a filozófia homályos határmezsgyéjén kóvályogtam, és az emberiség jövőbeli sorsában pusztító katasztrófákkal szembesültem.

Preyer Hugo történeteinek többsége kegyetlen szembenézésre késztetnek a homo sapiens – lehetséges – jövőbeli sorsát illetően. Nem tudom, de úgy érzem, hogy a mélységes aggódás késztethette arra a szerzőt, hogy a pozitív befejezések helyett, inkább döbbenetes, kíméletlenül kiábrándító,  horrorisztikus csattanókkal zárja a kisepikáit.

Az első elbeszélésben a biológiai evolúciót a gépi evolúció váltja fel, a korábban mindenhatónak hitt értelmes lény kénytelen-kelletlen átadja a helyét a robotoknak. A géplények az ember örökségét átvéve egy még tökéletesebb világ megvalósítására törekednek, de kudarcot vallanak. A zsarnokság ellen lázadtak, de egy újabb diktatúrába fajul a hatalomátvételük. Kiutat talán a biológiai és a gépi evolúció összeolvasztása hozhatna…

… de hol vannak már ehhez az emberek?

S előfordulhat-e, hogy egy robotlány embernek érezze magát?

A szerző bibliai és történelmi eseményeket is átdolgoz, a múltat átvarázsolja vagy a jövőbe sugározza. Dávid és Góliát harcát, Galilei megaláztatását szemlélhetjük e sajátságos szemüvegen keresztül.

Gyakran feltűnnek műveiben a 3. világháború utáni démoni rémlátomások, az utolsó ember-effektussal szembesülő fiatal barlangász megindító történetében a lírai és a naturalista elemek keveredéséből a riasztó és taszító valósághű ábrázolás győzedelmeskedik.

Preyer Hugo történeteiben sokszor az álom-, a sors-és a jövőkutatásé a főszerep. A párhuzamos világok létét a hiperszenzibilis idegrendszerrel rendelkező emberek érzékelhetik, furcsa álmaik valahol valóságként realizálódhatnak, sőt a “kettős” lét – pszichoduplikáció -  sem elképzelhetetlen.

+++

A kötetből megtudhatjuk (a most következő sorrend véletlenszerű), hogy:
- Hugo miért nem szerette a sört?
- Mi okozza a szerencsét és a balszerencsét?
- Mi lenne, ha megszűnne a szaporodás?
- Elképzelhető-e szexuális együttlét más világok szülötteivel?
- Mire vigyázzunk 500. űrrepülésünk után?
- Nyomára bukkanunk-e az öröklét titkának?
- Lehet-e egy petricsészében világmindenséget találni?
- Miért kell az idegen lénynek a desztillált víz? (Én egyébként nem jöttem rá…)
- A jó szándékú – földönkívüli – segítségre hogyan reagál az emberiség?
- Miért szeressük a patkányokat?

+++

Kedvenc elbeszélésem ebből a kötetből A fogadás, mert ebben az eredeti fantasztikus ötlet kitűnő kibontásán kívül az író megcsillogtatta kesernyés, de frenetikus hatású (fekete)humorát is.

Tartalomjegyzék:

Emberek és robotok
A távcsöves ember
Ecce homo
Bemutatkozás
Életsíkok
A felderítő
Látomás
Lebegés
Mindhalálig
Labirintus
Elmegyünk egymás mellett
Álomkapu
Finálé
A fogadás
Anakronisztikus bigámia
Lyuk az időn
Élettenger
A látogató
Megérkezés

+++

VEGA-MÜSZI – Budapest, 1989
279 oldal
98 Ft (akkori ár)

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Preyer Hugo pályázat 2011 Az AVANA Egyesület pályázatot hirdet új sci-fi novellák megírására. A pályázaton minden olyan alkotó részt vehet, akinek még nem jelent meg önálló kötete. (A magánkiadás...
2. Preyer Hugóról Az Avana Egyesület a ”Preyer Hugó emlékére” novellapályázatra április 30-ig várja (bármely témában) a sci-fi novellákat. De kicsoda volt Preyer Hugo? “Preyer Hugo Arany Meteor díjas...
3. Letölthető az Avana Arcképcsarnok Preyer Hugo emléke előtt tiszteleg az Avana Egyesület honlapjáról letölthető 2008-as Arcképcsarnok. A 70 oldalas, pdf-ben letölthető kiadványban visszaemlékezéseket olvashatunk Preyer Hugoról, valamint több novelláját...

Elképzelhető, hogy egyszer földönkívüliek százai szivárognak be az emberek közé, és az idegenek az őslakók számára abszolút felismerhetetlenek (Odakint). Megölnek valakit, a hulláját eltüntetik, s aztán az illető pontos mását öltik magukra. Ám, ha nagy idegfeszültség éri őket, visszaváltoznak szörnyű eredeti alakjukba. Sikerül felidegesíteni őket?

“… minden történet elsődleges funkciója (…) a szórakoztatás, nem a tanítás vagy a moralizálás.” (Arthur C. Clarke)

Az Erőfölény kötelező olvasmány több híres amerikai műszaki egyetem ipari formatervező szakán. Egy jövőbeli űrháborúban a kezdeti fölényes győzelmek után a földi seregek végül totális vereséget szenvednek. Milyen okok következtében vált ez a rémálom valósággá? Pedig az idegenekkel szemben jobbnál jobb – legyőzhetetlen – Szuperfegyvereket kísérleteztek ki a tudósaink…

A harmadik elbeszélésben – Szája sincsen, úgy üvölt - torzszülöttekké váló túlélők reménytelen mindennapjaiba pillanthatunk be. Több mint 100 éve éve szórakozik velük egy komputer, kínozza őket, nem engedi meghalni, lehetetlen feladatok megoldása elé állítja őket. A lázadásokat kíméletlenül megtorolja. A négy ember találkozhat-e a Megváltóval? Ott, ahol az Isten egy számítógép…

Az idegenekben egy apró harcos békeüzenetet visz a fekete ellenségnek. A két – korábban – egymással harcoló felet külső, szinte mindent elpusztító támadás éri. A küldönc vándorlása során felidéz egy régesrégi mondát, s ebbe kapaszkodva vonszolja magát tovább. Van-e remény a túlélésre?

Az utolsó részben – A távoli Föld dalai – egy hamarosan felrobbanó Szupernóva közelébe utazunk (Az utolsó ítélet angyala). Egy korábban lakott bolygó közelében, a központi égitest felrobbanása előtt kísérleteket, megfigyeléséket végez az űrhajó személyzete. A balladisztikus történetben a főhőssel együtt mi is szembesülünk egy valóban megszívlelendő mondással: “Megszületünk és meghalunk, s a kettő között a munkára gondolunk, … ”

A megható novellát – ellenpontként – egy fanyar, humoros írás követ (A Földről jött ember). Egy ipari kém pórul jár, lelepleződik. Elfogói nem adják át a rendőrségnek, közlik a kisemberrel, hogy inkább teleportálják egy távoli világba.

A titkos felderítő meglepődik, mert amikor felébred, úgy érzi, hogy egy tükörvilágba érkezett.

A kísértetföld százemeletes – föld alatti – kaptárvárosban játszódik. A Pániknapok után az emberiség 99%-a elpusztult a Konfliktusban (atomháború). A mindennapi élet biztonságos, célszerű, de a társadalom kasztokba szerveződött legalsó rétegei számára rendkívül szürke, szűkös.  Az űrből, más bolygókról ideszállított életformák sejtjeit, testrészeit a szervezetükbe beépítő halhatatlan Kiválasztottak ragaszkodnak kizárólagos hatalmukhoz.

100 és 100 kiegyensúlyozott év – a többség számára spártai, szigorú, kegyetlen, klausztrofóbiás  életmód – után a lázadás elkerülhetetlen.

Philip K. Dick történetében egy öreg, 350 éves hölgy a halálán van. Utolsó kívánsága, hogy szeretne elutazni nagyapja szülőbolygójára, a Földre. Sajnos már senki sem tudja, hogy ez a bolygó merre is található. A matuzsálem korú vénasszony “ezer pozitívot” ajánl fel a vállalkozó szellemű, kicsit anyagias űrhajóskapitánynak. Hamarosan elindulnak megkeresni a mondák homályába burkolózó seholsincs bolygót.

Tartalomjegyzék:

PROLÓGUS

Eric Frank Russel: Az egyetlen megoldás (1956)

ŰRUTAZÁS

V. E. Van Vogt: Az elvarázsolt falu (1950)
Jacek Savaszkiewicz: Várakozás (1978)
Jurij Tupicin: Napkelte (1971)
Robert Bloch: Richard Clayton különös repülése (1939)

A JÖVŐ TÁRSADALMA

Jean-Pierre Andrevon: A Rezervátum (1977)
Alfred Bester: Fényes csillag, gyémánt csillag (1953)
Damon Knight: A hasonmások (1952)
Ward Moore: Lót (1953)

VILÁGOK HARCA

Brian W. Aldiss: Odakint (1965)
Arthur C. Clarke: Erőfölény (1951)
Harlan Ellison: Szája sincsen, úgy üvölt (1967)
Aldo A. Rinaldi: Az idegenek (1973)

A TÁVOLI FÖLD DALAI

Josef Nesvadba: Az utolsó ítélet angyala (1962)
Hoshi Shinichi: A Földről jött ember (1983)
N.-Ch. Henneberg: A kísértetföld (1950)
Philip K. Dick: A seholsincs bolygó (1953)

EPILÓGUS

Czesław Chruszczewski: A város (1976)

+++

Kiadó: Arión Kiadó
Kiadás éve: 2011
Szerkesztő: ifj. Veress István

Fordítók: Avarossy Éva, Zsengellér Annamária, Magyar Alfrédné, R. Török Piroska, Veres Mihály, Gyáros Erzsébet, Göncz Árpád, Békés András, Vámosi Pál, Borbás Mária, Benczik Vilmos, Lőrincz Irén, Erdős György, Szoboszlai Margit, Murányi Beatrix

Oldalszám: 280
Ára: 2690 Ft

Kitekintés:

Ekultúra

MOLY

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A seholsincs bolygó – könyvajánló (1. rész) Ifj. Veress István szerkesztésében megjelent A sci-fi klasszikusai sorozat 3. kötete. Az elbeszélések, novellák sokszínűsége nem csak a szerzők származására, a témaválasztásra utal, vagy a...
2. Álmok a jövőről – könyvajánló – 1. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...
3. Álmok a jövőről – könyvajánló – 2. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...

Ifj. Veress István

Az elbeszélések, novellák sokszínűsége nem csak a szerzők származására, a témaválasztásra utal, vagy a művek terjedelmében nyilvánul meg, hanem a kisepikák keletkezésének idejében (1939 – 1983) is korszakokat ölel át.

Az előző két kötet magas színvonalát ez a gyűjtemény is követi.

Aki szereti a klasszikus tudományos-fantasztikus irodalmat, a sajátságos nyelvezetet, a fordulatos, többszörös csattanóval befejeződő írásokat: ezúttal sem csalódik.

A seholsincs bolygó a műfaj legnagyobbjai – Brian W. Aldiss, Harlan Ellison, Jean-Pierre Andrevon - és mások több évtizede nehezen hozzáférhető elbeszéléseiből kínál olvasnivalót.

Van olyan szigorú kritikus, aki Best of Galaktikának, az antológiák antológiájának titulálta a sorozat korábbi darabját.

Talán őt is kielégíti a kötet különleges csemegéje, hogy négy szerző (V. E. Van Vogt, Alfred Bester, Arthur C. Clarke, Philip K. Dick) egy-egy novellája magyar nyelven most jelenik meg először.

Az első rész – Űrutazás – az emberiség örök vágyáról szól: elszakadni a Földtől és elindulni új világokat felfedezni.

1969-ig a Mars bolygót a tudósok lakhatónak vélték, a Mariner-4 űrszonda útja után már úgy tűnik, hogy ennek kicsi a valószínűsége.

Két elbeszélés “marsi” témájú, 1969 előtt keletkezett. Az egyik egy túlélő kutató vérfagyasztóan bűbájos meséje (Az elvarázsolt falu), a másik (Richard Clayton különös repülése) egy 20 évre tervezett magányos űrutazás emberfeletti megpróbáltatásairól szól.

A Théta bolygón pókszerű fémfaló oxigénkísértetek keserítik a gépekre utalt ember életét. Milyen jó is lenne, ha szabályozni tudnánk az égitestek mozgását (Várakozás)!

Egy lírai hangvételű történetben álcázott robotnak vélik a visszahúzódó, de rendkívül értelmes kisfiút. Pedig csak hiba következett be egy hajtómű fő szektorában (Napkelte).

A Jövő társadalma két elképzelés mentén képzelhető el. Milyenné válhat az emberiség a Nagy Atomháború után (A Rezervátum, Lót), vagy megússzuk a katasztrófát, de abban sem lesz sok köszönet (A hasonmások).

Esetleg rendkívüli képességek birtokában lévő zseniális fiatalok (teleportáló, anyagátalakító, miniatűr androidépítő) megmenthetik a Földet, ha kibírják a rájuk háruló terhet. Az összeroppanás és a félelem borzalmas következményekkel járhat (Fényes csillag, gyémánt csillag).

(Folyt. köv.)

+++

Tartalomjegyzék:

PROLÓGUS

Eric Frank Russel: Az egyetlen megoldás (1956)

ŰRUTAZÁS

V. E. Van Vogt: Az elvarázsolt falu (1950)
Jacek Savaszkiewicz: Várakozás (1978)
Jurij Tupicin: Napkelte (1971)
Robert Bloch: Richard Clayton különös repülése (1939)

A JÖVŐ TÁRSADALMA

Jean-Pierre Andrevon: A Rezervátum (1977)
Alfred Bester: Fényes csillag, gyémánt csillag (1953)
Damon Knight: A hasonmások (1952)
Ward Moore: Lót (1953)

VILÁGOK HARCA

Brian W. Aldiss: Odakint (1965)
Arthur C. Clarke: Erőfölény (1951)
Harlan Ellison: Szája sincsen, úgy üvölt (1967)
Aldo A. Rinaldi: Az idegenek (1973)

A TÁVOLI FÖLD DALAI

Josef Nesvadba: Az utolsó ítélet angyala (1962)
Hoshi Shinichi: A Földről jött ember (1983)
N.-Ch. Henneberg: A kísértetföld (1950)
Philip K. Dick: A seholsincs bolygó (1953)

EPILÓGUS

Czesław Chruszczewski: A város (1976)

+++

Kiadó: Arión Kiadó
Kiadás éve: 2011
Szerkesztő: ifj. Veress István

Fordítók: Avarossy Éva, Zsengellér Annamária, Magyar Alfrédné, R. Török Piroska, Veres Mihály, Gyáros Erzsébet, Göncz Árpád, Békés András, Vámosi Pál, Borbás Mária, Benczik Vilmos, Lőrincz Irén, Erdős György, Szoboszlai Margit, Murányi Beatrix

Oldalszám: 280
Ára: 2690 Ft

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A seholsincs bolygó – könyvajánló (2. rész) A kötet 3. részében – Világok harca – értelmes lények – gyakran kilátástalannak tűnő – küzdelmét kísérhetjük figyelemmel hódító, pusztító, kegyetlen lényekkel, ellentmondást nem ismerő...
2. Álmok a jövőről – könyvajánló – 1. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...
3. Álmok a jövőről – könyvajánló – 2. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...

Egy messzi- messzi sziget belsejében – egy mendemondát bizonyítandóan – egy magas sótartalmú tavat kíváncsi matrózok halásznak le egy ritka élőlény után kutatva. A sikeres, bár véres és kegyetlen rablás után a hajójukra hurcolnak egy pár életben maradt példányt az óriásszalamandrákból.

A szárazföldi lét azonban nagyon megviseli a szerencsétlen kétéltűeket, csak egy pár marad meg belőlük, ők azonban megszöknek – a közben már útnak indult hajóról – egy indiai-óceáni szigetecske közelében. Čapek regényének elején itt bukkan a már elszaporodott, de a cápák által erőteljesen létszámkordában tartott tapaboyokra (az emberrel barátságos szalamandrákra) a holland nevű (valójában a cseh Vantoch lisztkereskedő fia) van Toch kapitány.

A kapitány ráveszi a vízben élő hatalmas, embernagyságú lényeket, hogy gyöngyöket hozzanak fel neki a mélységből. Cserébe olcsó késeket ad nekik, hogy védekezni tudjanak a tengeri farkasok ellen. A szalamandrák rendkívül értelmes és szelíd, de fejlődőképes lényeknek bizonyulnak. Nem lázadoznak rabszolga létük ellen, elfogadják az embert felsőbbrendű uruknak.

A tengeri óriásokkal való munkavégzés hihetetlenül olcsó, így hatalmas méretű kereskedelem indul, egymást érik a világ minden tengerparti tájára induló szalamandra-szállítmányok. A kapitány meggazdagodási tervei azonban hamarosan nem várt következményekkel járnak.

A homogén társadalom egyedeinek munkabírása töretlen, szorgalma határtalan, még azt is eltűrik, hogy egyes fajtársaikkal kísérletezzenek az emberi orvosok. A szalamandrák beszélni is megtanulnak – elsősorban angolul -, sőt még az emberi vallások hithű követőivé is válnak…

A számukra – egyes ügybuzgó vagy humanitárius homo sapiensek által – létrehozott nyelvet és sajátságos szalamandravallást viszont nem követik. Sebaj, ezen nyelv és vallás az emberek között térhódít majd!

+++

“A szalamandra nem tehet róla, hogy szalamandra, de aki egyszer szalamandra, az nem ember. “

Karel Čapek szatírája döbbenetes tükörképét, kínos karikatúráját adja a legújabb kori emberiségnek, az 1936-os keltezésű mű semmit sem vesztett az aktualitásából. Az örökké hataloméhes birodalmak, a pénz egyeduralmát hirdető nagyvállalatok, és az ezeknek behódoló emberek tragédiája nyomon követhető ebben a klasszikus sci-fi-ben.

A robot szó “feltalálója” (az 1921-ben megjelent R.U.R. című művében használja ezt a szót) a Gestapo figyelmét is felkeltette, főleg azért, mert nem egyértelmű, hogy a kommunizmus vagy a fasizmus paródiáját írta-e meg a szerző ebben a bizarr, pesszimista utópiában.

Szerencsére az áldokumentumok erdejébe vivő fantasztikus regény felettébb mulatságos is. A rémisztgető író gyakran kikacsint kegyetlen sorai közül, s gyakran a kisemberek szemén keresztül láttatja a világfelfordító eseményeket.

+++

Olvasásra ajánlott:

MEK

Literatúra

Karel Čapek vigyorgó világvége víziója, egy ártalmatlannak tűnő új állatfaj felfedezéséről.

34 rövid jelenet, 8 színész, 2 zenész, összesen több mint 60 szerepben:

Tudományos komédia két részben

Karel Čapek: Abszolútum-gyár

A 20. század legnagyobb hatású cseh írója 1922-ben írta meg Abszolútum-gyár című szatirikus tárcaregényét. Čapekre jellemző, hogy cseh kisemberek hétköznapjaiból indítja el a regény cselekményét, s a szálak gyakran futnak keresztül szeretett hazáján, hogy végül ismét a hétköznapi emberek körében érje meg az olvasó a végkifejletet.

A jövőben (valaki után 1943-ban) Marek mérnök kiötöl egy korszakalkotó találmányt, egy atommotort (karburátort), amivel végtelenül olcsóvá lehet tenni a termelést. Az anyagot felbontása során tökéletesen felhasználó gépnek van egy mellékterméke: a matériába zárt szellemi szubsztancia (Abszolútum = Isten) felszabadul a totális megsemmisítés során.

Fél mázsa szénnel körülhajózhatjuk a világot, vagy egy metropolis világítása egy évre nem probléma többé. Egy dió nagyságú antracittal egy család egész évi energiaigénye kielégíthető. A mellékhatásként kiáramló szellemi erőknek egyelőre csak az előnyei érzékelhetők: a karburátor közelében bekövetkező váratlan megtérések, bámulatos és szokatlan csodák, fantasztikus levitációk, halottak feltámadása.

A találmányt megvásárolja Marek úr barátja, G. H. Bondy, a nagy gyáros és üzleti vállalkozó, aki gyártani kezdi picike és óriási méretekben a formabontó atomkazánokat. A Föld népeire rászabaduló Abszolútum kezdetben látszólag a haladást szolgálja, de a történet végére akkora világfelfordulást okoz, hogy arról még Ézsaiás próféta is csak csukott szemekkel – és persze zárt szájjal – bírna jósolni.

Čapek jellegzetes (kelet-európai) humorát; simogató, de csípős, csattanós iróniáját a magyar olvasónak nem kell megmagyarázni, magáért beszél. S a történet bumeráng-visszacsapódó paródiaként – még most is, lassan 90 évvel a regény megírása után -, hihetetlenül telibe találó: az emberiség teljesen javíthatatlan, rajta még az Isten sem segíthet, viszont kész a túlélésre!

Nostradamus is megirigyelhetné írónk jóslatait a legnagyobb háborúról, de sci-fi írók is felhúznák a szemöldöküket Čapek fantasztikus ötleteit olvasván.

Az alábbi részletek óvatosan olvasandók, mert spoilerek.

1. „A törökök arab, szudáni és perzsa katonaság segítségével elözönlötték az egész Balkánt, és hatalmukba kerítették Magyarországot, ekkor azonban ellentét támadt a síiták és a szunniták közt egy nyilvánvalóan nagyon fontos kérdés miatt, amely Alival, a negyedik kalifával függött össze. A két szekta Isztambultól a Tátráig nem mindennapi fürgeséggel és véres kegyetlenséggel űzte egymást, aminek sajnos a keresztények is megitták a levét. Európának ebben a részében tehát megint rosszabb volt a helyzet, mint bárhol másutt.”

2. „A mi cseh hazánk egymás után került a svédek, franciák, törökök, oroszok és kínaiak hatalmába, s mindegyik invázió az utolsó szálig kiirtotta a bennszülött lakosságot. A Szent Vitus-templomban ezekben az években lelkész, ügyvéd, imám, archimandrita és bonc prédikált, illetve mondott misét, persze csak átmeneti sikerrel. Egyetlen vigasztaló változás volt csupán: a Rendi színházban állandósult a telt ház; ezt ugyanis katonai raktárnak használták.”

3. „…a japánok kiszorították a kínaiakat Kelet-Európából, bizonyos időre új Központi Birodalom jött létre (így nevezik ugyanis a kínaiak hazájukat), mégpedig történetesen éppen az Osztrák-Magyar Monarchia régi határain belül;[…]

A hivatalos nyelv a kínai lett, ami azonnal megszüntette a nemzetiségi viszálykodásokat, az állami isten pedig Buddha; a nyakas cseh- és morvaországi katolikusok külföldre költöztek, miután a kínaiak irtóhadjáratokkal és vagyonelkobzásokkal sújtották őket, ami hallatlan mértékben megsokszorozta a nemzeti vértanúk számát. […]

Ez a kínai kormány sok haladó jellegű új intézkedést vezetett be, így például élelmiszer helyett jegyeket osztott ki; de a Központi Birodalom hirtelen összeomlott, mert teljesen elfogyott a tölténygyártáshoz szükséges ólom, és ezzel minden tekintély megdőlt; az a pár kínai, akit nem öltek le, a következő békés időszakban is itt maradt, főleg köztisztviselői minőségben.”

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők – könyvajánló Egy élet, egy szőnyeg. A hajszőnyegszövő fáradságos munkával egy életen keresztül szövi feleségei és leányai hajszálaiból csodálatos, egyedi, drága szőnyegét. Ismeri a csomózás, a szövettartósítás,...
2. Retró: Botond-Bolics György: Redivivus tüzet kér Botond-Bolics György sokoldalú ember volt: jogi doktor és üzemszervező mérnök, ismeretterjesztő könyvek (pl.: Így gondozd a Volkswagenodat!) írója, aki 12 évig (1960 és 1972 között)...
3. Komáromy Zoltán (Mumbull): A 4000 éves menyasszony Mi is a ponyvairodalom? Régebben a köznép szórakoztatására szánt, vásári ponyván árult irodalmi alkotások: álmoskönyvek, mondák, mesék, betyártörténetek összefoglaló neve. Újabban a művészileg igénytelen, alacsony...

Utazásunk – az egykori Szovjetunió utódállamainak területén – a festői Odesszában kezdődik, de barangolunk az ősi Kijevben, száguldunk a hatalmas Moszkvában, nyomozunk a Másfélékkel a riasztó Szentpétervárott.

A Másfélék az emberi evolúció következő lépcsőfokai, nem teljesen emberek: ők azok, akik félelmetes természetfeletti képességekkel is rendelkeznek. Mágikus eszköztáruk szerteágazó: erejük egy részét a Homályból (egy rejtélyes, szintekre tagolt túlvilági dimenzióból) merítik, máskor az embereket csapolják meg egy kis bioenergiáért, de vannak csodatévő és védelmező amulettjeik, varázseszközeik, mágikus pajzsaik is. Ismerik és használják a pirokinézist (a tűgyújtást a gondolat erejével), a mentális sokkot, a neuro-kontaktusokat, de birtokolnak szomo-kinetikus harciigézeteket is, bár az energia-megmaradás rájuk is vonatkozik, válogatott szuperlényeik (kategórián felüli mágusaik) megsokszorozhatják egymás képességeit.

Verőfényben a Nappali Őrség tagjai (a gonosz mágusok, a boszorkányok, a vámpírok, a démonok, a vajákosok, a Setét hívei) tartanak rendet, naplemente után az Éjszakai Őrség vitézei (a tiszta mágusok, a varázslók, a jóindulatú alakváltók, a Fény igazai) vigyáznak a törékeny egyensúlyra. Életkoruk változó: megállíthatják testi mivoltuk öregedését, több száz évig is élhetnek, sőt vannak közöttük, akik ezer-években mérik a létezést…

A két ellentétben álló Őrség mellett az Inkvizíció mutánsai (a két Őrség kiemelkedő képességekkel bíró, semlegességet fogadó tagjai) segítenek a törékeny egyensúly – a Megállapodás – fenntartásában.

A Setét oldal hívei számára gondot okoz egy zabolátlan, könyörtelen, kegyetlen Fekete-szekta megjelenése Pityerben – a zombi városban – (Pétervárott), mely újfajta, eddig még nem azonosított Erővel rendelkezik. Az új Másféléketválogatott csapat próbálja megfékezni.

Néhányuknak beszédes neve van:
- Szimonov (olvasás közben a Magyarországon is híres orosz költőre asszociáltam, akinek költeménye – „Várj reám…” – Darvas Iván sanzonjaként azonnal a fülemben csengett),

- Rubljov (orosz ikonfestő – akinek csodaszép alkotása, az „Utolsó ítélet freskó” –, s akiről Tarkovszkij 215 percesmonumentális filmet készített 1966-ban).A történetnek nincs igazából kiemelt főszereplője: hol Arik (az odesszai Nappali Őrség parancsnoka), hol Lajk (kijevi setét főmufti) a központi figura, de a történet végére Svéd (feltörekvő ukrán varázsló és jachttulajdonos, aki elválaszthatatlan kedves notebookjától) kerül a középpontba. Szerelmi szálként Arik és Tamara, a pétervári, vad Másféle lány romantikus elemeket sem nélkülöző – néha-néha felvillanyozó – kapcsolatát követhetjük nyomon.

Az urban fantasy előző részeinek fontosabb figurái – többek között Zavulon, Geszer, a két kibékíthetetlen moszkvai generalisszimusz nélkülözhetetlen irányítóként, Kosztya, a jóindulatú vámpírzseni: levegőben szárnyaló epizodistaként – újra szerephez jutnak.

A Hármas védnökségben (Setét + Fény + Inkvizíció) végrehajtott kommandós, rendteremtő, ha kell – szigorúan megtorló – akciókkal fűszerezett küldetés nem várt eredménnyel végződik. A Fekete-szekta tagjai emberáldozatoktólsem riadnak vissza, boszorkányszombatjaik egy idő után a Homály auráját kíméletlenül felkavarják. A valóságos világban szaporodó mocsok Szentpétervárott, nem csak a lepusztult városrészekben rettenetes: Vasziljev észak Velencéjének (Fekete-Palmira) bemutatásakor nem igazán rokonszenvezett a megapolisszal.

Moszkva és Szentpétervár – régmúltba nyúló – kibékíthetetlen ellentétéről a 40. oldalon ezt olvastam: „Lajk jelentőségteljesen hümmögött: a Moszkva és Pityer közti kapcsolatok változatlanul tisztázatlanok voltak mindenszinten, legyen szó a kiküldöttekről, az alkoholistákról, a futballistákról, a megrögzött értelmiségiekről, a politikusokról vagy akár a médiamágnásokról. A Másfélékről nem is beszélve. Egyébként minél több lehetőség állt az ellenfelek rendelkezésére, annál kegyetlenebbül és kíméletlenebbül igyekeztek egymást kölcsönösen a víz alá nyomni.”

A szerző az orosz fővárossal – már a paradoxon határát súrolva – szimpatizál: „Oroszország nagy, de Moszkva még nagyobb.”

Ez a regény sem nélkülözi a magyar vonatkozásokat: feltűnik helyszínként az Esterházy étterem, s meglepődve tapasztaltam, hogy Vasziljev kedvenc írót közé tartozik: Rejtő Jenő!

Annak ellenére, hogy orosz a szerző, a vodkának a történetben elenyésző a szerepe. A féktelen és fékezett mulatozásoknak azonban bővében vagyunk a cselekményben, de itt inkább a sörmárkák uralják a terepet…

A sorozat előző négy részében az összecsapásoknak se szeri, se száma nem volt, olvasóként csak kapkodtam a fejem. A Káosz-Őrségben két hatalmas mágikus szembenállásra lett kihegyezve a történet, a részletes meseszövés – kevesebb kiélezett akcióval – sem unalmas, inkább sejtelmes. A jellemek sokszínsége, a helyszínek találó leírása, a cselekményelőrehaladása (néha a múltba visszacsatolva) a tetőpont(ok) felé egyre izgalmasabbá válik –, úgyhogy én végig, az utolsó írásjelig jól szórakoztam.

Kívánom ezt Másoknak is!

Előzmények:

http://javori.sfblogs.net/2009/08/26/orsegben/

http://javori.sfblogs.net/2010/07/28/alkonyi-orseg/

Káosz-Őrség.jpg (27 KB)

This post was submitted by javori.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Megérkezett a Káosz-Őrség Megjelent Vlagyimir Vasziljev Káosz-Őrség című kötete, és már kapható a Galaktika szerkesztőségében. Jövő hét elején kikerül a könyvesboltok polcaira is. Szentpéterváron egy mágikus katasztrófa után...
2. Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők – könyvajánló Egy élet, egy szőnyeg. A hajszőnyegszövő fáradságos munkával egy életen keresztül szövi feleségei és leányai hajszálaiból csodálatos, egyedi, drága szőnyegét. Ismeri a csomózás, a szövettartósítás,...
3. Recenzió – Diana Wynne Jones: A trónörökös Ez a szegény könyv olyan ocsmány kinézetű, hogy lányom, amikor ajánlottam neki, hogy olvassa el még előttem, viszolyogva dobta vissza, meg sem volt hajlandó érinteni,...

Hernádi Gyula

A szuperhatalom gazdasági, katonai és kulturális fejlődése töretlen, egyedül a hatalmas méretű bevándorlás okoz gondot, a 360 millió lakosból 120 millió a másodrendű állampolgár.

— Jávori István könyvajánlója.
Az Államokban a XXI. század második felében a tudomány segítségével elérhetővé válhat a 200 éves átlagéletkor, ám a fejlődés gyümölcseiből nem mindenki részesülhet. Az élethosszabbító szerből a vendégmunkások nem kaphatnak, ők egy idő után – a lázongások elkerülése végett – hatalmas méretű táborokba kerülnek.

A genetika előretörése is határtalan: a biológusok képesek kimérák gyártására is. A kimérák: ember-állat kombinációk: kentaurok, sellők, szfinxek.

Az elnökasszonyt veszély fenyegeti, valakik merényletre készülnek ellene.

Egy asztrológusnő (Mrs. Jacobson) meglepő összefüggésekre figyel fel az amerikai elnökök sorsában. Az asztrológia hamarosan “államvallássá” válik, az okkultizmus uralja el Amerikát.

Az alternatív történelmi sci-fi elején Oidipusz tragédiájának cselekményvázlatát is átismételhetjük, sőt egy megdöbbentő jelenetnek is szemtanúi lehetünk.

Alapvető asztrológiai ismeretek tisztázása után politikai krimibe keveredünk, egy fokozatosan terjedő polgárháború eseménysorába is bepillanthatunk. Hernádi Gyula az elnyomottak mellé áll, szerinte a zsarnokságnak – bármennyire is agyafúrt, és bármekkora technikai, katonai fölényben is van – mindenképpen pusztulnia kell. Arra is választ kapunk a történetben, hogy milyen mélyre süllyedhet, mennyire – totálisan – érzéketlenné válhat egy korábban jó szándékú politikus, ha eszement téveszmék rabjává válik.

Az a mondás is igazzá válik ebben a modern mesében, hogy: “Az lehet a legkegyetlenebb árulód, aki a legszebben mosolyog rád!”

+++

Az elnökasszony-nak tévéfilmváltozata is született (én az 1970-es évek végén láttam), amiről meglehetősen kevés adat lelhető meg fenn az interneten:

Író: Hernádi Gyula, forgatókönyvíró: Aczél János, operatőr: Ráday Mihály, rendező: Szinetár Miklós.
Színészek: Béres Ilona, Gobbi Hilda, Láng József, Sáfár Anikó…

A kötet a Rakéta Regénytár (rare könyvek) sorozatban jelent meg 1978-ban.
Magvető Kiadó, Budapest
Ára: 6, 50 Ft.

Ajánlott oldalak:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hernádi_Gyula

http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9873

http://magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=36505&catid=9&Itemid=11

http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=3887

http://www.filmkatalogus.hu/Hernadi-Gyula–sz3323

This post was submitted by javori.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Mass Effect Revelation – könyv kritika Az elmúlt évek sci-fi játéktermésének legkomolyabb darabja a Mass Effect. A fejlesztő Bioware nem csak egy kitűnő játékot tett le az asztalra, hanem egy teljesen...
2. Megjelent Andreas Eschbach Hajszőnyegszövők című regénye A Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban  (Metropolis Media) megjelent Németország első számú bestsellerszerzőjének, Andreas Eschbachnak bemutatkozó regénye, amely aprólékosan kidolgozott társadalomképének és újszerű történetének hála több...
3. Megjelent Jack McDevitt regénye, a Polaris “McDevitt logikus örököse Isaac Asimovnak és Arthur C. Clarke-nak.” – így nyilatkozott a Galaktika Fantasztikus könyvek legutóbb megjelent regényének, a Polarisnak írójáról Stephen King. A...

A hajszőnyegszövő fáradságos munkával egy életen keresztül szövi feleségei és leányai hajszálaiból csodálatos, egyedi, drága szőnyegét. Ismeri a csomózás, a szövettartósítás, a szövetfestés minden csínját-bínját, elit céh tagja. Nem lázadozik, elfogadja, hogy a sors ellen hadakoznia felesleges. A szőnyegért – a császári kereskedőtől – kapott busás összeget átadja egyetlen életben hagyott fiának, akit hajszőnyegszövőnek nevel. A fiú a kapott összegből élethossziglan kényelmesen elélhet, csak a munkájával kell törődnie. Minden az ő tevékenységet szolgálja ebben a középkori szinten lévő, fanatikus társadalomban.

Mondaviláguk fő parancsa szerint az egész világegyetemet uraló, vakbuzgó vallásossággal tisztelt és imádott istencsászár Csillagpalotáját díszítik majd az általuk készített abszurd szőnyegek.

— Jávori könyvismertetője Andreas Eschbach Hajszőnyegszövők című regényéről.

„A császárt szolgáljuk… Törvény az ő szava, szívünk minden vágya az ő akarata.
Haragja borzasztó, meg soha nem bocsát, büntetése szigorú, és bosszúja időtlen.”

A novellafüzér-szerű regény 18 elbeszélése lazán kapcsolódik egymáshoz. Majdnem minden egyes fejezetnek más a főszereplője, így bontakozik ki egy balladisztikus, tragikus sorsokat bemutató cselekményháló, mely homályossága és az egyes történetszeletek látszólagos befejezetlensége ellenére is érthető, világos mondanivalót hordoz.

Egy csepp vagyunk a világmindenségben. Célunk, a szent küldetés világos, világunk évezredek óta monoton változatlanságban létezik, kételkedés helyett a kikristályosodott, feltétlen engedelmesség a jellemzőnk.

„A gép forog, az alkotó pihen.”

A fogaskerekek közé azonban – egy idő után – porszem szokott kerülni.
250 000 évben tébláboló történetben akár több is. Ezek a porszememberek elültetik belénk a kételyt. Nem biztos, hogy a császár a világegyetem középpontja?! Talán nem is létezik, csak a szájhagyomány teremtette világban?!
A monumentális – galaxisok tömkelegét átszelő – regény felidézi egy ősrégi háború emlékképét, harci robotok, és robotvadászok kereszttüzéből a hangtalan szél segítségével távoli, titkos palotákba pillantunk be.
Dimenzióalagút kapumezején lesünk be fekete lyukak aljára, megtudjuk, hogy boldogít-e a halhatatlanság misztériuma. Fekete krónikákat lapozunk át, és beleborzongunk a totális hatalmi pozíció magányosságába.

Egy titokzatos archívum rejti a rejtélyek megoldását, de lesz-e, aki megtalálja azt a földalatti, 40. szint mélyén megbújó fémdobozt, amiben a „kulcs” alussza évezredes álmát.

Ostvánnal kezdődik, Ostvánnal végződik. A feladat, a küldetés, a szabályok és a szokásjog, egy kultúra alappillérei felrúghatók-e? Ha legyőzzük a zsarnokságot, a szabadság szárnyaló madara közelít felénk, vagy egy szép új világ káoszmosolyú, dögevő saskirálya?!

„Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”

Andreas Eschbach megírta a Hajszőnyegszövők folytatás-előzményét is, a kötet 2001-ben jelent meg Németországban: Quest címmel.

+++
Andreas Eschbach

Hackett

Ekultúra

Fictionkult

Galaktika Fantasztikus Könyvek
Metropolis Media, 2009
Fordította: Varga Csaba
275 oldal
2670 Ft

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Megjelent Andreas Eschbach Hajszőnyegszövők című regénye A Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban  (Metropolis Media) megjelent Németország első számú bestsellerszerzőjének, Andreas Eschbachnak bemutatkozó regénye, amely aprólékosan kidolgozott társadalomképének és újszerű történetének hála több...
2. Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kritika – Birodalom alul- és felülnézetből Andreas Eschbach nevét A Jézus-videó című regénye kapcsán ismertem meg. Az egy kiváló scifi-thriller, nagy kár, hogy a belőle készült csapnivaló akciófilmmel elriasztották tőle az...
3. A seholsincs bolygó – könyvajánló (2. rész) A kötet 3. részében – Világok harca – értelmes lények – gyakran kilátástalannak tűnő – küzdelmét kísérhetjük figyelemmel hódító, pusztító, kegyetlen lényekkel, ellentmondást nem ismerő...

A regény napjainkban a démonok megszállta, gőzhajtányos gépektől hangos (steampunk elem) alternatív Budapesten játszódik. Egy tizenhárom éves félárva kislány, Lilith (Lili) szemén keresztül láthatjuk, mivé változott szeretett fővárosunk. Még a fekete mágiát birtokló varázserejű főembereink testébe is befészkelte magát valamelyik ördögfattyú.

Minden embernek kötelező részt vennie 18 éves korában a Megszálláson, amikor is egy démont költöztetnek a bensőjébe. A szörnyetegek ármádiájából tetszés szerint választhat a törvénytisztelő állampolgár, de aki ódzkodik a befogadástól, annak a hatalom megbízott képviselői választanak olyat, hogy attól koldul.

Az ellenálló, fantomtalan felnőttek kevesen voltak, mivel a démonoltást a törvényhozók szigorúan ellenőrizték. A gyerekeket, fiatalokat: az apagékat a neveldékben készítették fel a démontárssal való gyümölcsöző együttműködésre.

– Jávori könyvismertetője Böszörményi Gyula 9… 8… 7… című regényéről.

Az édesanyját elvesztett Lilith Budán, egy panelházban él az egyre elviselhetetlenebb, lávalöttyöt vedelő édesapjával. Feltett szándéka, hogy elkerülje a fekete szellemek képviselőivel létesítendő, életre szóló keserves barátságot.  Emberi (Salamon tanár úr, Synerella, Tomasó) és túlvilági (Xilka és a lifthúzó impek, Fenevad) barátokra és ellenségekre talál kalandjai során. Találkozik a fehér varázslók – gruftik – kicsiny csoportjával, akik azért küzdenek, hogy bebizonyítsák, az emberek képesek gonosz lények nélküli világban is élni.

Az író fantasztikusan gazdag, félelmetes képzeletvilágba röpített.
Az első pár oldalt olvasván a tömény borzongatás világa taszított, de aztán elfogadtam ezt a feketére festett – barna betűkkel nyomtatott -, de a mai magyar valóságból és az egyetemes démonképzeletből táplálkozó kifordított rendszert.
A cselekmény sodró lendülete, a történet kiszámíthatatlansága elvarázsolt, egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet, míg a végére nem értem.

A szereplőgárda sokszínűsége, a szemléletes, döbbenetesen gazdag alak- és tájleírások, a pompás személyiségrajzok bizonyítják, hogy a rémregények is lehetnek mívesen megírva.

A förtelmes túlvilági lények és a Másvilág társadalmának teljes körű, mindenre precízen kiterjedő ábrázolása jelzi, hogy az író olvasottsága lenyűgöző. Olyan aprólékosan, részletesen elmerült témájának tanulmányozásában, hogy az emósok, a metálosok és más underground szubkultúra ismerői is megnyalhatják mind a tíz ujjukat a regénybéli kóstolótól.

A Harry Potter-imádók és a Twilight-szerelmesek is találhatnak olyat Gyula bátyó művében, ami bőven lepipálja kedvenc sorozatukat. Az írni tudás csínjáról-bínjáról, a szókincsgazdagság tengeréről és az ötlet egyedülállóságáról nem is beszélve…

A történet befejezésének csattanója is szokatlan, a sztori feltétlen továbbgondolására készteti az olvasót.

Böszörményi Gyula is trilógiában gondolkodott, hiszen az ifjúsági fantasy folytatásai is megjelentek:

II. kötet: 6… 5… 4… (2008)
III. kötet: 3… 2… 1…(2009)

+++

Könyvmolyképző Kiadó
Szeged, 2007
Rémálom Könyvek
(14 éven felülieknek)

306 oldal
Ára: 2999 Ft

Ekultúra

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Böszörményi Gyula – Ezopara (részlet) Megjelent a Pongrác Kiadó gondozásában a József Attila-díjas Böszörményi Gyula legújabb ifjúsági kötete, az Ezopara sorozat első része. Hat fiatal meghívót kap egy temetésre, s...
2. Ifjúsági könyvek karácsonyra a Pongrác Kiadótól Új sorozat Böszörményi Gyulától, folytatás A vándorló palotához, és nemzetközi sikerkönyvek a Pongrác Kiadó ifjúsági kötetei között – a varázslatért, misztikumért rajongó fiatalok sok-sok érdekességet...
3. Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők – könyvajánló Egy élet, egy szőnyeg. A hajszőnyegszövő fáradságos munkával egy életen keresztül szövi feleségei és leányai hajszálaiból csodálatos, egyedi, drága szőnyegét. Ismeri a csomózás, a szövettartósítás,...

A KKK tökéletes tisztaságú világot akar létrehozni: ahol se fák, se madarak, semmilyen szerves élet nem létezik. Szerintük a szaporodás, a születés és a halál aláássák az emberi méltóságot. Egy új embertípusban gondolkodnak: egy teljesen szintetikus élőlényben.

A cég a demokrácia öklének tekinti magát, saját rendőrséggel rendelkezik, fő elvük, hogy az egyenlőség nem mindennek az alapja. Arrogáns fellépésük révén egyre nagyobb hatalomra tesznek szert Angliában, sőt az egész világon.

Totális háborúkat szerveznek a Földön, kettő után még tizenhatot kívánnak a „leghumánusabb” megoldásként kirobbantani.

— Jávori könyvismertetője C. S. Lewis A rettentő erő című könyvéről.

A társadalmi tervezés gondolata szerint a nyugdíjasok károsak a társadalomra, a falurombolás elkerülhetetlen, a rekvirálás elengedhetetlen része a Racionális Univerzum kialakításához. A szalmával kitömött emberbábok és a lelkiismeretet nem ismerő fogdmegek végső célja az embernél intelligensebb lények, a makrobák hatalomátvételének előkészítése.

A testet öltött Pokol megfékezésére kicsiny, de annál elszántabb csoport kezdi meg működését nem is messze a megfélemlített várostól. A zavargások és a gyomorkavaró szörnyűségek tengerében egy fiatal pár a főszereplő: Mark Studdock szociológus és felesége, Jane - aki látnoki képességekkel megáldatott -, sodródik egyre messzebb egymástól.

A regény közepén feltűnik Ransom, a Kozmikus trilógia két korábbi kötetének (A csendes bolygó, Perelandra) főalakja is, aki Pendragonként (fő sárkány, vezér, vezető) szembeszáll azokkal, akik rettenetes dolgokra próbálják rábírni azokat, akik korábban csöppnyit sem voltak gonosz emberek. A ködülte vidéken újjászületik Merlinus Ambrosius (Merlin mágus), akit mindkét fél a maga oldalán szeretne harcba vinni.

A könyvben a kellemes, hosszú beszélgetések és a lassú, tekervényes filozofálgatások váltogatják egymást a szerteágazó, izgalmas, több szálon futó cselekmények sodró lendületű, bábeli zűrzavarával.

A Narnia Krónikái szerzője most sem hazudtolja meg önmagát, ebben a művében is fontos szerepet kapnak az értelmes, mágikus állatok.

Az egyetemes érdekek győzelméért idelátogatnak a Naprendszer eldilei (angyalok vagy démonok) is, és bebizonyítják, hogy a materializmus nem biztosít védelmet a félelmek elől.

Az 1946-ban keletkezett fantasy türelmes, kíváncsi, megértő és kitartó olvasót kíván magának.

Clive Staples Lewis

Voxadepti blog

Odo kritikája

Harmat Kiadó – Budapest, 2007
Fordította: Kertai Barbara
573 oldal
3200 Ft

Kapcsolódó bejegyzések:

1. C.S. Lewis nyereményjáték – eredmény Megtartottuk a C. S. Lewis nyereményjáték sorsolását. A Harmat Kiadó jóvoltából C. S. Lewis Kozmikus trilógiáját nyerhette meg a Magyar Sci-Fi Hírlevél egyik szerencsés olvasója,...
2. C.S. Lewis – Kozmikus trilógia Könyvesboltokba került a Narnia krónikái sorozatáról is ismert C.S. Lewis egy másik sorozata, a Kozmikus trilógia a Harmat kiadó jóvoltából. Az SFportalon meg is nyerheted...
3. Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők – könyvajánló Egy élet, egy szőnyeg. A hajszőnyegszövő fáradságos munkával egy életen keresztül szövi feleségei és leányai hajszálaiból csodálatos, egyedi, drága szőnyegét. Ismeri a csomózás, a szövettartósítás,...

1988-tól a sorozat Galaktika Fantasztikus Könyvek néven folytatódott, de a 159. kötetnél 1994-ben sajnos megszűnt. Az utolsó kiadvány Alan Dean Foster: Elfelejtett űrhajója volt.

Főnix-megújhodásként a Metropolis Media Grupnak köszönhetően 11 év kihagyás után – 2005-ben – újraindult a minőségi sci-fi könyvek kiadása.

A fő cél mindkét – közös eszmeiséget valló, egymásba olvadó – sorozatnál az volt, hogy megismertessék a hazai és külföldi SF legjavát, sokféleségét az olvasókkal. A szerkesztésben közreműködők alapvető elvként az értékek közvetítését tűzték ki célul. A fantasztikus irodalom klasszikusai és legfrissebb irányzatai is bemutatkozhattak lapjaikon.

2009-ben kétszázadikként egy antológiát állítottak össze, mely huszonnégy írást tartalmaz. Németh Attila szerkesztő bevezetője után a kötetben egymást váltják a magyar és a külföldi szerzők művei. A Tovább után a novellák ismertetői és vélemények olvashatók…

Isaac Asimov: Hatalomérzet

A jövőben a csatarendbe állított Föld már öt éve háborúzik a távoli Deneb ellen. A kék bolygón lejárt a talajban termesztés ideje, gabona helyett a hidropónia módszere virul, s a művészetek is elvesztek. A számítógépek tökéletessége mindkét hadban álló félnél felülmúlhatatlan, de a győzelemhez vezető úton az jár előrébb, aki felül tudja múlni a számítógépeket.
Egyszerű, mint a szorzás a papíron?
Szórakoztató, szellemes, nem robotos, inkább ironikus elbeszélés. A fejlődés (k)útjai kimeríthetetlenek.

Nemere István: A háború 11-kor kezdődik

A novella jövőképfestése találó, humoros, ám néhol rémisztő: 1-2 órás állások az átlagosak, a 3 órás munkahellyel rendelkezőre már sajnálkozva néznek. Az emberek rendszámszerű névvel élnek (Reto39), ebből még a nemük sem derül ki, de ez nem is érdekes, hisz a teljes megújuláskor az is cserélhető. Mágneses csővasúton közlekednek, több száz emeletes, forgatható toronyházakban élnek. Arcfelismerő kamerák, robotállatok: totálisan számítógép irányította világ.
Hogy néha egy kis izgalom is költözzön a monoton hétköznapok közé, virtuális háborúban vehet részt, aki akar.
Érdekes, meghökkentő, de a vége kiszámítható. Mint a kétszer kettő.

E. C. Tubb: Bukott angyal

Vigyázz a földönkívüliekkel, ha ajándékot adnak is!
Miután alaposan megvizsgáltak egy embert az űrlények, megajándékozzák egy aprócska tárggyal, amitől a férfi azt várja, hogy minden napja karácsony lesz.
Rövid, pörgős, szatirikusan mosolygó sztori a torokszorító horror-elemek ellenére.

Kasztovszky Béla: Gyógynövények

Rövid történetecske a réti tűztől (pipacs) a lándzsás útifüvön és a hársfán keresztül a gubós mákig. Amatőr füvesember papaverinre vadászik, de a kutató, megfigyelő – más dimenzióból idecsöppent – idegenek is szeretik a hangulatos kisvárosokat és a természetet.
Apró szösszenet, régies nyelvezettel, csendes csattanóval.

A. és B. Sztrugackij: Vándorlókról és utazókról

„Nem azt, nem ott, nem úgy.”
Még ma sem tudjuk, hogy az embernél magasabb rendű Univerzális Értelem hordozói hogyan is néznek ki. Egyáltalán láthatjuk-e, hallhatjuk-e őket? Mi az értelem alapismérve?
Szinte semmi cselekmény nincs a tóparton, de a gondolati sík annál gazdagabb, az alak-és tájleírások rendkívül egyediek, hangulatosak. A vízből kikívánkozó lábasfejű szeptopodok egyre intelligensebbek, bizonyára nem csak velük néz farkasszemet a jelölőpisztoly.
Hibátlan, gigantikus pszichológiai sokk nélkül is kellemesen borzongató, időtálló történet.

Kánai András: Bábel folyói

A küldetéstudat minitörténete időugrásokkal. Hittérítés Földön túli kihívásokkal.
Az igazság itt is szabaddá tesz, de nehéz rájönni mindez hol keresendő. Egyenetlen, titokzatos, homályos novella.

Robert Silverberg: Schwartz a galaxisok között

„Ez van, ezt kell szeretni.”
Schwartz kultúrantropológus egy sematikus, kiszámítható, globalizált világban él, ahol kivesztek már a régi kultúrák. Gazdag ember, sikeres előadásokat tart az egyformaságba süllyedt Földön, de egy másik dimenzióban (drogos álmaiban) egy boldog életet is él: egy gazdag, sokszínű életformákkal teli űrhajón száguld a világmindenségben.
Szatirikus és társadalomkritikai morgolódásai mellett nyelvi leleményekkel is telített: digitális körülmetélés, szemfuvola, genetikai koktél – ez utóbbi egy csinos hölgy jellemzésekor használatos szerkezet.
Laza, könnyed, a klasszikus sci-fi elemeit is alkalmazó történet, jövőbelátó erényekkel.

Michael T. Cricket: A miniszterelnök-jelölt

Országomat egy vidám történetért… 
Kovács „Tücsi” Mihály barangolása a miniszterelnök-kereső pártelnökkel kifejezetten az. Az alaphelyzet magyaros, a pártelnök és az emberei dettó, a helyszín a holnap Budapestje. A szerző neve mégis angol…
A téma – a politika gerinctelen húzásai – a jelen kikacsintó kivetülése a nem is messze előttünk kanyargó jövőbe.
Ülnek a poénok, könnyed a szöveg, de sci-fi-mentes a cselekmény.

Ted Chiang: Kilélegzés

Az olvasó egy rendkívül furcsa látószögű történetben találja magát.
Egy idegen világban, ahol az emberhez képest másképp gondolkodó fémlények hosszadalmas halálra vannak ítélve.
Baj van a – fizikai értelemben – zárt rendszerükkel. Az alkotó faj egy anatómiával foglalkozó egyede megpróbálja kideríteni világuk szűkülésének okait, még agyának önboncolására is hajlandó.
Mesteri a szöveg, az író folyamatosan feszültségben tartja az olvasót, miközben sejteti a tragédiát.
A végére vártam egy frappáns csattanót. A tippjeim ezek voltak:
- Talán mindez egy modern hűtőszekrényben történt?
- Vagy egy csillaghajó zárt falai között?
- Megérkeznek az emberek, és megmentik az önálló világot teremtő robotokat?
A Hugo-díjas alkotás szerzője más utat választott.

László Zoltán: Temetői járat

A világok harcában most az ember lesz a vesztes? Legalább is az űzött vadként menekülő főszereplő határozottan ezt gondolja a Föld elhagyására buzdító idegenekről.
Az emberiségért aggódó olvasó kezdetben elfogadja ezt az összeesküvés elméletet., főleg azután, amikor szembesül azzal a rémisztő eseménysorral, hogy a gyűlölt idegenek még a temetőket sem kímélik. Lassan azonban kiderül, mi is a vilgák (értelmes földönkívüli faj) igazi szándéka: rezervátumot akarnak létrehozni a Terrán.
Kitűnő – regénypalánta – ötlet, de a megvalósítás az elbeszélés korlátai közé szorult.

Mike Resnik: Hittétel

Egy alantas munkára szánt robotszolga megvilágosodik, egy lassú folyamat végén hívő kereszténnyé válik. Felmerül az asimovi kérdés: egy géplénynek lehet-e lelke? Ha már úgyis annyi ember elvesztette azt.
A megható történetet egy pap szemszögéből élhetjük át, aki meghasonlik hívei könyörtelenségét tapasztalva.
Lélekemelő rege, nálam egy szánakozó könnycsepp a jutalma.

Takács Boglárka: Az asztal

A munkahelyi frusztráció alaposan belerondíthat az ember életébe. A főnöki arrogancia, és szűklátókörűség akkor veszélyes igazán, ha ötletekkel telített szorgalommal párosul.
Kár, hogy kapkodó a történet, ráadásul erőltetett a humora. Mintha egy Philip K. Dick gyengített paródiát olvastam volna a pszí-veszélyről.

Jean-Claude Dunyach: Az emberi test rabságában

Egy aszteroidán mesterséges intelligenciákat tartanak kordában. Az MI-k egyike azonban a szabadságra vágyik, ezért menekülni készül a szigorúan ellenőrzött, a külvilágtól hermetikusan elzárt börtönéből.
Az egyedien hangulatos történetben az emberi főszereplő álomszerű, lassú sétája az űr szélén az, ami megragadta a figyelmemet, hisz cselekményről ebben a műben alig beszélhetünk.

Somlai Nóra: A farmer és a lányka

Egy kedves, aranyos, kívánatos, szőkeség utazgat lakókocsijával a nagyvilágban. Nagyon magányosnak érzi magát, olyannak, akit senki sem szeret. Vajon miért?! Pedig imádja a nyuszikat is. Ha csak teheti, odabújik közéjük.
A rövid novella brutális befejezése thriller-írókat megszégyenítő könyörtelenséggel döbbenti meg az olvasót.
Jelige: kutatóintézetből szökött szimpatikus nyuszilány keresi vastag bicepszű farmerfiúk jelentkezését. Valamit – együtt – majd csak kisütünk!

Elisabetta Vernier: Embargó

Egy embargó alatt lévő bolygón lassan összeomlik a technikai infrastruktúra, káosz közelít minden területen. Síró, vonító gépeit félti a gondozójuk, pedig lehet, hogy inkább az embereket kellene sajnálnia. No, meg e álballada olvasóit.
Hangulatosnak szánt történet, de szánalmasan unalmas ez a kiberpunk világ.

Antal József: Távlatok

Merész szerkesztésű „történet (négyszeresen) a történetben” novella. Egy agg túlélő tüzelőt keres, de helyette régi sci-fi újságokra bukkan. Az egyikben egy hetven évvel korábbi novelláját fedezi fel, amit olvasni kezd. A meseszövés egy békés, dolgos utópisztikus világban játszódik, ahol egy 70 évvel korábbi elbeszélést olvasnak egy gonosz, természetpusztító, kegyetlen világról.
… és ebben is van mit olvasni: egy digitális világról, ahol feltöltött tudatok játszadoznak egymással …
A továbbiakban az orosz matrjoska-babák mintájára visszazárulnak a cselekményszálak, a tanítómese legvégére még egy keserű csattanó is jutott.
Antal József nem magyaráz, nem filozofálgat, nem lelkizik, mindezt rábízza az olvasóra.

Szergej Lukjanyenko: Mint férfi a férfival

A digitális világban harcol a kedveséért egy féltékeny férfi, pedig a nő állítása szerint nem történt semmi közte és a csábítónak vélt férfiember között. Nem történt semmi: mint ebben a szösszenetben…
Még jó, hogy a jövőben a Családsegítő Központ modulációs termekkel is rendelkezik, így csak virtuálisan püfölhetik el egymást az ellenfelek.
Márkás név, kiábrándítóan szerény adoma.

Szélesi Sándor: Hogyan szabaduljunk meg önmagunktól

Két Szélesi megfér-e egy csárdában? Egy harmadik eljövetelére vár, hogy megadja erre a választ.
Megrendítő lehet önmagunkkal találkozni, az idősíkok keveredésének következtében ez a szerzővel mégis megtörténik. Az író önironikus, jókedvében teremtette világba vezet bennünket, ahol rengeteg életrajzi vonatkozású betéttel színesítve megengedi, hogy bekukkantsunk hozzá. A hasonmás időutazó fő célterülete Budapest (elsőnek a Moszkva tér Trombitás étterme), de a múltat felidézve Veszprémbe és Pápára is elkalandozunk, sőt még Jókaival és Illyés Gyulával is összehoz minket a sors. Az időparadoxon megoldása mellett barátlistát pipálunk, gasztronómiai utazásokat is teszünk: hogyan készül a Szélesi-féle húsleves, mi a pizzaevés helyes sorrendje, nagyjából megismerjük Sándor kedvenc italait.
Az időfizika romboló erőbe is átcsapna, de szerencsére a terrorista ízű akciót sikerül megtorpedózni. A végén a misztikumból visszakerülünk a szürke valóságba.
Szerethető történet annak, aki kedveli a kikacsintó, vidám meséket.

Gustavo Valente: Az utolsó út

Csak a logikát ne keresd!
Egy vezető helyen álló kerékpáros egyre gyorsabban kezd el tekerni, míg végül – felbosszantva az olvasót – az utolsó helyen ér célba.
Közben a relativitás-elmélettel kerül összeütközésbe: gondolati síkon, míg eközben a valóságban vért izzad. Hihetetlenül gyenge történet.

F. Tóth Benedek: Hiszed vagy nem

A Földet megszálló tervezők szolgaként használják az emberiséget, de zavarja őket az itt fellelhető – általuk értelmezhetetlen – istenhit. Olyan világot keresnek, ami teológia-mentes. Ténykedésüket behódoló tudósok, keresők, elemzők, robotpofájú vallatók segítik.
Egy távoli világban 5 éve elveszett kutató kínzástól sem mentes faggatásába csöppenünk be a történet kezdetén. A bolygófigyelő egy motorhiba miatt bekövetkező baleset után zuhan le, sérül meg súlyosan. A kőkori körülmények között élő őslakók meggyógyítják a férfit, aki hálából megtanítja nekik a tűzgyújtás fortélyait. Egy idő után a helyiek istenként tekintenek rá, míg mások megdobálják, végül elkergetik.
A hit és a félelem együtt jár. A Föld-hódító entitások az új bolygó felé figyelnek, városalapításra készülnek. Hinni vagy félni fognak hamarabb?
Engem megfogott a sodró lendületű történet. Folyamatosan lekötötte a figyelmemet, felüdülés volt olvasni.

Jonathan Lethem: Katasztronauta

Leveleket hozott a Kétszázadik postása: egy kínai aknákkal körülvett űrbázisról a Földtől nem is olyan messze. Együttműködő orosz és amerikai asztronauták kilátástalan – katasztrófával fenyegető – küzdelméről szól. A narrátor levélíró: nő; szenvedélyes hangú, totálisan nyílt, nyersen őszinte, leginkább önmagával szemben kegyetlen.
Morbid csodálattal olvastam sorait, éltem bele magam a helyzetébe, helyzetükbe. A megsérült űrhajóban uralkodó állapotok és az űrséta félelmeinek leírása mélyen megérintett. Az újabb és újabb üzeneteket olvasva, az idő előrehaladtával elszorult az ember szíve: mi jöhet még?!
Szenzációs, kitűnő írás. Még akkor is, ha kiráz tőle a hideg!

Galántai Zoltán: Asztreión háza

Modern Minotaurosz mítoszka. A létezés magasabb fokán lévő lényre vadásznak ketten.
Az élet-halál harcra fogadásokat is lehet tenni a távolból. A párbaj hármasban kezdődik, de a végére csak egy maradhat. Közben megtudjuk, hogy a felfordult világban új vallások osztják meg, taszítják véres háborúkba az emberiséget. Az önálló életre éledő szerkezetek (pl.: kémkedő légballon) egy új lehetőséget is kibontanak a történetben.
Rengeteg jó ötlet, felvillantott sziporkák, de még több kihasználatlan lehetőség.

Robert Charles Wilson: A megfigyelő

Egy torontói fiatal csitri Kaliforniába utazik nyaralni a nagybátyjához. Itt hírességekkel találkozik, akik közül Hubble csillagász felfigyel a szokatlanul gondolkodó – falon áthatoló rémeket is képzelgő – lányra. Megtudhatjuk, hogy a táguló világegyetem középpontja megfigyelőkkel teli. Mi is azok lehetünk, hisz a világmindenség bármely pontja egyben a középpontja is lehet. A fő feszültségforrások, a szomorú szemű idegenek információ-mentesen rabolnak, vizsgálnak, talán nosztalgiáznak a régmúlt amerikai életmód elmúltán.
Profi szerző, ügyes elbeszélés, de én itt csak megfigyelő voltam.

Tom Anderson: A projekt

A túlnépesedett Földön keresik a kiutat. Az alternatívák közül a Föld – leendő – ikerbolygójának befogása jelenhetné a kiutat. Csakhogy ez az ötlet másnak is eszébe juthat.
Jó párbeszédek, kevés kibontakozás, kiszámítható befejezés.

Összességében a 24 novellát az iskolai modul tantárgyak mintájára osztályozom:

Kiváló:

E. C. Tubb: Bukott angyal
A. és B. Sztrugackij: Vándorlókról és utazókról
Robert Silverberg: Schwartz a galaxisok között
Ted Chiang: Kilélegzés
F. Tóth Benedek: Hiszed vagy nem
Jonathan Lethem: Katasztronauta

Jó:

Isaac Asimov: Hatalomérzet
Nemere István: A háború 11-kor kezdődik
Michael T. Cricket: A miniszterelnök-jelölt
László Zoltán: Temetői járat
Mike Resnik: Hittétel
Antal József: Távlatok
Szélesi Sándor: Hogyan szabaduljunk meg önmagunktól
Galántai Zoltán: Asztreión háza
Robert Charles Wilson: A megfigyelő

Közepes:

Kasztovszky Béla: Gyógynövények
Kánai András: Bábel folyói
Jean-Claude Dunyach: Az emberi test rabságában
Elisabetta Vernier: Embargó
Tom Anderson: A projekt

Gyenge:

Takács Boglárka: Az asztal
Somlai Nóra: A farmer és a lányka
Szergej Lukjanyenko: Mint férfi a férfival
Gustavo Valente: Az utolsó út

+++

Borító – Sallai Péter munkája: Kiváló.
Előszók (az egyes novellák elé írt rövid szerkesztői bevezetések): Jók; hasznos, ráhangoló ismertetők.

Szerkesztés: 3, 72
A következő jubileumi válogatásnál (250./ 300./ 500. ?) talán kicsit szigorúbban szelektált összeállítással találkozunk.
Szeretném megérni.
+++

Könyvajánló, kötetboncoló elődök:

Ekultúra

Sfinsider

Sheenard

Attila

Vásárhelyi Lajos

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Galaktika: Kétszázadik – Sheenard kritikája Nem szokásom novellásköteteket véleményezni, de most volt Utószefantoron időm és nem csak elolvastam a Kétszázadik című kötetet, de mindegyik novelláról írtam is valamit. Elöljáróban annyit,...
2. A Galaktika Fantasztikus Könyvek őszi kínálata Több új science-fiction kötettel is megörvendeztette az olvasókat a Galaktika magazint is kiadó Metropolis Media. A közelmúltban megjelent neves európai szerzőket azonban karácsonyig még újabbak...
3. Zsoldos Péter-Díj – Mandics György novella értékelései Mandics György értékelései is megérkeztek a 2009-es évi Zsoldos Péter-Díj novelláiról. (...)Teljes bejegyzés: Zsoldos Péter-Díj – Mandics György novella értékelései © Merras for SFportal Sci-Fi...

Botond-Bolics György

Ifjúsági és tudományos-fantasztikus regények terén is maradandót alkotott. Mintegy 100 évet átívelő Vénusz-trilógiája: Ha felszáll a köd, Ezer év a Vénuszon, Idegen bolygón született.A Redivivus tüzet kér című regény 1969-ben jelent meg.

A belátható jövőben a Marson egy 900 ezer évvel azelőtt élt kultúra maradványait tárják fel a Földről érkezett űrutazók. Egyikük – a magyar származású Ravin – 30 méterre a talajszint alatt romvárosra, gépekre és egy furcsa tartályra bukkan. Egy marslakó agyát konzerválták az átlátszó tároló edényben.

A Földre – az indulástól számított 33 hónapban – visszaérkező expedíció magával hozza a megrendítő leleteket, s Magyarország világhírű tudósgárdája (Bertalan professzor vezetésével) kezdi meg azok vizsgálatát. A Biokibernetikai Intézet munkatársai által kifejlesztett legújabb módszerekkel próbálják meg felfedni a marsi agy titkait. A memotranszferálás elve (holt emberek agyából emlékképeinek átültetése élő emberbe) ekkorra már előrehaladott állapotban van, a reprobotok (emberi – nemrég elhunyt vagy akár élő humanoidok – tudásának, ismereteinek transzferálása, képi megjelenítése számítógépbe) megalkotása még kutatófázisban leledzik.

Megindul a harc a két irányzat támogatói között, hogy melyikük alkalmazását valósítsák meg. A történetben a krimibe illő fejlemények mellett egy szerelmi háromszög is bonyolítja a szálakat. Telepatikus fenoménné válás, a hihetetlen tudás befogadása nem megy zökkenőmentesen.

A Marson az ősidőkben a kevés oxigént szigorú törvényekkel védelmezték. Halállal bűnhődött az, aki fölöslegesen apasztotta a bolygó légkörének oxigéntartalmát. Az ősök létrehoztak egy olyan Gépagyat, ami vigyázott a marslakókra, de egyben irányította, robotgárdáival felügyelte is őket. Gyártelepeiken minden automatizálva volt, csak a kiválasztottak, a tehetségesek végeztek munkát: kutatták az ismeretlent. Interplanetáris járművekkel barangoltak a Naprendszerben, aminek urainak hitték magukat. A lélektelen mechanikus logika azonban elkorcsosuló társadalomba taszította a marsiakat, pusztulásra ítéltettek.

Megismerhetjük-e részletesen Naprendszer-társaink egykori életét, szembenézhetünk-e múltba vesző – akár minket is fenyegető – tragédiájukkal?

Mi történik egy emberi aggyal, pszichikummal, lélekkel, ha megérinti egy idegen, földönkívüli létforma neuronhálózatának emlék- és tudásözöne?

Új technológiák, anyagok, eljárások birtokába juthatunk?

Megcáfolhatunk korábban megdönthetetlennek vélt természeti törvényeket?

A válasz Botond-Bolics György regényében található?! 

SFinsider: A TOP 10 magyar sci-fi regény listáján az előkelő 6. helyet érte el.

Letöltés

Wikipédia

Magyar Scifitörténeti Társaság

+++
200 oldal
Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1969
22 800 példány
Védőborító: Würtz Ádám
Illusztráció: Szitás György
Ára (valamikor): 17, 50 Ft.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Spiró György: Feleségverseny Az író megmerítkezvén a mai magyarországi közállapotokban, kibukkant úgy jó húsz évvel előttünk az időben. Akkor a magyar parlamentáris anarchia a végnapjait éli, már hatalmas...
2. Retró – Preyer Hugo: Lebegés – feketében fehérben A cím alapján azt gondoltam, hogy derűs, kényelmes időtöltés vár rám. Kedvemre barangolhatok egy kellemes, vadregényes, tudományos-fantasztikus novellarengetegben. Az első pár történet még ebben a...
3. Watchmen – retro játék A Watchmen angol honlapján megjelent egy retro, arcade stílusú játék. A főszereplők a képregényben az 1939-ben megalapított “Minuteman” csapat tagjai – a játékban őket lehet...

Régebben a köznép szórakoztatására szánt, vásári ponyván árult irodalmi alkotások: álmoskönyvek, mondák, mesék, betyártörténetek összefoglaló neve.

Újabban a művészileg igénytelen, alacsony színvonalú alkotások gyűjtőneve, melyek cselekménye főleg a bűnüldözés, a kémkedés, a szentimentális kaland köréből kerülnek ki. Célja kizárólag a figyelem lekötése – általában – izgalmas cselekménnyel. Káros társadalmi jelenséggé akkor válik, ha sikerül kiszorítania az olvasmányok köréből az értékes irodalmat.

A 4000 éves menyasszony is ponyva, de a figyelemreméltóbbak közül.

A gyorsan pergő eseményeket részletező leírások színesítik, meseszerű cselekménye néhol mulatságos, néhol rémregényszerű.

A fatalizmus és a száraz humor Rejtő Jenőre emlékeztetően szövi át a tudományos-fantasztikus műnek egyáltalán nem nevezhető történetet.

A katalóguscédulán talán azért szerepel a „Fantasztikus regény” csoportba soroló megnevezés, mert a kötet a Csokonai Kiadó Főnix Fantasztikus Könyvek sorozatában jelent meg Debrecenben, 1990-ben (korábban a Pirossarkú regények füzérében jelent meg 1941-ben).

A két főszereplő: az örökké vidám ifjú, Tony, aki nem ijed meg a saját árnyékától és unokabátyja, az ismert régész, Philipp, akit sorozatos sikereiért Nílus-völgyi varázslónak neveztek el.

Tony és Philipp Fulton Egyiptomban kutatásokat kezd Keft-en-Kemt földalatti erődje után.

Egy régi legenda szerint a sivatag homokja alatt várakozik Hantehep fáraó és 12000 harcosa.

Ha eljön az idő, akkor a hatalmas sereg előjön földalatti városából, hogy megvédje ősi földjét az idegen betolakodók ellen. A katonákon és az uralkodón kívül egy csodaszép lány is várja a feltámadást: Kharta, az égszínkék szemű, fekete hajú gyöngyszem.

Hihetetlen kalandok és vakmerő huszárvágások (pl.: vérátömlesztés, szívbe fecskendezett kámfor- és adrenalin injekciók) után amerikai hőseink visszahozzák az életbe a Csipkerózsika-álomban szunnyadó – valójában még csak – 19 éves lányt.

Thaina, a Hold fia, a rejtett város őrzője és fanatikus követői azonban mindent megtesznek, hogy őseik titkát és nyugalmát megvédjék.

Ellenpontként mosolyt keltő a kifejezetten P. Howard-i fura figura a névmemória-zavarban szenvedő Mr. Goode szerepeltetése.

„Ezen az arcon fensőbbségesen és szuverénül, mint valami középkori spanyol király, Mr. Goode orra uralkodott. Betegesen sápadt környezetéből, az arcból merészen és félelem nélkül magasodott ki és ütött el élénk vöröseslilás iszákos színével. Az a bibircsók, amely a hegyén éktelenkedett, már egészen felesleges erőlködésnek tűnt abból a célból, hogy a figyelmet magára vonja. Az orr két oldalán vizenyős, fáradt, apró egérszemek kandikáltak ki félénken, az orr alatt pedig apró bajusszal ékesített keskeny száj jelezte, hogy ami ott következik, az még az anatómia törvényei szerint az áll elnevezésre tarthat számot, és semmiképpen sem tévesztendő össze a tokával, amely kettős hajlata ellenére is hiába igyekezett azon, hogy feltűnésben konkurenciát csináljon a fent leírt orrnak.”

Folyamatosan felsorakoznak a kalandregények szokásos kellékei: csatára kész csontvázhadsereg, revolveres szellemjárás, megállíthatatlan tűz, romantikus szerelmi szál, közel- és távolharcok, üldözés életre-halálra.

Nem kizárt, hogy az 1941-ben keletkezett történet elemei a Múmia-filmek alapjául is szolgálhattak.

A befejezés letargikus, de talányos is egyben: az örök „hátha” reménykedését csepegteti az olvasóba, megcáfolva a kérlelhetetlen zárómondatot:

„A múlton pillanatokra győzedelmeskedhetünk, de a végső diadal mindig a halálé az élet felett…”

Oldalszám: 161

Forrás:

Kislexikon

Főnix Fantasztikus Könyvek

Kapcsolódó bejegyzések:

1. ZsP-díj bírálat – László Zoltán: Keringés A 2008-as évi Zsoldos Péter-díj két zsűritagjának, Sárdi Margitnak és Mandics Györgynek az értékelése László Zoltán Keringés című regényéről.(...)Teljes bejegyzés: ZsP-díj bírálat – László Zoltán:...
2. Újabb Harry Harrison kötet jelent meg, az Édentől nyugatra A Metropolis Media a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában újabb Harry Harrison kötettel jelentkezett: megjelent az Édentől nyugatra. Az 552 oldalas művet Joó Attila fordította magyarra....
3. Galaktika: Kétszázadik – Sheenard kritikája Nem szokásom novellásköteteket véleményezni, de most volt Utószefantoron időm és nem csak elolvastam a Kétszázadik című kötetet, de mindegyik novelláról írtam is valamit. Elöljáróban annyit,...

Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből áll, mindegyik négy-négy elbeszélést, novellát tartalmaz.

A könyajánló első részében az I.  (Űrutazás) és a II. témakörről  (Én, a robot) esett szó, a második részben a III. (Harmadik típusú találkozások) és a IV. fejezet  (A jövő társadalma) következik.

Robert Sheckley: A szörnyetegek (1953) története szarkasztikusan szatirikus hangvételű. Azt a több ezer éves kérdést feszegeti, hogy meg tudjuk-e különböztetni a jót a rossztól. Aki úgy érzi, hogy a válasz egyértelmű, az feltétlenül olvassa el ezt a novellát. Szembesülhet azzal, hogy sokszor csak nézőpont kérdése, melyik oldalra sodródik az ember, s nem kizárt, hogy rövid idő után – a körülmények viharos változásának köszönhetően – már a másik térfélen találja magát. A cselekmény előrehaladtával újabb és újabb kérdéseken gondolkodhatunk el. Mi az ember, ki az emberséges? Miről ismerszik meg az értelmes, az erkölcsös viselkedés, mire jók a törvények? Előfordulhat-e, hogy maguk az elnyomottak, a kizsákmányoltak ragaszkodnak – akár életük árán is ahhoz -, hogy továbbra is rabszolgasorban maradjanak?

A. Bertram Chandler: A ketrece (1957) gúnyosan továbbgombolyítja az előző műben felvetett kérdésáradatra a válaszkereső fonalat. A bebörtönzés felettébb megalázó, főleg, ha állatnak vélik az embert. Hogyan tudja bebizonyítani, hogy ő értelmes lény? A nálunk árulkodó jegyek a más galaxisokból érkezők számára nem biztos, hogy mérvadóak. Ráadásul egy messzi bolygón kényszerleszállás következtében űrhajótörést szenvedett ötven egynehány túlélőjének még az idegen környezethez való alkalmazkodás is alig-alig sikerül. A totálisan demoralizálódott csapat a gombaspórák özönétől megtépázottan és önmagukból kivetkőzötten kerül olyan helyzetbe, amikor más erkölcsi törvények lépnek életbe. A csattanót pimaszság lenne elárulnom, ketrecbe zárom az „egeret”.

Arthur C. Clarke: Tüzek a mélyben (1972) tudományos expedíciója bebizonyítja, hogy nem kell messzi csillagrendszerekbe utaznia az emberiségnek, hogy értelmes lényekkel találkozzon. A földrétegek szuperszonikus vizsgálatakor kiderülhet, hogy a bányáinkkal, kútjainkkal épphogy megkarcolt felszín alatt a mélyben titkok lappanghatnak. 10 mérföldnyi lefelé haladás után már több száz fok a hőmérséklet és óriási a nyomás. Mi lehet akkor 1000 mérföld mélységben? Valószínűleg a Pokol. Élhetnek-e alant értelmes lények, elképzelhető-e 12 mérfölddel a földfelszín alatt hatalmas kiterjedésű városra bukkanjunk? Kicsit sem kimerítően tudományos és meghökkentőn fordulatos válaszokat ad mindezekre Clarke.

Ray Bradbury: Valaki, aki vár (1949) Aki űrhajós felfedezőkre, bátor, önfeláldozó legénységre, kivédhetetlen csapdára, a Mars meghódítására tippel: jól gondolja. Aki 10 ezer éve kihalt szellemvárosokat – bár a történetben említésre kerülnek – kíván látni a vörös bolygón, keressen más Bradbury-novellát. Aki nem számít a Lélek Kútjának horrorba hajló történetére, az lélekben készüljön fel rá.

A jövő társadalmának nyitónovellája, Frederik Pohl: Alagút a világ alatt (1954) elbeszélése a legütősebb, legváratlanabb fordulatokat tartogató mű a kötetben. Az alaphelyzet: Guy Burckhardt, a főhős rémálmokra ébred már napok óta. Nem érti, mi történhetett vele. Egyre több gyanús jelre figyel fel a környezetében. A legérthetetlenebb, hogy minden áldott nap június 15-e van. Egyik 24 óra olyan, mint a másik, csak az erőszakos reklámok cserélődnek. Nyomozásba kezd, barátokra, szövetségesekre és megértő, csábítóan csinos ellenségekre talál. Ez utóbbiak marslakók lennének? Az alig észlelhető változások nem törik meg a monotonitást, az apró hibás dolgokból és az őrületes reggeli ébredésekből egyszer azonban elege lesz. Megpróbál kitörni ebből a zsákutca-életből. Nem tudja, hogy mi vár rá.

Kate Wilhelm: Nagy voltál, baby! (1961) nálam csak 5 pontot kapna a maximális 10-ből. Talán azért, mert nem szeretem a valóságsókat. Bár itt különleges produkciónak lehetünk tanúi, hisz a főszereplő(k) agyába beültetett átadó segítségével mások életét élhetik a kedves előfizetők. Átélhetik, amit gondol, érez, élvez, de a magány, a fájdalom, a félelem is befészkelheti magát az agyukba, ha éppen ez van műsoron. Csak egy dollár egy hónapra! Ne feledjék, már 37 millióan kipróbálták. Fantasztikus!

Juan G. Atienza: Három- vagy négymilliárd kivándorló (1974)

A távoli jövőben a gazdaságilag, politikailag és katonailag egységes, békés Földön az emberiség túlnépesedett. A saját termékenysége okozza a pusztulását. A közeli bolygókon lehetetlen az átlagembernek megtelepedni, a tengeri alga-projektre nem maradt idő, a sivatagok és erdők termékennyé varázsolása lassan haladt, a részleges elvándorlás sem hozott enyhülést. Drasztikusabb intézkedésekre is érkezett javaslat az ENSZ-hez, de a pestisjárvány, háborúk és a humánus helyi kiirtás egyéb formái (többek között a regionális nácizmus gázkamrákkal, irányított, koncentrált radioaktivitás netán vegyi hadviselés) is elvetésre kerültek. Atienza tréfál velünk, de ezt groteszk formában teszi, nevet az olvasó, de közben kirázza a hideg. Tényleg, mi lesz, ha egyszer eljön az az idő, amikor efféle gondokkal és problémamegoldásokkal kell szembenéznünk?! A Ruffin-terv azonban reménykedésre ad okot. Időutazás segítségével három- vagy négymilliárd kivándorló eljuthat a földtörténeti ókorba. Igaz, hogy az ezredik nemzedékükre kipusztulás vár a geológiai katasztrófák miatt, de addig is élhetik világukat. Élik is. Sőt!

Ilja Varsavszkij: Az örökös (1968) Az utolsó ember és az utolsó mesterséges agy túlélte a rezonanciabombák pusztítását. Folytonosan marják egymást, pedig kimondhatatlanul félnek, egyikük sem akar egyedüli örököse lenni a Földnek. A városok épen maradtak, s a tárgyaknak sem lett komolyabb bajuk. Csak az élőlények váltak szénfekete porrá.

A zárótörténet az Út a jövőbe kötet utolsó írásához (Szilárd Leó: Üzenet a csillagokhoz) hasonlóan mélységes aggódás az emberiség jövőjéért. Figyelemfelhívás a fenyegető háborúk kiszámíthatatlan következményeire.

„Legfőbb óhajom minden nép barátsága, mert csak ez a barátság mentheti meg a Földet a katasztrófától. A science-fiction is hozzájárulhat ehhez a barátsághoz, mert a közös veszélyek, közös problémák, közös célok előtt álló emberiség képét mutatja fel.”

(Isaac Asimov)

+++

Arión Kiadó, 2010

Szerkesztő: ifj. Veress István

Fordítók: Szentmihályi Szabó Péter, Elek István, Herendi Katalin, Óvári Katalin, Avarossy Éva, Apostol András, Nemes Ernő, Gálvölgyi Judit, Borbás Mária, Árokszállásy Zoltán, Kuczka Péter, Mesterházi Márton, Terstyánszky Krisztina, Dalos György

Oldalszám: 280

Ára: 2690 Ft

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Álmok a jövőről – könyvajánló – 1. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...
2. A seholsincs bolygó – könyvajánló (2. rész) A kötet 3. részében – Világok harca – értelmes lények – gyakran kilátástalannak tűnő – küzdelmét kísérhetjük figyelemmel hódító, pusztító, kegyetlen lényekkel, ellentmondást nem ismerő...
3. A seholsincs bolygó – könyvajánló (1. rész) Ifj. Veress István szerkesztésében megjelent A sci-fi klasszikusai sorozat 3. kötete. Az elbeszélések, novellák sokszínűsége nem csak a szerzők származására, a témaválasztásra utal, vagy a...

I. Űrutazás
John Wyndham: Túlélni
Anne Mccaffrey: Az éneklő hajó
Dmitrij Bilenkin: Űrhidegfóbia
Cesare Falessi: Az űrpilóta igazsága

II. Én, a robot
Walter M. Miller: Én alkottalak
Keith Laumer: Háborús ereklye
Herbert W. Franke: Joe, a kiborg
Brian W. Aldiss: Neanderbolygó

III. Harmadik típusú találkozások
Robert Sheckley: A szörnyetegek
A. Bertram Chandler: A ketrec
Arthur C. Clarke: Tüzek a mélyben
Ray Bradbury: Valaki, aki vár

IV. A jövő társadalma
Frederik Pohl: Alagút a világ alatt
Kate Wilhelm: Nagy voltál, baby!
Juan G. Atienza: Három- vagy négymilliárd kivándorló
Ilja Varsavszkij: Az örökös

A könyv szép kivitelű, fehér papíron olvasóbarát a szöveg betűmérete. Látványos a külső borítója: az előtérben lévő főalak két kezét az égbe emeli döbbenetében, mert félelmetes űrjármű (égitest) közelít az égő városközpont bábeli zűrzavara felé. Ez a festett sötét látomás előrejelzi, hogy borongós, pusztító, vérzivataros álomképeknek leszünk majd többnyire szemtanúi.

Kiváló a kötet összeállítása, már az előző részben is tetszett az az ars poetica, hogy a jó könyv titka a válogatott írók sokszínűségében rejlik. A többnyire angol és amerikai szerzők mellett a világ más tájairól is csemegézett a szerkesztő, így szovjet- orosz, olasz, osztrák, ausztrál, spanyol szerző tollából származó kisepika is terítékre került a könyvben.

John Wyndham: Túlélni (1956) című horror sci-fije sokkolt, ez az űrutazás a Marsra bizony rémálom a javából. A Sólyom űrhajó talajkutatókat, bányászokat és kalandorokat szállít a vörös bolygóra. Egy váratlan meghibásodás után 14 férfi és 1 nő reked az irányíthatatlanná váló űrjárművön. Egy szemernyi esélyük sincs a túlélésre. A kivétel itt is erősíti a szabályt.

Wyndham története nyitó novellának nekem túl erős volt, véres borzongás a javából.
Ha már álmodnék valamit a jövőről, én elsőre nem ilyen sztoriról ábrándoznék. Bár az álomképeknek nem parancsolhatunk, jönnek kéretlenül.

Anne Mccaffrey: Az éneklő hajó (1950) melankolikus meséje meghatott, több érzelmet fedeztem fel egy gömblényben, mint néhány kevélyen könyöklő kortársamban. A kötelességteljesítés példaképeként tisztelem e fura ember és gép keveréket: a Helva néven öntudatra ébredő titokzatos agyhajót. A tisztelet, a csodálat és a szerelem emócióját is megtapasztalja, de kegyetlen árat fizet érte.

Dmitrij Bilenkin: Űrhidegfóbia (1972) novellája arra figyelmeztet, hogy a dermesztő gondolatok a valóságérzetünket könnyen befolyásolhatják.

Cesare Falessi: Az űrpilóta igazsága (1963) fogott meg a legjobban, ez az elbeszélés a kedvencem a könyvből. Hiszen gyakran érzem magam is úgy, hogy a hivatás taposómalma és a gyermeknevelő, családszerető magánélet gyakorta összeegyeztethetetlen.
A főhős egyszer csak rádöbben, hogy a hírnév, a karrier, az űrutazás paradoxona által lehetséges hosszú, gazdag élet, nem ér fel egy pici apróság ölelésével, mosolyával.

W. M. Miller: Én alkottalak (1958) cselekményében egy távoli holdon kitartóan, hűségesen szolgáló automatikus robotautomata fegyvercentrum meghibásodik, és irtózatos gépfenevaddá válik. Mindenkit ellenségnek tekint, még a megjavítására küldött alkotóit is.

Keith Laumer: Háborús ereklye (1972) balladája szinte az előző folytatása, de antitézise is egyben.
Az Űrhadsereg tulajdonát képező öreg csatagép egy városka avitt műemlékévé vált. Rozsdás, beszélgető emlékoszlopként tekintenek rá, a távoli háború utolsó mementójaként.
Ám váratlanul felbukkan a Hadianyag-felszámoló Bizottság tisztje, és bebizonyítja, hogy az öreg fegyver, nem vén fegyver. Az is igazzá válik az utolsó csata után, hogy ha a robot megtette a kötelességét, akkor a gépezet mehet.

Herbert W. Franke: Joe, a kiborgjában (1972 = jó évjáratnak bizonyult) egy távoli rendszerben a magány és az unalom gyötrelmeit enyhíti egy hű kiborg, aki az egyszem asztronautát minden veszélytől megvédi. Ha kell, még a saját érzéseitől is.

Brian W. Aldiss: Neanderbolygó (1969) a leghosszabb történet a kötetben. Sőt álom az álomban. A gépek a megsemmisítő atomháború után átveszik a hatalmat a végtelenül meggyengült emberiségtől. Védik, óvják a szerves lényeket (főleg önmaguktól), de szigorúan ellenőrzik is.
Sokan az emberi építmények szeméthalmán tengődnek, nem kérnek a humotok (ember tervezte robotok) gyámkodásából. A Földön a fosszilis energiaforrások gyakorlatilag kimerültek, úgyhogy más világok után kell nézni utánpótlásért (pl.: Lenin-bolygó).
Fejlett az űrutazás, de főleg gépek a felfedezők. A történet néhol parodisztikus, máshol kegyetlenül komoly. Újítás a szerzőtől, s félek maróan jövőbelátó a miniandroidok, Nincstelen Államok, Közös-Európa, robotokrácia szerepeltetése a kisregényben. Feltűnik az agy Neander-völgyi régiója is, s eljutunk egy olyan világba, ahol markánsan kettéválnak az őskori emberfajták csoportjai.

Folytatása következik…

Forrás: Ekultúra

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Álmok a jövőről – könyvajánló – 2. rész Az Arión Kiadó 2010-ben megjelentette az Út a csillagokig antológia folytatását. Az Álmok a jövőről (A sci-fi klasszikusai) tematikailag hasonló az első kötethez, négy részből...
2. A seholsincs bolygó – könyvajánló (1. rész) Ifj. Veress István szerkesztésében megjelent A sci-fi klasszikusai sorozat 3. kötete. Az elbeszélések, novellák sokszínűsége nem csak a szerzők származására, a témaválasztásra utal, vagy a...
3. A seholsincs bolygó – könyvajánló (2. rész) A kötet 3. részében – Világok harca – értelmes lények – gyakran kilátástalannak tűnő – küzdelmét kísérhetjük figyelemmel hódító, pusztító, kegyetlen lényekkel, ellentmondást nem ismerő...