Tarolt a tengerentúlon a 300 című film: minden idők harmadik legjobb nyitóhétvégéjét produkálta Észak-Amerikában. Az előzetes jóslatok 50 milliós bevételét jócskán felülmúlta a valóság: 70 milliót hozott az első napokban Zack Snyder rendező mozija, és ezzel rögtön nyereséges is lett. A kisköltségvetés?nek számító (60 milliós) film a véres thermopülai csata megfilmesítése: Leonidász király és háromszáz spártai harcosa küzdött az utolsó csepp véréig Xerxész és hatalmas perzsa hadserege ellen. A film elkészítésének folyamatát tárjuk fel most. Frank Miller először a „The 300 Spartans” című filmben találkozott a spártaiakkal, még gyerekként. „Nagyon megrázott, mert akkor tanultam meg, hogy az igazi hősök nem azok az emberek, akik a medált kapják a történet végén, hanem azok, akik azt teszik, ami helyes, még akkor is, ha ez óriási áldozatot követel. Egész életemben hajtott, hogy elmondhassam ezt a történetet. Id?vel megtanultam képregényeket rajzolni, és végre nekiláttam a nagy feladatnak.” A képregény megrajzolását nagyon komoly kutatómunka előzte meg, ami Millert még Thermopüla szikláira is elvitte. A spártaiak egyenruháját (ami a fegyverekkel kb. annyit nyomott, mint a harcos testsúlyának fele) leegyszerűsítette a legjellegzetesebb vonásokra, majd izgalmasan bemutatta az időszámításunk előtt 480-ban játszódó ütközetet Xerxész és a görögök között. „Frank egy valóságos eseményből csinált mítoszt, nem pedig egy mítoszból valóságot – mondja Zack Snyder. – Ez az, amitől annyira izgalmas a történet. A lényegre akart koncentrálni, hogy mit is jelentett spártainak lenni, nem pedig arra, hogy minél valóságh?bb legyen az ábrázolás. Ha elmegy az ember Thermopülába, láthatja Leonidász szobrát, ami meztelen; csak egy páncél, sisak és lándzsa van nála. Biztos vagyok benne, hogy Franket ez is befolyásolta a rajzaiban.” A thermopülai kirándulás óriási hatással volt Millerre. „Fantasztikus hely, ahol nagyszerő dolgok történtek – véli. – Olyan hadjáratról beszélünk, ahol a küzdelem tulajdonképpen a nyugati civilizációért folyt. Nagyonis megvan az oka annak, hogy ma miért vagyunk szabadok, és ezt nem kis részben annak a háromszáz fiatal férfinak köszönhetjük, aki elég sokáig védte a sz?k hágót ahhoz, hogy a görögök – ellenállásukon felbuzdulva – végre összefoghassanak a perzsák ellen.” A „300” című képregény nagyon népszerő lett, és Miller több díjat is nyert vele. „A történet gyakorlatilag adta magát. Én csak próbáltam a szereplők megjelenését erőteljesebbé, dinamikusabbá tenni, hogy az olvasó ne egy régi sztorinak, hanem egy örök történetnek lássa.” Öt évvel ezelőtt Gianni Nunnari producer és Snyder épp azt tárgyalták, hogy milyen projekteket kellene közösen megvalósítani, amikor Snyder észrevette Nunnari asztalán a képregényt. Rögtön nagyon lelkes lett. Snyder hasonlóképpen képzelte el a történet megelevenítését, mint Miller. „Nem olyan filmet akartam készíteni, mint egy fotó, hanem olyat, ami jobban illeszkedik a Frank által megalkotott világhoz. Ez nem történelmi dráma, és nem is az a cél, hogy teljesen pontosan adja vissza az eseményeket; mi egy hihetetlen élményt szeretnénk nyújtani a nézőknek.” Snyder erőteljesen akart építeni a képregény képi világára. „A film megálmodása óriási feladat volt. Azért megy az ember moziba, mert valami újat akar látni. És ezt mi biztosítani is akartuk, függetlenül attól, hogy éppen tájakról, csatákról vagy építészetről van szó, a film egésze egy vizuális effektus” – magyarázza. Frank Miller – aki executive producerként is tevékenykedett a filmen – „mindig nagyon segít?kész volt, és mindenben támogatott minket” – folytatja a rendező. Hogy a látvány jellegzetes legyen, Snyder és csapata sokat kísérletezett a fényekkel, megvilágításokkal majd a színbeállításokkal a forgatás végén a stúdióban. „Zack kitalálta, hogy komolyan befolyásolhatja a kontrasztot a kép fekete állományának manipulálásával és a színek dominánsabbá tételével, ami különlegessé teszi a képeket – magyaráz Jeffrey Silver producer. – Ezt a változtatást minden egyes kockán el kellett végezni, de megérte, mert tényleg nagyon érdekes lett az összhatás!” A Leonidász királyt alakító Gerard Butler szerint „a film olyan, mintha valaki elaludt volna a csatában, és újraálmodná az egészet. Képileg sok minden szokatlan. Ez egy fantasztikus történet, ami a történelem során annyi embernek adott erőt és ihletet. Végülis szenvedélyről, politikáról, brutalitásról és megannyi másról szól ez a hipervalóságban játszódó film.” {mospagebreak title=A 300 története}A 300 TÖRTÉNETE Jeffrey Silver szerint Gerard Butlernek olyan tulajdonságai vannak, amitől tökéletesen hiteles a spártai király szerepében. „A karizmája, vezetői képessége segítségével a színészek között hamar bajtársi kapcsolatot alakított ki. Összehozta az ő spártai csapatát.” Butlert leny?gözte a spártai kultúra. „A spártaiak egész életükben együtt élnek a fájdalommal, hogy kitartást és bátorságot tanuljanak, ezenkívül arra nevelik őket, hogy sose kegyelmezzenek meg ellenségüknek – magyaráz a színész. – Mindenben vasakaratúnak, következetesnek kell lenniük a férfiaknak, de a nőknek is, akiknek szótlanul kell t?rniük, hogy gyermekeik csatatéren veszítsék életüket.” „Nagyon kemény az életük. A becsületkódexet, a kötelességtudatot és lojalitást beléjük verik már kiskorukban, míg az nem válik a mindennapjuk részévé” – főzi hozzá Kurt Johnstad forgatókönyvíró. A félt és csodált király, Leonidász felesége, Gorgo segítségével vezeti Spártát. „Gorgo briliáns elme – véli Miller. – ő és Leonidász védik egymást, és Gorgo nagyban hozzájárul a stratégiák kidolgozásához. Komoly érzelmi és szellemi kapcsolat van közöttük. A spártai nők ugyanolyan harcosok, mint a férfiak. El?ször a férfiak vonulnak csatába, de ahogy a filmből is kiderül, a nők is keményen tudnak küzdeni.” A királynét alakító Lena Headey szerint a „film a becsületről, a bátorságról, szenvedélyről, kötelékekről és hitről szól.” Gorgo nem központi szereplő Miller történetében, így Headeynek nagy szabadsága volt a szerepének kialakításában. „Nagyon erős nő, és képes komoly áldozatokra. Férje elvesztése után átveszi annak szerepét a politikában. Gorgo a szíve és ösztöne Spártának, és az ösztön általában a jó irányba vezet” – véli a színésznő. Leonidász élete legnagyobb kihívásával találja szemben magát, amikor egy hírviv? azzal állít be hozzá, hogy az ezer legyőzött nép hadserege tart Spárta felé. Xerxész, akit a brazil származású Rodrigo Santoro alakít, az antik világot térdre kényszerítette vakmerőségének köszönhet?en. „Gazdag, arrogáns, és teljesen labilis megalomán – mesél szerepéről Santoro. – Le akarja igázni az egész világot. Ambíciója határtalan. Glóriát, győzelmet és örök hírnevet akar. Ennek ellenére alapvetően gyenge és bizonytalan.” Santoro először egy spártai szerepére pályázott, de amikor Snyder meglátta őt, rögtön Xerxészt látta benne. A magas izomkolosszus Xerxész testét egzotikus ékszerek borítják, arany trónját guggoló szolgák hordják. „Hangja kellemes és csábító, olyan, amilyennek a Napkirály hangjának lennie kell – így Bernie Goldmann. – Az emberek követik. Nemcsak legyőz, hanem hódít is.” Leonidász úgy jelzi a perzsáknak, hogy mit gondol üzenetükről, hogy kivégzi a hírvivőket. De a spártai politikusok nem akarnak harcolni. A Dominic West által alakított Theron újfajta spártai, akit a hatalom és a tárgyalás jobban érdekel, mint a szabadságért folytatott harc. „Theron nem ?szinte politikus, és kétszínősége gyorsan kiderül, amikor dicséri a perzsákat – mondja West. – ő politikus, nem harcos. Mindig hálás feladat gonoszt játszani, mert neki vannak a legjobb szövegrészei!” A Spártai Tanács elküldi Leonidászt, hogy konzultáljon a jósnővel, akinek látomásait idős férfiak értelmezik. „Leonidász pontosan átlátja, hogy a perzsák mit akarnak, és azt is tudja, hogyan kellene megállítani őket – magyaráz Miller. – De sajnos minden ellene van. A tanács a saját érdekei miatt nem akar háborút, ezért a Hold ünnepét használja fel indokként, hogy elkerüljék az összeütközést.” Leonidász inkább harcban esne el, mint hogy le kelljen térdelnie egy hódító előtt. De ha meg akarja állítani Xerxészt, azt a spártai hadsereg nélkül kell megtennie. „Leonidász talán a leghatározottabb szereplő, akit valaha alakítottam. Amikor pedig elbizonytalanodik, és kell egy kis megerősítés, mindig a feleségéhez fordul – mondja Butler. – És Gorgo tökéletesen elmagyarázza neki, hogy miért is kell harcolnia: ’Menj és halj meg. Sosem látlak többé, de legalább szabad ember maradsz. Ne királyként vagy spártaiként válaszolj erre a kérdésre, hanem szabad emberként.’ Ilyen az igazi spártai asszony.” Bár nincs Leonidász mellett a Forró kapunál, Gorgo királynénak megvan a saját küzdelme, otthon. Gorgo saját áldozata Spártáért, és annak leend? királyáért (fiáért) ugyanakkora, mint Leonidász áldozata. „Gorgo ugyanolyan kemény harcos, mint Leonidász. Meg kell győznie városát és népét, hogy támogassák a királyt, miközben próbálja kivédeni Theron ügyködését” – véli Johnstad. „Leonidász népét arra az egyetlen dologra kérik, amit soha nem tennének meg, vagyis, hogy behódoljanak egy másik uralkodónak – magyaráz Butler. – Megvan az ideje a kivárásnak és gondolkodásnak, de a cselekvésnek is. Leonidász bárkinél jobban érti ennek a küldetésnek a lényegét. Most nemcsak Spárta megmentése a feladata, hanem az is, hogy megmutassa Xerxésznek és az egész világnak, hogy miről is olyan híresek a spártaiak.” A háromszáz legügyesebb és legbátrabb önkéntes harcosból álló spártai vállalja Leonidász kíséretét. Nem hirdethet háborút, de Xerxészt meglepheti. Amikor Spárta harcra adja a fejét, akkor nincs kegyelem. „Vállalkozása teljesen esélytelen a túlerővel szemben, de épp ezért kihívás egy spártai királynak. Így elitcsapatával elindul a thermopülai szoroshoz, hogy megvédje hazáját” – folytatja. Dilioszt, a spártai harcost, aki a képregényben a mesemondó is, David Wenham ausztrál színész alakítja. „A filmben is szerettük volna használni a képregény mesemondási technikáját” – magyaráz Snyder. „Imádok történeteket mesélni, így nagyon örültem a feladatnak – veszi át a szót Wenham. – Diliosz rengeteg időt tölt a csapat szórakoztatásával; például az első olimpiáról is mesél. Leonidász legjobb barátainak egyike, és elismert harcos, akire felnéznek a többiek.” Diliosz saját szemszögéből meséli el az egész történetet, és így ez a verzió lesz az igazság a további generációk számára. „Diliosz olyan ember, aki pontosan tudja, hogy nem szabad elrontani egy sztorit az igazsággal – nevet Snyder. – Ahol kell, ott kicsit kiszínezi az eseményeket, hogy motiválja és lelkesítse népét.” A háromszáz spártai harcost három ember vezeti: Leonidász, Diliosz és a Kapitány nevű katona, akit Vincent Regan alakít. „A Kapitány talán a legkeményebb figura a filmben, persze Leonidász mellett – véli Regan. – Normális körülmények között a király test?reinek a kapitánya.” A Kapitány magával viszi a csatába legidősebb fiát, Asztinoszt, akit Tom Wisdom játszik. „A legnagyobb áldozatot hozza a Kapitány azáltal, hogy fiát is magával viszi az öngyilkos misszióra – vélekedik Regan. – Mert bár legyenek is a legjobb katonák a spártaiak, mégiscsak háromszázan vannak a perzsák egymilliós seregével szemben! De mivel végtelenül hűséges királyához és városához, kész minden áldozatra; készen adja saját, és fia életét is a szabadságért és királyáért.” Wisdom előnyként értékeli, hogy a 300 az első filmje: „Részben talán azért választottak engem, mert akárcsak Asztinosz, én is újonc vagyok.” Asztinosz és egy másik fiatal katona, Szteliosz (Michael Fassbender) jelképezi a fiatal spártai harcosok lelkesedését. Xerxész csapatában végre méltó ellenfélre találtak a spártaiak. Xerxész büszke óriási hadseregére, ami igen változatos képesség? egységekből áll: afrikai vadállatoktól kezdve varázslókon át egészen az elit gárdájáig, a Halhatatlanokig. „A Halhatatlanok Xerxész büszkesége – magyaráz Santoro. – Nagyon jól képzettek, ijeszt?ek és vad maszk mögé bújnak. ?k Xerxész legjobbjai.” Xerxész Leonidász ellentéte. Magas toronyból szemléli az eseményeket, bárkit megzsarol, megveszteget, elcsábít, és képes saját embereit is megölni, csak hogy nyerjen. Butler szerint Xerxész egyik legjobb mondata a filmben az, amikor Leonidásztól megkérdezi. „Hogy van bátorságod kiállni velem szemben, amikor tudod, hogy boldogan ölném meg mindegyik emberemet a győzelem érdekébenő” Erre Leonidász válasza csupán annyi: „Én pedig boldogan halnék meg bármelyik emberemért.” Leonidász terve az, hogy a görög terület földrajzi adottságait is kihasználja Xerxésszel szemben. Háromszáz fős csapatát Thermopüla Forró Kapuihoz vezeti. A perzsák nem tudják megkerülni az óriási sziklák közötti keskeny utat. Ez a természet által nyújtott stratégiai előny ad némi esélyt a spártaiaknak. De ahogy Leonidász a nagyon furcsa külsej? Ephialtestől megtudja, a hágó nem teljesen bevehetetlen, mert a sziklák között van egy keskeny ösvény is. Ephialtes Deborah Snyder szerint „nagyon szomorú szereplő. Születése után külseje miatt kidobták a spártaiak, és ő egész életében csupán egy dolgot szeretett volna: igazi spártai lenni.” Ahogy a horizont elsötétedik a perzsa csapatoktól, a csata elkezdődik. Miller szerint „sokkal többről van szó, mint a háromszáz spártai küzdelméről. Leonidász pontosan tudja, hogy háromszáz emberrel képtelenség legyőzni a perzsákat. A 300 a küzdelemről szól, annak ellenére, hogy tudod, nem nyerhetsz. Maga a szembeszállás ténye sokkal lényegesebb, mint a háromszáz férfi harci teljesítménye. Ezek az emberek készek meghalni. Ezt Leonidász is tudja, ahogy azt is, hogy nincs esélyük. De nem érdekli, mert tudja, hogy miért harcolnak. Az én szememben a spártaiak a nyertesei a küzdelemnek a Forró Kapunál. Néha akkor nyersz, ha vesztesz.” {mospagebreak title=A spártaivá válás}A SPÁRTAIVÁ VÁLÁS FOLYAMATA Az egész csapat lelkesen fogott hozzá a spártai történelem és kultúra megismeréséhez, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a szerepükre. Snyder mindenképpen garantálni akarata, hogy a színészgárda hiteles legyen a spártai harci gépezet alakításában. Ahhoz, hogy a szereplők fizikailag is felkészüljenek a komoly testi igénybevételt jelentő jelenetekre, Snyder két tréner segítségét vette igénybe. Az egyik Mark Twight világcsúcstartó profi hegymászó, akinek feladata a színészek fizikai kondíciójának javítása volt, a másik Damon Caro, profi kaszkad?r-koordinátor, aki a harci jelenetekre készítette fel a csapatot. A tréningcsapat a hadsereg különleges egységeinek tagjaiból, t?zoltókból, hegymászókból, rohammentősökből és ketrecben küzd? férfiakból állt. Twight különleges étrendet állított össze, hihetetlen fizikai aktivitással párosítva. „A rövid távú futás elvét követi a programom: rövid, de szuper-intenzitású program, megfelelő étrenddel” – foglalja össze Twight. A forgatás előtti nyolc hétben Twight arra kérte a férfiakat, hogy az edzésben menjenek el a t?réshatárig. Az atlétika kiemelt szerepet kapott, sokat kellett emelniük és dobniuk a színészeknek. A korszerő gépek helyett olyan egyszerű eszközökkel gyakoroltak, mint például a medicin-labda. Minden edzés kompetitív volt, büntetéssel és jutalmazással, és a nap végén az eredményeket kiakasztották, hogy mindenki lássa. „Mivel a színészek hosszabb időn keresztül együtt csinálják végig a nagyon kemény edzést, és csapatokban küzdenek egymás ellen, a tréning végére annyira összerázódnak, hogy hitelesek lesznek a képerny?n is. A néhány hét közös szenvedés megváltoztatja azt, ahogy egy egységként mozognak és viselkednek” – folytatja Twight. A színészek közül néhánynak le kellett fogynia, néhánynak híznia, úgyhogy mindenki személyre szabott étrendet kapott. Fassbender a szerencsésebbek közé sorolja magát: „Hála istennek nem kellett túrón és sz?l?n élnem, mivel a feladat az volt, hogy néhány kilót felszedjek.” Talán Vincent Regan ment keresztül a legnagyobb változáson. „Mark elküldött nekem egy tréning DVD-t, és rögtön lepadlóztam, hogy én ezt egyszerűen nem vagyok képes megcsinálni.” Egy személyi edz? segítségével elég hamar hegyekre futott fel és boxolt. Regan szerint sokat segített, hogy mindenki együtt edzett. „Mivel mindenki együtt szenvedett, éreztük, hogy közös célért küzdünk” – emlékszik vissza. Tíz színésszel és számos kaszkad?rrel kezdte el Damon Caro a harci kiképzést. „Óriási segítség volt, hogy Mark programja nemcsak ránézésre szépen kigyúrt izmokat, hanem a harci kiképzéshez szükséges erőt és kitartást is biztosított” – véli Caro. Caro és segít?je, Chad Stahelski volt a koreográfusa a harci jeleneteknek. „Zack határozott volt a tekintetben, hogy a csatajelenetek szépek, látványosak legyenek, mint egy balett, ahol a küzdelem szépsége is látszik.” A rendezői vízióval összhangban Caro, aki egyébként a keleti harcművészetek szakért?je, sok mozdulatot kölcsönzött a keleti harcművészetekből, hogy látványosabbá tegye a küzdelmet. Caro és Stahelski nagyon odafigyeltek a részletekre. „Mindenkivel addig foglalkoztak, amíg összeszokott egységgé nem váltunk. A filmben az akció fantasztikus, és ez kettejüknek köszönhet?” – lelkesedik Regan. „A nulláról tanítottak be minket – magyaráz David Wenham. – Megtanítottak harcolni, és minden nap keményen számon kérték a leckét, míg végül a mozdulatok ösztönössé nem váltak.” A nyolc hét harci tréning után elkezdődhetett a forgatás. Az edzések viszont nem maradtak abba, mert minden egyes jelenetre folyamatosan készültek a színészek és a kaszkad?rök. A folyamatos terhelésnek meg is lett az eredménye, a harci jelenetek voltak a leghatékonyabb munkanapok. „Az ember joggal gondolná, hogy a harci jelenetek felvétele hosszabb ideig tart, de minden mozdulat annyira át volt gondolva és ki volt dolgozva, hogy pont azokon a napokon végeztünk korán a forgatással!” – lelkendezik Silver. {mospagebreak title= Kamera indul}EZ SPÁRTA: KAMERA INDUL Zack Snyder saját maga készítette el a film storyboardját, ami a többi alkotónak kiindulópont volt. James Bissell látványtervez? és csapata 3D-ben megtervezte Spártát, a görög területeket és Thermopülát. A terepet úgy tervezték, hogy a kamera szögének megváltoztatásával illetve új elemek segítségével más jelenetekre is lehessen használni őket. Így Leonidász csapata csupán három épített szett segítségével vonul át a görög területeken. Spártát, a Forró Kapukat és Xerxész sátrát is mind megépítették „A perzsa hírviv? kamera felé történő vágtatása az egyetlen jelenet, amit szabadban vettünk fel” – így Bissell. Minden jelenetet először 3D-ben terveztek meg, Bissell ezek alapján döntötte el, hogy mi az, amit meg kell építeni, és mi az, ami maradhat animáció. Chris Watts szorosan együttműködött Bissellel és Snyderrel, hogy minden részlet tükrözze a rendező vízióját. „Az ezerháromszáz vizuális effekt mellett elég sok technikai feladat adódott, ráadásul össze kellett mindennek vágnia az eredeti képregénnyel is, még azoknak a jeleneteknek is, amik nem szerepeltek az eredeti történetben” – sorolja a nehézségeket Watts. Mivel majdnem minden jelenetnél igénybe vettek vizuális effekteket, nagyon komoly hangsúlyt kellett arra fektetni, hogy a látványelemek és a technikai elemek kiegészítsék egymást. „Jim megtervezte a szetteket, majd a technikai csapat kiegészítette digitális eszközökkel a látványt, és megmutatták Zacknek, hogy mit várhat végeredményként. Ha valami probléma adódott, akkor még idejében ki lehetett javítani” – foglalja össze a folyamatot Watts. Watts és csapata gyakorlatilag mindent, ami a filmben látható, tesztelt: a spártaiak köpenyét, a sebeket, a fegyvereket, a m?vért, mindent. „Még a legegyszerűbbnek tűnő dolgokkal is több hónapot pepecseltünk – folytatja. – Amikor végre mindenki egyetértett, hogyan működjék az adott dolog, akkor a ’stílus-jegyzékbe’ belevettük, és ezeket a jegyzékeket kiosztottuk a beszállítóknak. Négy országból, tíz különböző beszállítóval dolgoztunk, így nagyon fontos volt, hogy minden egységes legyen.” Larry Fong operat?r egyik legfontosabb feladata az volt, hogy minél jobban tükrözze a film az eredeti képregényt. „Voltak jelenetek, ahol a képeknek nagyon kellett hasonlítaniuk a képregény kockáihoz, de mivel természetesen minden nem egyezhet, volt lehetőségünk kísérletezni is.” Michael Wilkinson jelmeztervez? is h? akart maradni Miller rajzaihoz. „Egyszerő vonalak, erős sziluettek, és látványos anyagok” – foglalja össze Wilkinson. A látványtervez? és csapata körbejárta a világot, hogy megtalálják azt az anyagot, ami a jelmezeket életre kelti. A spártaiak köpenyének anyagát Oroszországban találták meg. A szépen szálló anyag megfestése is komoly feladat volt, míg végre megtalálták a spártai vöröst. „Frank rajzain is jól látszik, hogy ahogy közeledünk a történet végéhez, egyre kopottabb, szakadtabb a spártaiak ruházata. Így nekünk is használttá kellett varázsolni a jelmezeket – emlékszik vissza Wilkinson. – Az egyre színtelenebb és szétszaggatott ruhák jól illusztrálják a katonák lelki állapotát is. Egyre fáradtabbak és elkeseredettebbek a harcosok.” Hogy könnyebb legyen különbséget tenni a spártai és perzsa hadsereg között, a spártaiakat meleg földszínekbe, a perzsákat színes, egzotikus zöldekbe, kékekbe és lilákba öltöztették. „A görög harcosok ruházata megmutatja gyönyör?en kidolgozott fizikumukat, míg a perzsák testét teljesen eltakarják az egzotikus ruhák, és talán ijeszt?bbé, titokzatosabbá teszi őket a görögök szemében.” A perzsa hadsereg ruhatárához rengeteg helyről nyertek ihletet. „Abból indultunk ki, hogy mire Xerxész otthonából eljutott a göröghöz, rengeteg néppel került kapcsolatba – folytatja. – Minden perzsa törzs esetében más befolyást feltételeztünk, és afrikai, egyiptomi, orosz, örmény, kínai és japán mintákat is becsempésztünk a jelmezeikbe.” Xerxész látványos jelmeze, amely szinte csak fémből áll, Miller rajzán alapul. „Imádom a rajz vadságát, és ebben is látszik, hogy Franknek a vizuális hatás fontosabb volt, mint a történelmi hűség – folytatja a tervez?. – Tizennyolc különböző ékszerből áll jelmeze, mindegyik ékszer számos afrikai és közel keleti gyöngyöt és ékszermotívumot tartalmaz. Xerxésznek emellett tizenkét piercingje is van a filmben.” Wilkinson és hatvan fős csapata bőröket, bronzanyagokat, lósz?rt, üveget és m?anyagot is használt a rengeteg jelmez, sisak és páncél elkészítéséhez. A jelmezek nagy részét több példányban kellett elkészíteni. A spártai harcosokat alakítók fejenként öt köpenyt kaptak, Leonidász király sisakja tizenhét példányban készült el. A sminkesek sem unatkoztak. Nekik kellett elkészíteniük Ephialtes, a Halhatatlanok és a Xerxész sátorában megfordulók sminkjét, maszkját. Nekik kellett megalkotniuk a Halottak Falát is, amit a spártaiak a legyőzött perzsák holtestéből építettek. KÉSZÜLJ A DICS?SÉGRE: A 300 ZENÉJE Snyder Tyler Batest kérte fel a film zenéjének megírására. A cél az volt, hogy a zene fokozza a nézők érzelmi reakcióit, és kiemelje a spártaiak h?siességét és önfeláldozását. Bates ennek érdekében főleg zenekarra és kórusra írt zenét. Az iráni születés? énekes, Azam Ali különleges hangja adja Spárta hangját, és tükrözi a perzsa fenyegetést. „Szándékom az volt, hogy h? maradjak a képi világhoz, és a spártaiak szabadság iránti szeretetéhez, ami nem volt könny? feladat – vallja be Bates – A film képei állandóan változnak, így nekem is nagyon kreatívnak kellett lennem, hogy a zene is változatos legyen.” Snyder nagyon elégedett a zeneszerző munkájával: „A film Bates zenéjének segítségével a valóban mitikus régiókba került.”

A Warner Bros. Pictures bemutatja Mark Canton / Gianni Nunnari produkciójában Zack Snyder filmjét GERALD BUTLER LENA HEADEY 300 További szereplők: DAVID WENHAM, DOMINIC WEST Írta: ZACK SNYDER, KURT JOHNSTAD, MICHAEL B. GORDON. Az eredeti képregényt írta: FRANK MILLER, LYNN CARLEY Executive producer: DEBORAH SNYDER, FRANK MILLER, CRAIG J. FLORES, THOMAS TULL, WILLIAM FAY, BENJAMIN WAISBREN Producer: GIANNI NUNNARI, MARK CANTON, BERNIE GOLDMANN, JEFFREY SILVER Fényképezte: LARRY FONG. Látványtervez?: JAMES BISSELL. Jelmeztervez?: MIICHAEL WILKINSON Vizuális effektusok: CHRIS WATTS. Vágó: WILLIAM HOY. Zene: TYLER BATES Rendezte: ZACK SNYDER
Színes, feliratos amerikai film, 2006, 91 perc  ]]>