Star Trek

4 teória a Picard sorozatról


Nem sokat lehet tudni a 2019 végén, legkésőbb 2020 elején adásba kerülő új Star Trek sorozatról, már azon túl, hogy Jean-Luc Picard legújabb kalandjait láthatjuk majd. Picard a sorozat idejére már nem kapitány, nem is szolgál már a Csillagflottában – ezt Jonathan Frakes árulta el egy interjúban. Az események cirka 20 évvel az utolsó TNG film, a Nemesis után veszik kezdetüket – azaz a Romulus pusztulása utáni időkben járunk. A romulán tragédia pedig nagy hatással van Picard életére is.

Az információk hiánya természetesen semmilyen rajongó tábort nem tarthat vissza attól, hogy elméleteket gyártson arról, hogy mit fogunk látni, így természetesen az egyelőre cím nélküli szériáról is megy az agyalás. Lássunk néhányat!

Indiana Picard

Az Enterprise kapitányi feladatainak ellátása mellett nem csak Earl Grey tea ivására vagy Shakespeare-idézetek citálására futotta idejéből – hanem hobbitörténészként, hobbirégészként is bemutatkozott. Doktor Richard Galen, a TNG korának egyik legnagyobb régésze úgy vélte, hogy az ifjú Picard egyszer túlszárnyalhatja őt – ám Picard végül a Csillagflotta-karrier mellett döntött.

Ki tudja, lehet, hogy Picard úgy dönt, hogy elég volt a galaxis állandó megmentéséből, az Enterprise kapitányi székéből pedig legfeljebb egy admirálisi irodába költözhetne át – úgyhogy inkább fogja magát, és Indiana Jones nyomdokaiba lépve ereklyéket fog hajkurászni.

Ez nagyjából megfelelne Patrick Stewart személyiségfejlődésének is: a színész több közönségtalálkozón elmondta, hogy a TNG forgatásának kezdetén még teljesen más figura volt. A stábbal együtt töltött idő változtatta meg, sokkal könnyedebb, közvetlenebb személy vált belőle a forgatás végére. A régészkedés azt is hihetően megmagyarázná, hogy korábbi parancsnoktársai – Riker, Troi, Geordi és a többiek – miért nem részei már a mindennapjainak: ők a Csillagflottában maradtak (talán Worf kivételével). Ugyanakkor bármelyik bolygón összefuthat a régi bajtársakkal, így a régi szereplők legalább egy rövid cameo erejéig mégis csak szerepelhetnek.

Doctor Kicsoda? Jean-Luc Picard

Az eredeti sorozat egyik díjnyertes, legnépszerűbb epizódja volt a The City on the Edge of Forever: ebben egy titokzatos portálon átjutva Kirk, Spock és McCoy a 20. századba jutott vissza. A portál végül csak az animációs sorozatban tért vissza egy epizód erejéig, aztán többet nem láttuk a későbbi sorozatokban, filmekben.

Hacsak most nem: néhány rajongó szerint remek lenne, ha Picard ennek a portálnak a segítségével utazgatna különböző történelmi korok között. A történelmet jól ismerő Picard ugyanis felfedez néhány apró változást az ismert történelemben, és neki kell kinyomoznia, mi történt, hogy aztán helyre tegye a dolgokat.

Két okból sem tartom valószínűnek, hogy ez valósulna meg: egyrészt ez így túlságosan Doctor Who, csak Picard-al a főszerepben, másrészt az Enterprise-ban már próbálkoztak az időutazásos háttérsztorival, a temporális hidegháborúval az akkori alkotók, és nem igazán tudták jól megoldani.

Nyugodj békében, Kelvin!

Ez inkább csak egyes rajongók nedves álma lehet, mintsem komoly teória. Az elmélet szerint Picard fogja magát, visszamegy az időben a Romulus pusztulása előttre, és megmenti a romulánok milliárdjait. Mellékhatásként Nero nem pöccen be, nem megy vissza az időben, ahogy Spock is marad a fenekén, és nem jön létre a Kelvin-idővonalként megismert alternatív Star Trek univerzum.

Nem túl valószínű elmélet, annak ellenére sem, hogy úgy tűnik, jó ideig nem fogunk újabb Star Trek mozifilmet látni.

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legkopaszabb a vidéken?

De ha már felmerültek az alternatív univerzumok, akkor íme egy másik elképzelés: Picard azért nem a Csillagflotta kapitánya, mert valójában a Tüköruniverzum-beli alteregójáról szól majd a sorozat. Végülis a legfixebb, legtöbbször említett információ annyi, hogy Picard nagyon nem az a karakter lesz, mint amilyennek ismertük, amikor legutóbb láthattuk őt. Hát persze, azért nem, mert a tüköruniverzumban mindenki teljesen más, mint a „normál” világban.

Mit ne mondjak, én is szívesen látnék egy gonosz Picard-t a képernyőn – maximum két epizód erejéig. Valószínűleg Stewart is élvezné, ha egy gonosz alteregót kellene játszania egy kis ideig. De szerintem a Discovery első évada egy időre kimaxolta a Tüköruniverzum lehetőségeit, így nyugodtan pihenőre lehet küldeni a koncepciót. Másrészt, az előkészítés alatt álló Philippa Georgiou-sorozat koncepciója némileg hasonlít ehhez az elmélethez: a Föderációs „a cél szentesíti az eszközt”-mentalitású titkosügynökségébe, a 31-es Szekcióba importált tükör-Georgiou kalandjai nagyon érdekesek lehetnek. Emiatt viszont kétlem, hogy Picard-ral kapcsolatban hasonlót terveznének.

Egy hasonló elmélet szerint Picard beépül a 31-es Szekcióba, hogy aztán kettős ügynökként vessen véget a tevékenységüknek. A Georgiou-sorozat miatt azonban pont ugyanígy nem látok rá nagy valószínűséget.

+1: Jean-Luc Picard és az Elnök emberei

Bevallom, az én szívemhez ez a koncepció áll a legközelebb, de ettől függetlenül is sok jel támasztja alá, hogy ebbe az irányba mehet el a sorozat. Eszerint Picard azért szerel le a Csillagflottától, mert valamilyen politikai vagy diplomáciai szerepet vállal el.

Hogy mi támasztja alá ezt az elméletet, arról a következő cikkben olvashattok.

Nem véletlenül a politikus/diplomata Picard-teória a kedvencem, elvégre én is aktívan politizálok egy jó ideje. Idén áprilisban pedig megjelenik egy tanulmánykötet, aminek egyik cikkét én írtam, és két kedvenc témámat – a Star Treket és a politikát – dolgozom fel benne.

A Párhuzamos univerzumok című könyvben sokféle izgalmas kérdést boncolgatnak a szerzők: Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban?

Az „Ahol uniós polgár nem járt azelőtt – Amit az Európai Unió tanulhat a Bolygók Egyesült Föderációjától” című cikkben össze fogjuk hasonlítani a Föderáció és az EU működését. Meg fogjuk vizsgálni, hogy mitől is lesz egy állam szuperhatalom, valamint megfelel-e a szuperhatalom fogalmának az EU és a Föderáció.

Megjelenik az áprilisi Könyvfesztiválra.

Párhuzamos valóságok

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük