Mozi - TV

2019: A disztópiák éve a filmekben II.


2019 több szempontból is jelentős év a science fiction rajongói számára, s nem csak az idei, régóta várt filmbemutatók (Bosszúállók: Végjáték, Marvel Kapitány, Star Wars IX., stb.) miatt. Számos ismert sci-fi filmnek, sorozatnak vannak 2019-es vonatkozásai… Cikksorozatunk (az első rész itt érhető el) ezeket tekinti át.

A Menekülő ember egy Stephen King regénye alapján készült 1987-es film, Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben. (A Bem mozi nem véletlenül ezt tűzte műsorára szilveszterkor, ezzel köszöntve a 2019-es évet… s azóta több tévécsatornán is láthattuk a filmet.) A háttértörténet szerint a világgazdaság 2017-es összeomlása és az erőforrások kimerülése után a rendőrállam diktatórikus eszközökkel igyekszik féken tartani az éhező-lázongó tömegeket. Ennek egyik eszköze az állami tévében sugárzott A menekülő ember című, nézettségi rekordokat döntő szadista valóságshow, Az éhezők viadalának egyik előképe, melyben a „kenyeret és cirkuszt” elv jegyében elítélt bűnözők menekülnek a műsor sztár-vadászai elől, szabadság és egy új, jobb élet reményében. A művészi alkotásokat és a hírközlést ugyanakkor természetesen cenzúrázzák, hiszen a hatalom nem tűri a másképp gondolkodást…

2019-ben Ben Richards ártatlanul elítélt egykori rendőr börtönből való szökése után sorstársaival a népszerű műsorban találja magát. Itt valóban a lét a tét, a résztvevők szabad prédának számítanak, miközben a fél világ lélegzetvisszafojtva követi őket a tévéképernyőkön keresztül. Richardsot azonban kemény fából faragták, állja a sarat, vállalja a kihívást, és szép sorban elteszi láb alól üldözőit. Mellékesen egy földalatti ellenzéki szervezetnek is segít átvenni a hatalmat, majd végül a show vezetőjével is leszámol, valódi happy enddel szolgálva a nézőközönség számára – követendő például szolgálva ezáltal többek között Katniss Everdeennek is…

Az Akira, Otomo Katsuhiro korszakalkotó remekműve a talán világszerte legismertebb anime, Neo-Tokyóban játszódik, évtizedekkel egy Tokiót 1988-ban megrázó hatalmas robbanás és a harmadik világháború után. A várost azóta újjáépítették, de nincs béke és nyugalom, Neo-Tokyo az összeomlás szélén áll: mindennaposak a zavargások, a bandaháborúk és az utcai erőszak, a vezető réteg korrupt és tehetetlen. Az Otomo mangája alapján készült anime főszereplői egy kamasz motoros banda tagjai, akik kalandot keresve róják a város útjait. Egyik tagjukon, Tetsuón egy balesetet követően a kormányzat emberei titkos kísérletet végeznek, melynek következtében természetfeletti erőre tesz szert, ami valamilyen módon kapcsolatban van a misztikus Akirával…

A bandavezér, Kaneda egy lázadó kommandó segítségével igyekszik kiszabadítani barátját, akiben közben pusztító energiák gyülemlenek fel, melyek felett egyre nehezebben tud uralkodni, s már nem csak közvetlen környezetét fenyegeti… Barátai igyekszenek megállítani Tetsuót, még Akirát is segítségül hívják, de ahogy egyre élesedik a küzdelem, Neo-Tokyónak ismét természetfeletti jelenségeket kell megtapasztalnia… Vajon ismétli-e magát a történelem? És az elkerülhetetlennek tűnő pusztulás után lehetséges-e egy új világ létrejötte?

Az Akira nem csupán a japán cyberpunk kiemelkedő alkotása, világszerte nagy hatással volt a populáris kultúrára, s nagyban hozzájárult az anime műfajának népszerűvé válásához a nyugati világban. (Az utóbbi években amiatt is sokat emlegetik, hogy a filmben is Tokió (Neo-Tokyo) rendezi majd a 2020-as Olimpiai Játékokat, akárcsak a való életben.)

A Dark Angel (Sötét angyal) című, mindössze két évadot megért sorozatban James Cameron víziója elevenedik meg a poszt-apokaliptikus Seattle-ről, melynek ikonikus kilátótornya a főszereplő, Max kedvelt búvóhelye.

A Dark Angel a Manticore nevű cég által genetikusan felturbózott gyerekekről szól. Főhőse Max, (sorozatszáma: X5-452, Jessica Albának ez a szerep hozta meg az ismertséget), akinek 2009-ben néhány társával együtt sikerült megszöknie egy titkos katonai létesítményből, ahol elitkatonákat nevelnek a génmódosításon átesett gyerekekből. Max tíz éve igyekszik az átlagemberek életet élni az egy terroristák által kibocsátott elektromágneses impulzus következtében fejlődő országok szintjére visszaesett Egyesült Államokban; Seattle-ben dolgozik biciklis futárként, titkolva származását, szupererejét kisebb bűncselekmények elkövetésére használva jut egy kis mellékes jövedelemhez. Emellett minden erejével a szökés során tőle elszakadt társait keresi, akik szintén menekülnek, próbálnak alámerülni, hiszen a kormány és a Manticore emberei is üldözik őket, hogy visszaszerezzék a cég tulajdonát. Egy kalózadásokat sugárzó gerilla-újságíróval találkozva Max, a társaihoz vezető információkért cserébe, felajánlja neki segítségét megfékezni a korrupciót és felderíteni az igazságot. Végül társaival kiegészülve magával a Manticore-ral és szövetségeseivel is felveszik a harcot…

A sorozatot többek között azzal az indoklással kaszálták el két évad után, hogy 2001. szeptember 11-e után nem volt igény poszt-apokaliptikus történetekre. Ez azóta alapvetően megváltozott, s a rajongók több, egyelőre sikertelen kísérletet tettek a Dark Angel feltámasztására.

A Michael Bay rendezte A sziget c. film úgy kezdődik, mint egy hagyományos utópia: uniformizált, zárt, központilag irányított, szigorúan szabályozott, de látszólag jól szervezett futurisztikus világot látunk, mely egy világméretű kataklizma után a túlélésre egyedül alkalmas helyen jött létre. A lakók egyenruhát hordanak, s név helyett keresztnevekből-betűkből-számokból álló elnevezésük van, ahogy ez utópiákban és disztópiákban megszokott.

A dolgozók életében egy dolog jelent változatosságot, egy sorsolás tartja lázban őket: a nyertes átköltözhet egy paradicsomi szigetre, az egyetlen élhetőre, mely megmenekült a szennyezés hatásaitól. A két főhős csak később ébred rá arra, hogy a sziget valójában nem létezik, puszta átverés, s a „szerencsés nyerteseknek” azért kell elhagyniuk a kolóniát, mert a külső világban szükség van a szerveikre, vagy egész testükre, pl. béranyaként.

A kolónia létrehozásának egyetlen célja ugyanis az, hogy élő szervdonorok teremtésével vagyonos emberek számára szervbankként működjön. A cég a klónozást tiltó törvényeket kijátszva kínál “örök életet” a tehetős embereknek; a megrendelők klónjait pusztán azért tartják életben, hogy szükség (pl. valamilyen baleset vagy betegség) esetén pótolják klienseik sérült szerveit. (A klónok elnevezésének első tagja gazdáik keresztneve.) Mindez annyira titokban történik, hogy többnyire még az ügyfelek sem tudják, honnan származnak új szerveik. A klónokat a legjobb disztópikus hagyományoknak megfelelően kondicionálják, hogy ne kérdőjelezhessék meg helyzetüket vagy magát a rendszert.

Egy véletlen anomália következtében Lincoln Hat Echo (Ewan McGregor) öntudatra ébred, és rádöbben, hogy társával, a „sziget-sorsolás” legújabb nyertesével, Jordan Kettő Deltával (Scarlett Johansson) együtt nem maradhatnak ott tovább… Menekülésük közben egyre többet tudnak meg a rendszerről, s végül természetesen felszabadítják, és a szabadba, a szabadságba vezetik elnyomott társaikat…

(Hasonló gondolat jelent meg szervdonorokról Kazuo Ishiguro sikerkönyvében, a szintén 2005-ös Ne engedj el…-ben is. Heller Ágnes mutatott rá, hogy a 2000-es évek disztópiáira jellemző, hogy olyan jelenségeket ábrázolnak, melyeknek lehetősége csírájában már napjainkban is adott, ezért nem meglepő, hogy A sziget cselekménye is mindössze 14 évvel a film bemutatása után játszódik.)

Az út című, Cormac McCarthy Pulitzer-díjas regénye alapján készült 2009-es filmben egy férfi (Viggo Mortensen) és kisfia évek óta küzd a túlélésért egy meghatározatlan, pusztító kataklizmát követően, ami elsöpörte az észak-amerikai civilizációt, kiirtott minden állatot és haszonnövényt, és a napot is elhomályosította, így a hőmérséklet folyamatosan csökken. Ebben a nyomasztó világban csupán egy maroknyi ember maradt életben, akik maradványok közti guberálásra vagy kannibalizmusra kényszerülnek; rivális bandák folytatnak állandó élet-halál küzdelmet a megmaradt zsákmányért a civilizáció romjain. Az apa és a fia nagy veszélyek közepette halad dél felé abban a reményben, hogy ott magasabb hőmérséklet, s talán egy élhetőbb világ várja őket. Vajon elérnek-e oda, van-e reményük a túlélésre?

A Daybreakers – A vámpírok kora is poszt-apokaliptikus történet. Egy rejtélyes járvány a Föld lakosságának többségét vámpírrá változtatta, az emberiség ennek következtében a kihalás szélére került, veszélyeztetett, másodrangú faj lett. A túlélők bujkálni kényszerülnek, mert a vámpírok vadásznak rájuk, és hatalmas telepeken ipari méretekben-módszerekkel csapolják le a vérüket. Dr Edward Dalton hematológus – aki ugyan vámpír, de nem fogyaszt emberi vért -, egy (a True Blood-hoz hasonló) mesterséges vérkészítmény kifejlesztésén dolgozik, aminek fogyasztásával a vámpírok is jóllakhatnak, de a megmaradt emberek életét megkímélhetik.

Cikkünk folytatódik: 2019: A disztópiák éve a filmekben III.

A szerzőről:
Marti Zsófia az ELTE-n végzett magyar-angol szakon, jelenleg egy budapesti gimnáziumban
tanít angol nyelvet. Szakterülete, volt PhD-témája az észak-amerikai disztópiák.
Sci fi-témájú írásai megtalálhatók különféle online felületeken, illetve a Galaktikában.
Szabadidejében írással is próbálkozik.